Petercsák Tivadar szerk.: Fejezetek Bodony néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 5. Eger, 1982)
Fejes Katalin: Női viselet Bodonyban
amire a fiatalasszonyoknál a papirkonty került, az idősebbek még ebben az időszakban is az ún. kontyvas at használták. Erre tették hétköznap a kerekféketót vagy a rotyát . Míg az előbbit a 6-7 éves házas asszonynak nem illett feltenni, addig az utóbbit egészen életük végéig hordták a kendő alatt is. A bodonyiak viseletének talán legértékesebb darabját, a csipkét az asszony 10-12 évig hordhatta. Csaknem mindenkinek volt egy arany és egy ezüst csipkéje is. Ezen belül lehetett táblás vagy pókos. Az aranypókos csipke rangot és jó módot jelentett az asszonyok között. Ezt csak nagy ünnepen tették fel az asszonyok, akkor is csak a nagymisén viselték. Rossz időben - hogy védjék - le is kötötték tilangér kendö vei. Amikor valaki már nem hordhatott csipkét, kendőt kötött. Először karimázva, később áll alatt, aranycsombékkal megkötve. A kendők mind anyagukat, mind színüket tekintve i'gen változatosak voltak. Az idősebbek természetesen sötétebb színűeket, míg a fiatalabb asszonyok piros, bordó, kék, zöld kendőkkel kötötték be fejüket. A ruhák bemutatását a mai értelemben vett fehérneműkkel kezdeném. Ezek döntő többségét az asszonyok maguk szőtték, fonták és varrták meg kendervászonból. Az ingnek vagy blúznak felelt meg a szuka . Rövid és hosszú ujjú változata is ismert. Ezt a ruhadarabot minden korosztály egyaránt hordta. A nyakát és az ujját keresztszemes hímzéssel díszítették. A szukát csak hétköznap vették fel, ünnepnapon e ruhadarab funkcióját az ingváll töltötte be, ami szintén a legfinomabb vászonból készült, csupán a 20-as években finomodott az anyaga, egyre gyakoribbá váltak a kanavász (gyócs) ingvallak, amelyekbe az ujjrészt tilangérből varrták bele. A női alsónadrágok megjelenéséig szűk vászonpendelyt hordtak, aminek a kocérját az alsószoknyákéhoz hasonlóan, gatyamadzaggal húzták össze. Hossza az alsószoknyánál 20-25 cm-rel rövidebb volt. Az előző két ruhadarab szerepét egyesítette a hosszú vászon alsóing, amely készült hosszú és rövidujjú változatban is. A viseletnek meghatározó jegyei voltak a fehér vászon alsószoknyák , amelyekből egyszerre akár ünnepnap, akár hétköznap hármat, négyet is felvettek. Hétköznap idősebb fiatalok egyaránt barhétot hordtak. Ez flanellböl készült, 6-7 szeles alsószoknya volt, -aljára díszítésként 2-3 sor piros
