Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Cseh János: Római kori településtörténeti kutatások Kengyel határában

közét kitöltő fonadékra vonatkozóan nyújtanak adatokat. A váz-/oszlopszerkezet sejthető a gömbfára utaló, pl. 4 és 6-7 cm átmérőjű negatívumokról, de talán ide tartozik az is, amely szögletes-sarkos (egy esetben 4 cm széles?), és így föltehetően deszkától származó. A térközkitöltő fonadék nád és ágak/gallyak lehettek. A legvékonyabbak az előbbiek, erezetes, nyílegyenes lenyomataik 0,4-0,8 cm átmérőjűek. Az utóbbiak inkább 1-1,5 cm (de a másfél cm-t nemigen meghaladó) vastagságúak voltak. Szorosan egymás mellett futnak, gyakran kötegeket alkotva és egymást keresztezve. Mindehhez hozzáfűzhetjük, hogy a fonat betapasztásánál a massza helyenként mélyen a vesszők közé nyomódott és 0,5-1 cm vagy azt meghaladó vastagságban fedi azokat. Maga az egész konstrukció átmetszetében 15-20 cm-nél bizonyosan nem volt terjedelmesebb

4 (16. kép). A régészeti ásatás munkálatai közepette a szelvényben, azon belül az objektumokhoz (elsősorban az A jelzésűhöz) kapcsolódóan és szórványként ún. apró- vagy kisleletek melyek alatt mindenek előtt fém és egyéb anyagú tárgyakat kell értenünk - markáns kis együttesét sikerült összegyűjtenünk. Ezek élére kétségkívül az üvegtöredék kívánkozik. Mérete 3x2,5 cm, vastagsága 2-3 mm. Szó szerinti értelemben áttetsző, világos, „piszkos" zöldessárga színű, irizáló tulajdonló, kép. Kengyel-Csorcsány-ér. I. szelvény, С objektum, sággal. Mindkét oldala érdes. ívelődő Tipikus formájú, azaz lefele szélesedő római kori verem oldaltöredék, melyen két, úgy fél mm mélyen profilrajza becsiszolt, cca. 1,5-2 cm átmérőjű korong maradványa (kisebb és nagyobb) látható. Esetében csészére és pohárra egyaránt gondolhatunk.

5 Tényleg „miniatűr" tárgy az ugyancsak a szelvény közvetlen közelében talált három darab pasztagyöngy (kettő bizonyosan). Méretük 1,3, 0,9 és 0,4 cm. A hosszúkás barnáspiros színű, ovális átmetszetű. A méretben következő kékes tónusú és hasáb alakú, talán lecsapott sarkokkal. A legapróbb, mely zöldes, eredetileg gömbös formájú lehetett.

6 A lelőhelyen előfordult egy kónikus, tömör, töredékes vastárgy. Mérete 3,5 cm (11. kép 1-4, 7). Rátérve az A objektum omladékrétegében találtakra, előbb a bronzokat vesszük számba. Ritkán előkerülő tárgy egy szög, 2,5 cm-es hosszúsággal és kör átmetszettél. Fejrésze kisebb méretű. A modernektől annyiban különbözik, hogy szára fokozatosan vékonyodik.

7 Egy bronzlemezke (nagysága kevesebb mint 1 cm) annyira jellegtelen, hogy semmi közelebbi nem mondható róla. Miként a szeg, kifejezetten a ház faszerkezetével, ácsolatával látszik összefüggeni két, ún. ácskapocs alakú rögzítővas. Az egyik valamivel masszívabb a másiknál. A lapos pántok, amelyből készültek, 0,3-0,7x0,2 cm méretűek - a tárgyak hossza 5-5,5 cm. Végeik kétszeresen behajlanak (legalábbis egy esetben), ami világosan mutatja, mint imént említettük, hogy (fa) elemek összeerősítésére szolgáltak. Mivel az omladék nyugati pereménél feküdtek, nem elképzelhetetlen, hogy az ajtóval/bejárattal hozhatók összefüggésbe.

8 Befejezésül egy tubusszerű leletről szólunk (mérete 1,5 cm), melynek anyagát nem sikerült megállapítanunk, s egyébként sem biztos, hogy régészeti tárgy (11. kép 5-6, 8-9). Az 1. lelőhely további, nem kerámia-leleteinek a sorában kő-, csont- és egyéb tárgyakat találunk. így pl. egy nagyobb méretű, kb. 7 cm hosszúságú, nyilván homokkőből való 92