Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)
Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai
állapithatjuk, hogy azok kivétel nélkül azon a kb. 25-30 km széles peremterületen, peremsávon létesültek, amely a Cserhát keleti nyúlványaitól, a Mátra és részben a Bükk déli lábától délre húzódik, Nyugatr ól-Ke létre és nagyobbára sík területen terül el. A síkság a folyók kezdetben alig széles völgyeiben messze felhúzódva északra, természetes utvonalakat képeznek. Ezek a völgyutak a jelzett pere m sávot Észak-Dél irányba át- meg átvágó észak-déli irányú ó'si utvonalak, amelyek területünkön több jelentős útkereszteződést hoztak létre. Az Alföld északi vásárövéről van itt szó, amelyen számos neves vásárhely alakult ki és vált mezővárossá történelmünk folyamán. Ezen vásáröv hevesi szakaszának vásárhelyein cserélte ki az alföldi táj a maga gabonáját, állatát, a hegyvidék borával, nyersanyagaival: fémmel, fával, üveggel, illetve kézműves, ipari termékeivel: például faeszközökkel, cserépedényekkel . Alföldi termények, termékek esetében nemcsak a közvetlen szomszédos alföldi tájakra kell gondolnunk, hanem azokra a nagy és ősi Tiszai átkelőhelyekre, illetve rajtuk keresztül távolabbi alföldi tájakra és azok terményeire is, mint amilyenek Füred-Poroszló, távolabb Polgár -Ti szapalkonya, illetve Abád ( Abádszalók) - Kisköre , vagy Tiszaroff - Heves voltak. Északnak tartva, közlekedési-árucsere szempontjából legjelentősebb utak a következők voltak: a Zagyva völgyének utja, mondjuk Jászberényből indulva, Hatvanon át Apcra , onnan Pásztora tartva, hogy aztán Füleken át kétfelé fusson, Rimaszombatba , illetve Losoncra. Gyöngyösnek - a hevesi vásárhelyek egyik legkiemelkedőbbikének - nem voltak közvetlen északi utjai. Gyöngyös északi irányú árucseréje vagy Gyöngyöstarjánon, Gyöngyöspatán át Pásztora és onnan tovább tartott a már emiitett útvonalon vagy pedig a Mátra és a Bükk alján keletnek tartva, Miskolcra ment és vagy a Sajó völgyén Rozsnyóra, vagy a Hernád völgyén Kassára Eperjesnek haladt. Gyöngyösnek inkább déli közlekedése volt; Jászárokszállás , Jászberény , Szolnok és más jeles vásárhelyek, mint például Mezőtúr irányába, vagy Poroszlón át Füredre és Debrecenbe tartott. Eger sem rendelkezett alkalmas, közvetlen északi utakkal. Árucsere-kapcsolatai inkább Gyöngyösön , Hatvanon át Vácra , illetve Kövesden keresztül Miskolcra vagy Polgárra , ez utóbbin át Debrecenbe irányultak, mintsem közvetlenül északra, át a Bükk völgyekkel nem szabdalt fennsíkján. 4
