Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)
Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai
csak. Kimondott hetivásárral nem rendelkezett, mindennapos piacai mindvégig megmaradtak a legszigorúbb belső piac mindennapos szükségleteket kielégítő keretei között. 29 Pétervására első említése 1247-ből ismeretes. A település névadása is vásárra, vásárhelyre utal. A hely névképzés és ezzel kapcsolatosan a vásáreredet azonos az 1075-ből (Garamszentbenedeki alapítólevél) ismert Szoboszlóvására esetével. 3u Péter ur vásárhelyéről van szó. A helységet a vásárhely itteni kijelölése, a vásárok itteni tartása formálta, fejlesztette ki; 1445-ben már vásártartással felruházott oppidumnak, azaz mezővárosnak mondták . ol Újkori vásár szabadalmát elég későn, 1787-ben kapta évi három vásárra és csütörtökönkénti hetivásárra. 32 Az 1892. évi vásárkimutatás is ezekről az árucsere-alkalmakról szólt. A három vásár időpontja koraközépkori eredetű. Az év első vásárának határnapja január 2., újév napja, de ugy, hogy amennyiben az újév napja péntekre vagy szombatra esik, akkor a vásárt az utána való hétfőn és kedden kell megtartani. Vasárnapi vásártartás szóba se jöhetett. Nemcsak azért, mert zavarta volna a közeli, vasárnapokon tartott vásárokat, hanem azért is, mert a vásár szabadalomban érvényesültek a középkori vasárnapi vásárt tiltó hagyományok. Az év második vásárának határnapjai azok a májusi szerdák és csütörtökök, amelyek hetében Pongrác nap (május 14.) esik. A harmadik vásár határnapja is hasonlóan volt meghatározott. Ezt Cyprian napján (czyprianus, illetve Ciprini et Justinae napja, szeptember 26.) tartották, azonban csak akkor, ha ez hétfőre, keddre, szerdára vagy csütörtökre esett. Ha pénteken, szombaton vagy vasárnap volt Cyprian napja, akkor a Cyprian napot megelőző hét szerdáján és csütörtökén kellett a kétnapos vásárt megtartani. 33 Pétervására is azok közé a vásárhelyek közé tartozott, amelyek hosszú ideig megtartották mezővárosi státusukat. Fényes Elek 1851-ben termékeny határral, sok fát (erdő) és gyümölcsöt termelő "magyar mezővárosnak" mondta. 34 De így, vásárhelynként említette az 1377-ben a BallagiKirály-féle gazdaságföldrajzi-statisztikai kézikönyv is. 35 Poroszló neves, honfoglaláskori révhely, vámhely, amelynek már 1445-ben oppidum jeliege volt. 36 Piacai, vásárai az átkelőhelyhez kötötten alakultak ki és maradtan fenn mind a mai napig.
