Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

Mai lakodalmi szokások Felsőtárkányban az utóbbi 10 évben kötött esküvői szertartásoknál a szerint kell különbséget tennünk, hogy a házasságkötési szertartásnak része-e az egyházi esküvő vagy nem. A templomi esküvöt majd az azt követő lakodalmat mind a megkérdezettek mind a kívülállók a "hagyományos" szóval jelölik. 1. Ilyen hagyományos lakodalmat 10 pár, a fiatal házasok több mint a fele ült. A tanácsnál és az egyházi anyakönyvbe bejegyzett adatok összehasonlítása is azt mutatja, hogy éveken keresztül az egyházi esküvők száma jóval meghaladta a polgári esküvökét. A templomi esküvő igenlését nem mindig a vallásosság hozta magával. A nagy lakodalom növelte egy-egy család presztízsét. Az emberek tudatában így összekapcsolódott a templom, a hagyomány, a pompa és a család presztízsének a fogalma. A hagyományos, előbb bemutatott lagzit a legtöbben - fiatalok és idősebbek egyaránt - szebbnek tartották, s igényelték, bár néha egyéb okok - pl., az esküvőt megelőző hitoktatás - miatt tényleges megtartásáról lemondtak. A társadalmi rang utáni vágy szintén arra ösztönözhette a fiatal párt, hogy templomban tartsa meg az esküvőt. Ilyen megbecsült társadalmi rangja van még ma is a keresztanyának. Volt olyan fiatalasszony is, aki korábban nem templomban esküdött, de mivel felkélték keresztanyának-,- utólag-mogtag-— totta az egyházi esküvőt, majd a már meglevő nagyobbacska gyermekét is megkereszteltette. Mindez azért történt, hogy az "áhított funkciót" megkaphassa. Ez az utólagos templomi esküvő a nem vallásos szülőket sem zavarta, mert ekkor a gyermekek már kiváltak a nagycsaládból, külön kenyéren voltak, külön házban laktak. A külvilág felé az első gyermeket, az apa elvárásának megfelelően nem keresztelték meg. A fiatalasszony így eleget tett férje családjával szemben érzett kötelességének, annak az Íratlan szabálynak, mely a fiatal házasok viselkedését, életmódját teljesen alárendelte a nagycsaládban uralkodó szabályrendszernek, belső mechanizmusnak. Viszonylagos függetlenséget csak az első gyermek megszületése biztosított a fiatalasszonyoknak. A fiatalok ugyanis a házasságkötés idején még igen kötődnek a családjukhoz, annak szokásaihoz, s az esküvő megrendezésénél a legtöbb esetben figyelembe veszik a szülők kívánságait. A szülők vallásossága illetve ha-