89 hit(s)
Hits
1.
(43. oldal)
[...] is a gyümölcstermelés fejlesztéséről Terveket szőttek hogyan foglalhatja el helyét Por [...]
2.
(83. oldal)
[...] szerszám egy rész a munkabér Szóval 3 mázsa 60 kiló akkor [...]
3.
Bevezető
(6. oldal)
[...] Tekla professzor vette át a szót aki A mátraalji községek népi [...]
4.
(4. oldal)
[...] kőbe vájt építményekről van tehát szó amiket helytelenül barlangoknak is szoktak [...]
5.
(14. oldal)
[...] esetleg kőház Egerben a pinceház szó olyan fogalmat fed amelyben elsőrendű [...]
6.
(16. oldal)
[...] kisfiút A kőpince amiről itt szó esik valószínűleg lakópince volt olyan [...]
7.
(42. oldal)
[...] parasztok megnevezésére s ez a szó a századfordulón válhatott ismertté 13 [...]
8.
(46. oldal)
[...] Szalmát leteríteni és takarózni házilag szőtt rongypokrócot használtak esetleg szalmazsákot vittek [...]
9.
(51. oldal)
[...] pályamunkájából is értesülünk 19 Néhány szóval emlékezzünk meg e nagy tudású [...]
10.
Orosz István: A mezővárosok észak-magyarországi típusai
(5. oldal)
[...] középkori forrásainkban a latin oppidum szóval jelölt településeket a különböző mértékű [...]
11.
Orosz István: A mezővárosok észak-magyarországi típusai
(10. oldal)
[...] Pásztó Gönc Sajószentpéter vagy Nagy sző lős A XIV XV században [...]
12.
Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai
(16. oldal)
[...] De most nem erről van szó hanem inkább arról hogy véleményem [...]
13.
Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai
(17. oldal)
[...] Alföld északi vásárövéről van itt szó amelyen számos neves vásárhely alakult [...]
14.
Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai
(20. oldal)
[...] kerül Milyen kereskedőkről kereskedelemről van szó bor gabona termény takarmány fa [...]
15.
Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai
(27. oldal)
[...] már az előzőekben volt róla szó középkori mezőváros középkori piacokkal vásárokkal [...]
16.
Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai
(28. oldal)
[...] u Péter ur vásárhelyéről van szó A helységet a vásárhely itteni [...] kedden kell megtartani Vasárnapi vásártartás szóba se jöhetett Nemcsak azért mert [...]
17.
Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai
(30. oldal)
[...] vásározott Az előzőekben már volt szó arról hogy a mezővárosi kiváltságokkal [...]
18.
Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai
(31. oldal)
[...] tudósit 55 Ujkeletü vásárszabadalomról van szó a határnapok a következők voltak [...]
19.
Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai
(32. oldal)
[...] időhiány miatt ezúttal nem eshet szó Befejezésül és egyben összefoglalásként is [...]
20.
Bakó Ferenc: Eger "mezőváros" településnéprajzi kutatása
(41. oldal)
[...] időben 1713 a puszta A szó maga lakatlan vagyis puszta telket [...]
21.
Bakó Ferenc: Eger "mezőváros" településnéprajzi kutatása
(42. oldal)
[...] csak az iparosok között tesznek szóvá A magyar és a német [...]
22.
Cs. Schwalm Edit: Az egri népviselet változása a XIX. század közepétől az 1950-es évekig
(54. oldal)
[...] végéig kendervászon illetve tarka rongyokból szőtt pokróc szoknya amit piros szegessel [...]
23.
Cs. Schwalm Edit: Az egri népviselet változása a XIX. század közepétől az 1950-es évekig
(59. oldal)
[...] 8 szélből varrott durvább kendervászonból szőtt gaíyát viseltek alját rojtozás diszitette [...]
24.
Csiffáry Gergely: Az egri szűrszabó iparról
(65. oldal)
[...] bevarrják A szűr kettős jelentésű szó Jelenti egyrészt az anyagot a [...] jelentése szürke posztó A szűr szó feltételezhetően szláv eredetű s ott [...]
25.
Löffler Erzsébet: Az egri kádárcéh
(71. oldal)
[...] el mely a német Fassbinder szóból ered Ez egyenes fordítása a borkötő vagy hordókötő szónak Az egri bodnárok céhlevele 1703 [...]
26.
Kecskés Péter: A mezővárosi és paraszti kultúra összefüggései a Gyöngyös környéki szőlőművelésben
(80. oldal)
[...] század végéig hasonló azonban a szó lőföldek pusztulása a gyakoribb terméskiesések [...] tüntet fel Nem elirásról van szó a hatszáz hold ugyanis meg [...]
27.
Flórián Mária: Gyöngyösi szűcsök és szűrszabók
(86. oldal)
[...] s talán fokozódott A közös szó lő bérletének elszámoltatásával a közös [...]
28.
Dankó Imre: Bevezető
(5. oldal)
[...] másfélszáz esetleg kétszáz évről lehet szó A néprajz efféle történetisége ugyanakkor [...]
29.
Bakó Ferenc: A szerelmi ajándék formái Felsőtárkányon
(17. oldal)
[...] akiknél szerelemről még nem lehet szó A szerelmi ajándék a magyar [...]
30.
Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon
(23. oldal)
[...] szerinti csoportosításba kerültek így a szó szerinti idézetek általában egy egy [...]
31.
Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon
(42. oldal)
[...] választottjukat Házasságról csak később esett szó köztük b Más a helyzet [...]
32.
Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon
(52. oldal)
[...] adott személy esetében a házasságkötéskor szóba jöhető partnerek számát így nemcsak [...] összehasonlítása képet ad a házasságkötéskor szóba jöhető potenciális partnereken túl a [...]
33.
Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon
(67. oldal)
[...] A lakásviszonyokról nem esett bővebben szó A többgenerációs együttlakás következtében helyszűke [...]
34.
Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon
(72. oldal)
[...] házasságot igenlő együttes döntéséről van szó Itt nem gyerekkorban kialakult hanem felnőttkori szerelemről van szó amelyet hosszantartó házasság előtti szexuális [...]
35.
Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon
(79. oldal)
[...] mind a kívülállók a hagyományos szóval jelölik 1 Ilyen hagyományos lakodalmat [...]
36.
Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon
(105. oldal)
[...] a nők természetesnek tartották s szóban is kifejezték hogy a nőnek [...]
37.
Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon
(108. oldal)
[...] komoly bár még esküvőről nincs szó A fiúnál viszont hasznosnak tartják [...]
38.
Cs. Schwalm Edit: A népi táplálkozás változása Felsőtárkányban
(137. oldal)
[...] új készítési technikánál Elöljáróban néhány szót arról hogyan alakultak az itt [...] foglalkoztak az asszonyok pedig vásznat szőttek eladásra Sok családnak biztosított megélhetést [...]
39.
Kovács András: Bodony múltja
(6. oldal)
[...] az egyezés de ez a sző 1055 ben a tihanyi alapítólevélben [...]
40.
Kovács András: Bodony múltja
(11. oldal)
[...] gazdasági gyarapodását A földosztásról van szó Bodonyból 1945 ben mintegy 230 [...]
41.
Kovács András: Bodony múltja
(14. oldal)
[...] Régebben a falu asszonyai fonták szőtték a ruhának valót Vászonból a [...]
42.
Kovács András: Bodony múltja
(15. oldal)
[...] ragadványnevekről még annyit hogy a szóban forgó 84 vezetéknév mellett összesen [...]
43.
Dömötör Tekla: Adalékok Bodony néphitéhez
(18. oldal)
[...] fel őket legfeljebb néhány elejtett szóból vagy elhárító cselekményből lehet sejteni [...]
44.
Dömötör Tekla: Adalékok Bodony néphitéhez
(20. oldal)
[...] Mátraderecske és Mátraballa jöhet itt szóba Erre jó alkalom lesz ha [...]
45.
Fejes Katalin: Női viselet Bodonyban
(27. oldal)
[...] döntő többségét az asszonyok maguk szőtték fonták és varrták meg kendervászonból [...]
46.
Cs. Schwalm Edit: A Mátraalja népi hímzései. A varróasszonyok szerepe
(30. oldal)
[...] volt rá mert az ebből szőtt vászon fedezte a család ruházkodásához [...] uradalomtól küldött kendert fonta és szőtte meg feliben A használt kopott [...] előtt a jászságiak aratóköténynek Rongyból szőtt pokrócot elsősorban a bodonyiak vittek [...] szövőszéket az eszvátát és tavaszig szőtték a megfont kendert A vászon [...]
47.
Cs. Schwalm Edit: A Mátraalja népi hímzései. A varróasszonyok szerepe
(31. oldal)
varrni Szőni nagyobb korukban 14 15 évesen [...]
48.
Cs. Schwalm Edit: A Mátraalja népi hímzései. A varróasszonyok szerepe
(38. oldal)
[...] forrás vizével megtöltött korsót házilag szőtt madzaggal összekötötték vállukon átvetették A [...]
49.
Somfai Tiborné: Régi palóc ételek receptjei
(43. oldal)
[...] előnyös mert amikor a gazdasszony szőtte a vásznat nem nagyon volt [...]
50.
Bakó Ferenc: Az erdőháti lakodalom sajátosságai
(7. oldal)
[...] A táj népe amelyet Istvánffy szavaival barkónak is neveznek az ő [...]
Cultural Heritage Portal