Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: Az egri népviselet változása a XIX. század közepétől az 1950-es évekig

Ing. A XIX. század első felében kendervászonból készült, gallér nélküli, lobogós bó' ujjú inget hordtak a férfiak. A század második felében a bő ingujjat csuklónál kézelőpántba fogták és a gallér nélküli ingek mellett már megjelentek a keskeny lehajló gallérral szabottak is. Bár a galléros az általánosabb, még gallértalan inggel is találkozunk kb. az 1910-es évekig. A köznapi kendervászon, az ünneplő vékony, bolti gyolcsból készült. Elejét bolti slingolás diszitette. Az ingek legszebb darabjai a jegy ingek vagy vőlegény ingek

, amit a menyasszony készitett el esküvő előtt. Ezek mellpántjára ráhimezték a vőlegény nevét vagy nevének kezdőbetűjét, esetleg az esküvő évszámát is. Gatya

. Az első világháborúig általános a férfiak bő, vászongatya viselete, de még az 1930-as években is találkozunk kékre festett kendervászon gatyával, ennek szabása már szűkebb és aratáskor hordták. Köznapon 6-8 szélből varrott, durvább kendervászonból szőtt gaíyát viseltek, alját rojtozás diszitette. Az ünneplő gatya finomabb vászon, majd kb. a XIX. század végétől vékony gyolcs vagy sifon, 14-16 szeles, szára rojtozott és azsurozással diszitett. A gatya szára kb. féllábszárig ért, a csizma szárát majdnem félig takarta. Nadrág

. A sötétkék vagy fekete posztóból készitett, flanellel bélelt nadrág a XIX. század közepéig csak a módosabbak ünpeni viselete, majd fokozatosan lett általános ünnepi viselet. A XX. század elején gyakori volt, hogy a szegényebbek hétköznap bélésével kiforditva hordták munkába az egyetlen nadrágjukat. Eleje zsinórozással diszitett. Itt emliteném meg az ördögbőrt

, ami fekete barchetból készült nadrág, s a legények télen a bőgatya alá vették fel. Férfi mellény, lajbi. Sávoly Lajos 1846-ban irja, hogy a tehetősebb gazdák "cingombokkal megrakott" posztómellényt hordanak. Emellett több legényen szines mellényeket is láthatunk. Az 1854-es ábrázoláson az igen jómódú egri gazda posztómellénye ezüst gombokkal megrakott, de a leirásban karton mellényekről is olvashatunk, melynek eleje és háta ki van varrva. A XX. század elején jöttek divatba a szines selyem mellények, olyan anyagból, mint a női mellények, s elejüket sűrűn felvarrt