Kriston Vizi József szerk.: Tanulmányok a Bükkalja néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében Eger, 1992)

A barlanglakásokhoz csak közvetve kapcsolódnak az uradalmak olyan gazdasági építményei, amelyekben a cselédek számára valamiféle pihenő-, fekvőalkalmatosság is van. Noszvaj határában, a belterülettől délre van egy terület, amit Olaszinak neveznek és itt történeti források szerint az Árpád-korban falu volt Ma Berta-major a neve ennek a helynek és itt a tufadomb aljába istállót, borospincét és cselédek számára barlanglakást vájtak be, sőt a birtokos család tagjainak kriptát is. A cselédház szabadkéményes konyhájával alig különbözik a falu más, háromsejtű lakásától, természetesen anyagától eltekintve. Sajátos azonban a marhaistálló falába süllyesztett négy alvópadka, amit a béresek számára vágtak ki. A Berta-majorban látott úri temetkezésnek megvan a paraszti változata is. Noszvajon a temető azon a dombon fekszik, amelynek oldalain a barlanglakások két csoportja, altalaja tehát épp olyan riohttufa, mint a lakásoké. Ennélfogva a sírokat is úgy vágják a kőbe, mint a pinceházakat borospincéket A pincevágó egyúttal sírásó is, a szerszám és a technika azonos. Egy 2-3 méteres aknát mélyít le a sírásó, majd ennek fenekétől felfelé az oldalfalakba fülkéket, padlanokat vág be a koporsók számára. Egy sírba legfeljebb 21 koporsót helyeznek el, a gyerekkoporsókat pedig két koporsó közé, azok tetejére teszik. Ha nagy a család, még hat méter mélységbe is leásnak és kettős padlan-rendszert képeznek ki. A bükki barlanglakásokról általánosságban a következőket lehet elmondani. Anyaguk túlnyomórészt riohttufa, ritkán homokkő, de a homlokzat az utóbbi évtizedek óta faragott terméskőből rakott Megnevezésük a tájnyelvben lyuk, pincelyuk, pinceház, esetleg kőház. Egerben a pinceház szó olyan fogalmat fed, amelyben elsőrendű a borospince szerepe és ehhez alárendelten kapcsolódik a kőbe vájt lakás. A kőház viszont mindig tufába vágott ház, amihez borospince is csatlakozhat Általában nincs udvaruk, de ahol mégis van valami kis udvar, ott más nevet kap, így Noszvajon gádor, Bogácson tornác, Kistályán pitvar. Alaprajzi formájuk párhuzamba hozható a fennálló házak formai fejlődésével. Sok helyen megmaradt az egysejtű lakás, ami három irányban alakult: 1. az egyik oldalfalat áttörve, kisméretű szabálytalan alakú kamrát nyitnak, ez az utcasorhoz igazodó fejlődés; 2. a bejárat mellett, ugyancsak az utcára néző oldalon vágnak helységeket - kamra, istálló -, ezt széttagolt lakásnak nevezhetjük; 3. az eddigiekre derékszögben, a lakás hátsó falát megbontva, a kőtömeg belseje felé építenek újabb helyiségeket - kamra, pince -, ezt a ritka formát pince típusú barlanglakásnak lehet nevezni; 4. a vertikális irányú fejlődés eredménye az ugyancsak ritkán előforduló emeletes pinceház.