Petercsák Tivadar szerk.: Fejezetek Bodony néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 5. Eger, 1982)

Kovács András: Bodony múltja

mékeny lösz fedi, erdő borítja. Köhatár egyrésze kőtenger, az is az erdőben van. A határ északi része más természetű: Poszlabükk

, Ravaszluk

, Köföle réteges homokkő, ugyancsak erdők fedik. (- Ravaszluk! - lehet, hogy teljesen véletlen az egyezés, de ez a sző 1055-ben a tihanyi alapítólevélben is szerepel.) Keletre a hegyek összetétele bonyolultabb, idetartozik a Kopasz 269 méter magasan, összetétele mélyebben rétegződött agyag, amelyben megkövesedett kagylókat lehet ma is találni. Érdekes repedések találhatók a Kopaszhegyen

. A település is dombon van, 234 méterre a tengerszint felett. A falu területe is hegyes-völgyes. A községnek nincs egyetlen lapos utcája sem. A község határának mintegy 800 méter szintkülönbsége sajátosan befolyásolja az időjárást és a csapadékhullást. Időjárás és éghajlat Heves megyének egyik legcsapadékosabb települése. Néha mégis szárazság járja. Ha azonban esik, napokig tart. Oka: a párás légtömegek felemelkedése 400-500 méterről 900 méteren felülre, négy fok lehűlés miatt lecsapódás van. Igen gyakoriak a téli száraz hidegek. Nyáron-kiérts, télen sok a ködtakaró. Az időjárás jelenségeiből a r-.-pr.it is kialakított véleményeket. "Ködel a Mátra, eső lesz." "Ha Kecskebérc felől felhő jön, biztosan eső lesz", Fürdik a tyúk a porban, alant száll a fecske, mosdik a macska - esőt jelentenek." Vízrajz A vízhálózatot jól ábrázolható, a településen végighaladó és a házsorokat elhagyva egyesülő két patak jelenti. A mai település a két patak között és a két partján kissé távolabb nyúlva helyezkedik el. A patakok hosszában, a Páráddal összekötő út pedig keresztben szeli át a falut, így alakult ki egyfajta csillagképe a településnek. A két patak egészen a XX. század derekáig fontos szerepet töltött be a falu életében. Az asszonyok szabadon és bármikor használhat-