Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)
Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai
országos vásárát és keddi hetivásárát emiitette. A hatvani vásárszabadalom hat határ- vagy iránynapot adott meg, hasonlóan a gyöngyösi vásárok időpontjához. A hatvani vásárokat február 9. április 28., június 2., augusztus 31., október 2. és november 5-én tartották, mégpedig ugy, hogy a vásárok a határnapokat magukban foglaló hetek vasárnapjain kezdődtek és hétfőn folytatódtak. A hatvani vásárok értékes közvetitő szerepet töltöttek be Gyöngyös, Vác, Pest, illetve Jászberény vásárai között. Heves , ahogy már az előzőekben volt róla szó, középkori mezőváros, középkori piacokkal, vásárokkal. Vásárai a török hódoltság alatt is folytatódtak, nagy kiterjedésű terület neves, jól jövedelmező árucserealkalmai voltak. 1550-ből ismeretes adatok szerint az országos- és hetivásár után szorgalmasan fizette a kivetett adót.4 Uj vásár szabadalmát 1700-ban nyerte, amit 1832-ben megújítottak és bővítettek. 25 Az 1892. évi hivatalos vásárkimutatás négy országos és egy hetivásáráról tudott (szerdánként). 2 ^ A hevesi vásárok időpontjai is bizonyos határnapokhoz kötöttek és ugyanúgy kétnaposak, vasárnap kezdődőek és hétfőn folytatódóak voltak, mint a többi, ekkoriban vásár szabadalmat kapott hevesi mezőváros vásáraié. A szabadalom szerint a heves vásárok időpontjai a következők: január 25., április 18., július 18., október 24. éspedig ugy, hogy a fenti határnapokat magukban foglaló hetek vasárnapján kezdődtek. Minthogy aXVEH. század elején kapott Heves megyei vásárszabadalmak között a hevesi szabadalom volt a legkorábbi, a benne megadott határnapokhoz igazodtak a későbbi vásár szabadalmak határnapjai. M aki ár már 138 0-ban vámszedést joggal felruházott népes mezővárosként (oppidum) szerepelt. Eletében nagy szerepet játszottak a középkori vásárok, hetivásárok, amelyeken főleg mezőgazdasági termékek (gabona, bor, szarvasmarhák, lovak, dinnye, majd később dohány) cseréltek gazdát. Vásárait a török hódoltság idején is fenntartotta, 1550-ből ismeretes adat szerint Maklár is fizetett adót a töröknek vásárjövedelme után. 27 Mezővárosi státusát, árucseréje fontosságát hosszú időn át megtartotta, még 1851-ben is Fényes Elek jelentős "magyar mezőváros"-nak mondta. 20 Újkori vásárszabadalmát Hevessel együtt 1700-ban kapta. Az 18 92. évi vásárkimutatásban évi három nagyvására szerepel 27
