Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)

Flórián Mária: Gyöngyösi szűcsök és szűrszabók

tagok özvegyei után is járó temetési segélyt. Kérvényét "A szabó és szürszabó céh jöjjön ki a temetésre" kitétellel zárta. A kérvényhez csatolt 40 koronáról szóló nyugta igazolja, hogy kérését teljesítették. Nemcsak a szokásokhoz való ragaszkodás, a közös vagyon is - melyről 1904-ben kimutatást is készítettek - összetartó erőként szerepelt. A szórványosan fennmaradt jegyzőkönyvek, levelezések, nyugták segítségével az 1930-as évekig kisérhetjük nyomon a megfogyatkozott létszámú egyesület működését, és látjuk, hogy az egykori céh oltár alapítványának jelentősége változatlan maradt, s talán fokozódott. A közös szó'lő bérletének elszámoltatásával, a közös vagyon gondozásával, a Szent Bertalan templomban levő közös oltáruk, a Szent Anna oltár javításának, a gyertyák beszerzésének, a misék dijának stb. számontartásával továbbra is összefogta a hármas céh tagjainak maradékait. 1928-ban már csak egy szürszabót, Bresznyánszky Andrást, és két szűcsöt, Kurinszky Józsefet és Lipcsey Sándort tartották számon a 4990 főre duzzadt iparos népességben. Ok, családjaik és a hármas céh szabó tagjai szinte napjainkig megőrizték a céhes élet emléktárgyait. Az 1938-ban elhunyt Lipcsey Sándor özvegye pl. 1981-ben adta el a gyöngyösi múzeumnak az 1756-ban készült szűcs céhládát, melyen a mesterség szer számanyagának egy nem mindennapi darabját, kettős kaszapadot örökítettek meg, illetve a kikészített hermelinprémet poroló két oroszlán alakját. Ugyanekkor vette fel a Mátra Múzeum leltárába Molnár József Ádám Ferenc szabómester által őrzött zászlóbetétet, melyet a szürszabók a XVIII. században használtak. Sőt, 12-15 család, az egykori céhtagok leszármazottai, az egykori céhhagyomány szerint, napjainkig gondozzák a Szent Anna oltárt, bajban egymás segítségére vannak anyagilag is, s részt vesznek egymás családtagjainak temetésén is. Élő gyakorlatként maradt fenn napjainkib e letűnt korszakból a vááározási rend is, melyről Dankó Imrétől hallottunk. Mit és kiknek készítettek ezek a hajdan volt mesterek? A XVII-XVIII. századi limitációk nem emiitik, hogy a ködmönön kivül más bőrruhák is kikerültek volna a szűcsök műhe-