Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)
Bakó Ferenc: A szerelmi ajándék formái Felsőtárkányon
szőr az "ijóba", majd a körhintára. A májfa vagy a kosár és a későbbi búcsúfia értékesebbek ennél az összegnél, de nem hatnak az újság, a titok feloldásának erejével. A farsangi ajándékcsere után egyébként a legény ajándékai mindig értékesebbek lesznek és végül a jegyajándékban csúcsosodnak ki. Egyes ajándékok jellege eredetileg vallásos, mágikus színezetű. Nem vitatható, hogy a szentszohrok, a rózsafüzér és az imakönyv a keresztény egyház eszközeivel törekszik a lányra hatva a békés, harmonikus házasságkötést elérni. A mézeskalácsos sátorban vásárolt szív és baba már nem közvetlenül keresztény szimbólumok, és a szeretet megnyerését, majd a későbbi szerencsés gyermekáldást célozzák. A húsvéti öntözködés, vizbe-merítés pedig az ajándéknak már elvont formája, a legény egykor varázslattal kívánta a lány tisztaságát, termékenységét biztosítani. Az ártalmas lények távoltartásának egyik polgárosult és korszerűsödött formája lehet az éjjelizene is. Maguk az ajándéktárgyak Felsötárkányon - amint láttuk - már nem az önellátás produktumai, a közeli Eger hatása ezen a téren is megmutatkozik. A néhány házilag vagy kisiparos által készített tárgy azonban többé-kevésbé felismerhetően beletartozik abba a mágikus körbe, amit a lakodalom zár be és aminek összetevőiről (alma, rozmaring, tojás, szív, baba stb.) már szóltam. Közülük egyet kívánok csak kiemelni, a szívet. ^ Nem egyszerű motívum ez, amivel tárgyakat díszíteni lehet, hanem sokatmondó jelkép, a szerelem, a szeretet szimbóluma. A húsvéti tojást a lányok ma is festik, különböző mintákkal díszítik, de ezek között a hagyomány szerint nem szerepelhet a szív. Festett tojást ugyanis nem komoly szeretőnek, csak fiatal fiúknak adnak, akiknél szerelemről még nem lehet szó. A szerelmi ajándék a magyar népszokásban titkosnak indul, nem beszélnek róla, eltitkolják mindaddig, amíg egyetlen esemény révén - Tárkányon a farsang napján - leplezetlenné, köztudottá nem válik. Szükség van erre a nyílt színvallásra azért, hogy a falu népe tudjon a pár összetartozásáról és ne mérgezze pletykával életüket. A társadalom szerkezetének, körülményeinek megváltozásával azonban az ajándékozás folyamata is módosult. Nincs többé nyilvános ajándékozás, mert a fiatalság nem igényli a közvélemény helyeslését, jóváhagyását. Ami még van - a májusi kosár, befizetés a bálba, a "sürgőre", - ez a sok évszázados gyakorlatnak, tradíciónak maradványa vagy átalakított formája.