Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

képes erre, akkor a bérmakeresztanya . A tényleges elöntést nem ő hozta meg, de előkészítésében nagyon nagy mértékben részt vett, s latensen irányította a döntési folyamatot. b/ Azoknál a családoknál, ahol a családfő nem távozott hosszabb időre el otthonról, sokkal kisebb szerepe volt a nőknek. A keresztanya itt is fontos személyiség volt, de a családfő teljhatalommal rendelkezett, s döntése megfellebbezhetetlen volt. Az eddigiek alapján leszögezhetjük, hogy a döntés meghozatalában kulcsszerepe volt a nőknek, s a falu családjainak csak kis részénél találunk ellenkező példát erre. Ez ismételten bizonyítja, hogy a családi viszonyok, s a gazdasági, társadalmi struktúra szorosan összefügg egymással, s még nagycsaládos területen, a nagycsaládokban is eredményezheti a nők hatalmának explicit vagy implicit jelenlétét. Erre a családtípusra egyébként az igen so erős patriarchális szemlélet a jellemző . A döntés meghozatalát befolyásoló tényezők a/ Gazdasági-társadalmi helyzet: vagyoni helyzet, foglalkozás, a falu társadalmában elfoglalt hely. b/ A család gyermekeinek száma, neme. c/ Ezzel összefüggésben a család "lakásviszonyai". d/ Erkölcsi normák, ahol hangsúlyozott szerepet kap a nemi erkölcs. e/ Nemek szerinti szerepelvárások. f/ Származás szerint. g/ Vallás szerint. h/ Tradicionális normák betartása, be nem tartása, annak megítélése. Az a-c pontba tartozók esetében a szülőké volt a döntés joga. 69 Az a_ és b pontokról más fejezetekben már beszéltünk . A lakásviszonyokról nem esett bővebben szó. A többgenerációs együttlakás következtében helyszűke miatt még azonos rétegstruktúrába tartozás esetén sem hozhattak minden esetben a szülök pozitív, házasságot igenlő döntést. Pl. négy fiútestvér esetén a legkisebbnek meg kellett várnia, míg a legidősebb ki nem