Page 3,
112 hit(s)
Hits
41.
Vörös Gabriella: Településszerkezet és életmód az alföldi szarmaták falvaiban
(52. oldal)
[...] időszak rövidsége pár évtizedről van szó a II század elejéig és hogy semmiképpen nem lehet szó tömeges bevándorlásról Továbbá számolnunk kell [...]
42.
Vörös Gabriella: Településszerkezet és életmód az alföldi szarmaták falvaiban
(54. oldal)
[...] de jellemző településszerkezeti elemről van szó Előkerülésük jelenlegi tudásunk szerint a [...]
43.
Vörös Gabriella: Településszerkezet és életmód az alföldi szarmaták falvaiban
(56. oldal)
[...] arra vallanak hogy kerítésárkokról lehet szó melyek talán egy egy közösség [...]
44.
Farkas Csilla: Korai szarmata temető aranyleletes sírjai Füzesabony határából (Újabb adatok a szarmata kori viselet problémaköréhez)
(77. oldal)
[...] szerepéről az előzőekben már volt szó Feltehetőleg a nyak környékén helyezkedett [...]
45.
Cseh János: Római kori településtörténeti kutatások Kengyel határában
(86. oldal)
[...] plasztikusabb kifejezéssel aranykorának költője eme szavaival egyszeriben az időszámításunk kezdete körüli [...] vészt a helybeliekre Ami Ovidius szavait valamelyest kapcsolatba hozhatja a régészettel [...]
46.
Cseh János: Római kori településtörténeti kutatások Kengyel határában
(87. oldal)
[...] ugyanúgy föllelhető paticsfalú házakkal azokra szót kerítvén érkezünk vissza a kengyeli [...] szarmatákhoz a mi házmaradványunkhoz A szóban forgó kengyeli császárkori mikrorégió bemutatását [...]
47.
Cseh János: Római kori településtörténeti kutatások Kengyel határában
(92. oldal)
[...] cm vastagsága 2 3 mm Szó szerinti értelemben áttetsző világos piszkos [...]
48.
Cseh János: Római kori településtörténeti kutatások Kengyel határában
(97. oldal)
[...] 3 m kiterjedésű padlónívóról van szó mindenfajta oszlophelyek nélkül A Csorcsány [...]
49.
Kulcsár Valéria: A szarmaták temetkezési rítusának jellegzetességei az Alföldön
(105. oldal)
[...] fejezetet ugyanebben a kötetben Néhány szóban azonban gyakorlatilag lehetetlen összefoglalni a [...] i sz I század van szó a jazigoknak az Alföldre érkezéséig [...]
50.
Kulcsár Valéria: A szarmaták temetkezési rítusának jellegzetességei az Alföldön
(110. oldal)
[...] hogy ősi iráni rítusról van szó amely különböző időszakokban más más [...]
51.
Kulcsár Valéria: A szarmaták temetkezési rítusának jellegzetességei az Alföldön
(114. oldal)
[...] nemre jellemző archaikus szokásról van szó amely csak a nőknél konzerválódott [...] azonban étkezésre alkalmatlan részekről van szó Arra kell tehát gondolnunk hogy [...]
52.
Vaday Andrea: Kereskedelem és gazdasági kapcsolatok a szarmaták és a rómaiak között
(125. oldal)
[...] a római árucikkeket Korábban már szó volt arról hogy Sarmatia a [...]
53.
Vaday Andrea: Kereskedelem és gazdasági kapcsolatok a szarmaták és a rómaiak között
(136. oldal)
[...] és vallási célokra is szolgált Szó volt arról hogy Dacia barbaricumi [...]
54.
(7. oldal)
[...] a gót gepida háborúk A szóban forgó küzdelmekről gót vagy gót [...]
55.
(8. oldal)
[...] ma is szinte vakon szórói szóra betűrőlbetűre elhiszi mindazt ami egy [...]
56.
B. Tóth Ágnes: „Gothiskandza”-tól a Tisza vidékig. A gepidák eredete, vándorlása, korai régészeti emlékanyaga
(13. oldal)
[...] gótok és a gepidák néhány szóval elmagyarázom Emlékezzél vissza hogy én [...] idővel ebből a korholásból a szó elromlása folytán a gepida elnevezés [...]
57.
B. Tóth Ágnes: „Gothiskandza”-tól a Tisza vidékig. A gepidák eredete, vándorlása, korai régészeti emlékanyaga
(17. oldal)
[...] élveztek Ebben a leírásban nincsen szó Dacia feletti uralomról a III [...]
58.
B. Tóth Ágnes: „Gothiskandza”-tól a Tisza vidékig. A gepidák eredete, vándorlása, korai régészeti emlékanyaga
(18. oldal)
[...] Ezekben a forrásokban nem esik szó a gepidákról A történeti adatok [...]
59.
Cseh János: Régészeti adalékok egy zagyva-parti gepida településről. (Falusi parasztgazdaságok a Tisza mentén az V–VI. század fordulóján)
(42. oldal)
[...] régi vízfolyás meder található A szóban forgó térség déli oldalán hirtelen [...]
60.
Cseh János: Régészeti adalékok egy zagyva-parti gepida településről. (Falusi parasztgazdaságok a Tisza mentén az V–VI. század fordulóján)
(44. oldal)
[...] négyzetméter körüli alapterületű épületről van szó A járószint 30 35 cm [...]
Cultural Heritage Portal