Petercsák Tivadar szerk.: Fejezetek Bodony néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 5. Eger, 1982)

Kovács András: Bodony múltja

amikor a város nagy része leégett és ennek méreteivel hozták nsszpfnnnésho 3 hoHonyit. A tűz a Hóstyán keletkezett és a felkapó szélben befelé haladva a faluban végig pusztították a lángok a települést, a templomot sem kímélve. A tűz után már nem építettek Bodonyban zsuptetős házat, az ilyen fedéllel borított házakból néhány csak a Kishóstyán maradt meg az 1950-es évekig, ahová nem terjedt el a tűz a szélirány következtében. A tűz csak fokozta a falu nyomorúságát és előidézte a lakosság nagymérvű csökkenését. Megindult a kivándorlás a tengerentúlra. 1905-ben egyetlen év alatt 126-an hagyták el a falut, kaptak útlevelet. A század első évtizedében 500-an mentek el, többségében férfiak, fiatalok, akik otthonhagyva fiatal feleségüket, apró gyermeküket, fizikai munkásokként próbáltak szerencsét Amerikában. Csekély keresetükből először az útiköltséget küldték meg itthonmaradt családjuknak, majd esetenként kis csomagokat küldtek. A falu népessége a súlyos csapásokat erősen megsínylette, de az első világháború után a népszaporulat ismét növekedett az 1940-es évekig. 1945-ben, a elszabadulás eredményeként nagy fordulat állt be a'falüzletében","amely jelentősen csökkentette a lakosságot, de ugyanakkor növelte önbizalmát és gazdasági gyarapodását. A földosztásról van szó. Bodonyból 1945-ben mintegy 230-an települtek át a dunántúli Besnyőpusztára, ahol korábban summásként dolgoztak, majd az egykori urasági földet birtoklevéllel megkapták és megkezdődött töretlen fejlődésük. Besnyőpuszta azóta többezer lakosú Besnyő községgé fejlődött. Az országban az elsők között alakult meg a Besnyői Sallai Tsz, amelyet a hatvanas években jó példaként emlegettek országszerte. Bodony tényleges lakossága 1945-ben lényegesen csökkent, a földosztás után többségében az idősebbek maradtak a faluban, ez nem kedvezett a számszerű növekedésnek. 1969-ben Bodonynak 1326 lakosa volt, jelenleg pedig- alig haladja meg az egyezret. Ősiségét azonban töretlenül őrzi és védi, ápolja a falu népe. A XX. században a közigazgatási székhely Bodony és Párád között többször változott. 1921-ben Bodonyba helyezték át Párádról a közigazgatást, majd Bodony nagyközség