Kriston Vizi József szerk.: Tanulmányok a Bükkalja néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében Eger, 1992)

kövesdre és Egerbe szállítottak.

7 Különleges pénzforrása volt a cserépi asszonyoknak a vadvirágok gyűjtése.

8 Bükkzsérc: fát vágtak, meszet égettek, amit az Alföldre vittek. Szilvát, szőlőt és körtét a Tisza-menti falvakban árultak.

9 Noszvaj: gyümölcsöt, főleg cseresznyét és szilvát, a Tisza mentén cseréltek el terményre. Bort is fuvaroztak, de azért az alföldi gazdák is feljártak szekérrel. Speciális háziipara a hátikosár és székfonás. Híresek a kőfaragói, tufabányája ma is működik.

10 Novajon főleg cseresznyét termeltek. Ostoroson igen jelentős a borkereskedelem. Gyümölcsöt, főleg cseresznyét, bécsi és németországi piacra is szállítottak innen valamint Szomolyáról. Súlyban borral kereskedtek.

11 E tevékenységi formák nem érintették a falvak teljes lakosságát, s egy részük csak téli, alkalmi munka. A munkamegosztás fő képlete a következő: az öregek művelik otthon a kicsinyke földjüket, s a fiatalok - 12-14 éves kortól - summások a távoli nagybirtokokon.

12 E rövid bevezető után nézzük meg, kik is a summások és milyen volt az életük. Hiszen a summás életformát szinte minden bükkalji ember kénytelen volt megismerni. Az ipari növények (különösen a cukorrépa) nagyüzemi termelésével mégjobban megnőtt a munkáskéz iránti kereslet. Már nemcsak nyomtató, arató és cséplő munkásokra volt szükség, a kapásnövények igen munkaigényes megművelését is el kellett végezni. Bandagazda vezetésével jól szervezett munkacsapatok, summáscsapatok végeztek egy-egy gazdaságban hónapokon át mindenféle munkát (kapálás, répaegyelés, szénagyűjtés, őszi betakarítás, stb., s munkájuk egy részét képezte az aratás és cséplés is.). Bérüket időközönként egy összegben (latin: summa!) vették föl, élelmiszert, konvenciót kaptak s a munka befejezésével volt a végelszámolás. A summás elnevezés a néprajzi irodalomban az 1870-1880-as években bukkan fel az ilyen bérmunka formájában elszegődő bükk- és mátraafji szegény parasztok megnevezésére, s ez a szó a századfordulón válhatott ismertté.

13 Tekintsük át, hogy melyek azok a leggyakoribb települések, ahol a bükkalji summások is dolgoztak. 7 VIGA Gyula 1986. 20. és 94-95. CSIKVÁRI Antal (szerk.) 1939. 33-34. 8 VIGA Gyula 1986. 94-95. HUSEBY Éva-Veronika 1982. 95-102. 9 BALÁZS Géza 1984. 122. VIGA Gyula 1986. 81-85. 10 VIGA Gyula 1986. 23-27. és 56-57. CSIKVÁRI Antal (szerk.) 1939. 102-103. 11 VIGA Gyula 1986. 23-27. és 56-58. CSIKVÁRI Antal (szerk.) 1939.104-111. 12 CSIKVÁRI Antal (szerk.) 1939. 91. 13 SÁRKÖZI Zoltán 1965. 341-343.