Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)
Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon
Az interjúzáson kívül a megfigyeléses módszert is alkalmaztam. Pl. rés vettem egy hagyományos, kb. 500 fős lakodalmon, ahol a korábban meginterjúvolt személyek mindegyike valamilyen minőségben jelen volt (ha nem meghívottként, akkor "lesőként", lásd bővebben a lakodalomnál). A többszöri interjúzás, a többféle helyszín alkalmat adott, hogy a min tában szereplő személyeket különféle szituációkban vizsgáljam meg. Megfigye léseim eredményeit a verbális interjúk eredményeivel vetettem egybe. A feldolgozás folyamán gyakran idézem adatközlőim véleményét. Neveiket azonban nem közlöm. A munka során az azonos vélemények egy-egy valamilyen elv szerinti csoportosításba kerültek. így a szó szerinti idézetek általában egy-egy típus azonos gondolkodásának kifejezői, s nem egyedi esetek. Amennyiben név mégis előfordul, úgy csak ott, ahol ez adatközlőimre semmilyen hátránnyal nem jár. A vizsgálatban nagy hangsúlyt fektettem a falu gazdasági és társadalmi életében bekövetkezett változásaira és ezeknek az életmódra gyakorolt hatásaira, mivel az e téren tapasztalható átalakulás nagymértékben befolyásolja a család társadalomban elfoglalt helyét, zártságát vagy nyitottságát, a családtagok szerepeit, a személyközi kapcsolatokat, a párkapcsolat házasság előtti és utáni alakulását. Ez indokolja, hogy a falu gazdasági-társadalmi változásának külön fejezetet szenteltem. I. A FALU GAZDASÁGI-TÁRSADALMI FEJLŐDÉSE A falu története Felsőtárkány az egri püspökség ősi birtokszerzeményeinek egyike, melye az 1261. évi oklevél Feltarkan néven említ 3 . 1332-1337 közt a pápai tizedjegyzékben Thargan néven szerepel, plébániája közvetlenül az egri püspökség alá tartozott*. A XIV-XV. században Thargan Alsó és Felsőtárkány nevű falurészre különült 5 . 1330-1350 között II. Miklós egri püspök Felsőtárkány falutól északra, a Barát réten a karthauzi szerzetesek részére kolostort építtetett, amelyhez a rendnek Felsőtárkány, Zsérc és Szentistván falvakat adományozta. Alsótárkány a püspökség birtokában maradt^. 1438-ban a karthauzi rend felsőtárkányi jószágait átengedte az egri püspökségnek, cserébe a Zsércen és Noszvajon levő birtokrészekért^. Az 1551-es decimális
