Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)

Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai

szólt.48 Ezeknek a vásároknak a határnapjai április 1-2. és október 15-16. voltak. Füzesabony 1851-ben még mint falu szerepel.

49 Az 1892. évi vásárkimutatásban azonban már évi négy vásáráról és hetenkénti szerdai hetivásáráról tudunk.

5u Füzesabony árucsere-fejlődését a vasút megépülte után kialakult gazdasági, közlekedési (szállitási) fellendülésnek köszönheti. Kompolt Xrv. századi vámhelyként ismeretes. Mint ilyen minden bizonnyal valamiféle árucsere-alkalommal is birt. Különösen, ha figyelembe vesszük Fényes Elek azon megjegyzését, hogy Kompolt nevezete? marha-, ló- és sertéstenyésztő helység.51 Mezőtárkány számára az egri káptalan 1423-ban vásártartási kiváltságot szerzett. A helység azonban mezővárosi jogot sohasem kapott. Fényes is 1851-ben "népes magyar falu"-nak mondta termékeny határral, sok szántófölddel.

52 Nagytâlya a XVI. században oppidumként szerepelt, árucseréjéről azonban mitsem tudunk. 1744-ben emiitik kis, sövényből készült kocsmaházát, ami talán összefüggésbe hozható a helységben folyt kismérvű árucserével is.53 Sarud XIV. századi vámhely, s mint ilyen bizonyára alkalmi árucserehely is volt. Fényes Elek 1851-ben gabonatermesztő, szarvasmarhát tenyésztő "magyar falu"-nak mondta.

54 Tiszanána évi négy országos vásáráról és keddenkénti hetivásárairól az 1892. évi vásárkimutatás tudósit.

55 Ujkeletü vásárszabadalomról van szó, a határnapok a következők voltak: február 24., május 1., augusztus 4. és október 15. Ha ezek a határnapok vasárnapra estek, akkor a vásárokat nem ezen a napon, hanem a megelőző vasárnapokon kellett megtartani. Vámosgyörk XV. századi vámhely, középkori vásárhely, 1550-ben vásár jövedelme után adózik a töröknek. 56 Mezővárosi kiváltságokban azonban soha nem részesült, vásárai jelentőségét