A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Régészeti adalékok egy zagyva-parti gepida településről. (Falusi parasztgazdaságok a Tisza mentén az V–VI. század fordulóján)

HÁROM-HÁROM OSZLOPOS, FÖLDBE ÁSOTT PADLÓJÚ LAKÓHÁZ (XVI. FELÜLET 10. OBJEKTUM) „Kis kunyhót ért, fából készült az ajtó-fél. Lép a kicsiny lakba, lobog a tűz lángja." 6 Az V-VI. századi építmény-maradvány (4. kép, là. még a 3. képet is) a telep középső, illetve déli részén elhelyezkedő objektum-csoporthoz tartozik, s egyike a négy hatcölöpös kunyhóalapnak. A gödör szokványos sötétes-feketés, kevertes kultúr­réteggel tűnt szembe, négyszögletes, pontosabban lekerekített sarkú téglalap körvo­nallal. Északi és nyugati fala egyenesen futott, míg a másik kettő valamelyest, egy kissé girbegörbe, hajlásos vonal mentén. Fekvése a többihez igazodott, minthogy nagyon hozzávetőlegesen nyugat-keleti volt. Mérete egy 400 cm-es és egy cca. 350 cm-es adattal jellemezhető, mely alapján 14 négyzetméter körüli alapterületű épületről van szó. A járószint 30-35 cm mélyen került elő. Ezen az északi és a déli oldalon szabály­talan formájú, különböző mélységű beásásokat („teknőket") lehetett kibontani. A padlón, illetve közvetlen afölött, a ház nyugati felének két pontján, szövőszék-nehezékek hevertek, egy különállva, továbbá egy cso­portban négy-öt darab. A földbe süllyesztett kunyhóalapban a szemben lévő rövidebb falaknál, szimmetrikus elrendezésben, há­rom-három masszív cölöpnyomot bontottunk ki. Kör vagy ovális oszlopgödrökként jelentkeztek durván 25-40 cm-es méretben és 30-60 cm-es mélységgel. Följe­gyeztem, hogy néhány esetben a belső faoszlopnyom is megfigyel­hető. Miként néhány sorral följebb vázoltuk, a kunyhóalap padlóján, éspedig az északkeleti szöglet közelében, valamint középtájt agyagsúlyok feküdtek. Igencsak valószínűnek látszik, hogy ezek a lakóépület elhagyásakor, a „kiköl­tözéskor" maradtak ott, mintegy ­régészeti zsargonnal - in situ. A Zagyva partján föltárt településen további négy helyen leltünk még ilyenekre, ame­lyek kizárólag házak voltak, természetesen (X. felület 107. objektum, XI. felület 47. objektum, XII. felület 147. objektum, XIII. felület 84. objektum). Összesen úgy másfél tucatnyiról beszélhetünk. Csak sajnálhatjuk, hogy egyetlen ép, intakt példányt nem lehet fölemlíteni (ez a leletmentés körülményeiben leli magyarázatát). Formájuk kúp, kónuszos volt, méretük 10-15 cm közötti. Jellemző rájuk a perforáció, s az, hogy 4. kép. Szolnok-Zagyva-part. XVI. felület 10. objektum 44

Next

/
Thumbnails
Contents