Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: A népi táplálkozás változása Felsőtárkányban

Cs. Schwalm Edit A NÉPI TÁPLÁLKOZÁS VÁLTOZÁSA FELSŐTÁRKÁNYON A hagyományos táplálkozási szerkezet - az életmód többi területéhez hasonlóan - különösen az utolsó két évtizedben szinte gyökeresen megváltozott. A mezőgazdasági termelés fejlődésével, új növények, új állatfajták megjelenésével bővül a táplálék alapjául szolgáló nyersanyagok köre, illetve újak váltják fel a régieket. A kedvezőbb gazdasági helyzet befolyásolja az ételek mennyiségét és minőségét. Egyes ételfajták eltűnnek, mások az ünnepi fogások közül kimaradva mindennapi táplálékká válnak. Egy nyersanyag újabb és újabb formában történő elkészítésének tágul a lehetősége. Az újítás az ételek készítési módjában sokkal inkább megfigyelhető, mint a táplálékok nyersanyagában történő változtatás. Az utóbbi évtizedben elsősorban a nyersanyag elkészítésében történtek változások. Ez érthető, hiszen mindig kevesebb volt az új nyersanyag a népi táplálkozás területén az új készítési technikánál. Elöljáróban néhány szót arról, hogyan alakultak az itt élők megélhetési forrásai, s a táplálékul szolgáló nyersanyagok. Felsőtárkány határának legnagyobb része érseki birtok volt, s a megművelhető területek tízszeresét meghaladta az erdő. A több, mint 13 000 holdból csak 2300 volt a lakosság birtoka, ebből is csak 1000 hold a szántó. Lakói között a telkes gazdák száma 104, s majdnem ennyi, 84 a földnélküli zsellér. (Eger c. újság, 1882. nov. 9.) A kevés, sovány föld nem tudta a megélhetést biztosítani, sokan jártak az urasági birtokokra aradónak a Barkó vidékre (pl. Csernely, Csokvaomány), majd summásnak a Dunántúlra és az Alföldre. Munkát adott az érseki birtok is, de Egerben is sokan voltak cselédek. Télen a férfiak favágással foglalkoztak, az asszonyok pedig vásznat szőttek eladásra. Sok családnak biztosított megélhetést a mészégetés és a faszénégetés. A megtermelt gabona nem volt elegendő a falu ellátására, ezt pótolták az aratásból és a summásságból hozottakkal. Zöldség-féle is kevés volt, ezt