1792 hit(s)
Hits
1.
Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban
(14. oldal)
[...] e előtti állapotok visszaállításáról volt szó hanem egy sokkal reakciósabb rendszer [...]
2.
Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban
(19. oldal)
[...] megfelelően a jobboldali szociáldemokrata vezetőkkel szava járásukkal a munkássággal történő szorosabb [...]
3.
Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban
(21. oldal)
[...] arculatát célkitűzéseit illusztrálják Kószó István szavai A Munkásotthon a Békeműhely és [...]
4.
Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban
(41. oldal)
[...] nagyjából azonos volt Amint már szó esett róla viharsarki egyéneket a [...]
5.
Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban
(44. oldal)
[...] az alkotó munka kezdetéről van szó amint azt az ellenforradalom propagandafrázisai [...]
6.
Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején
(54. oldal)
[...] tartott jelentésében már kénytelen volt szót ejteni arról hogy Csongrádon 1931 [...]
7.
Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején
(59. oldal)
[...] a szegénységé amely a tanító szavai szerint oly sivár jelent és [...]
8.
Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején
(71. oldal)
[...] idézi egyik vadházasságban élő családfő szavait a családerkölcsi magatartását illetően Amikor [...]
9.
Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején
(73. oldal)
[...] és szegény földmíves családban Szabad Szó című politikai újságot olvasnak Kollégája [...]
10.
A. Sajti Enikő: Az SZDP és a jobboldal küzdelme az 1939-es választások előtt Szegeden
(83. oldal)
[...] féle nyilas mozgalom megerősödéséről van szó A nyilasmozgalmak országos előretörésének okairól [...]
11.
A. Sajti Enikő: Az SZDP és a jobboldal küzdelme az 1939-es választások előtt Szegeden
(85. oldal)
[...] maradt a régiben Ezt tették szóvá a sütőmunkások 1936 december 3 [...]
12.
A. Sajti Enikő: Az SZDP és a jobboldal küzdelme az 1939-es választások előtt Szegeden
(89. oldal)
[...] minimálisan is Jelentése a következő szavakkal fejeződik be Hangsúlyozom a küzdelmet [...]
13.
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
(101. oldal)
[...] hanem egyenesen visszafejlődésről 7 van szó Ugyanakkor a megrekedés kifejezésre jutott [...] nemcsak a városfejlődés megtorpanásáról van szó hanem a szó szoros értelmében vett visszafejlődésről Különösen [...]
14.
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
(119. oldal)
[...] hogy erről nem lehet most szó mert nagyon jól tudják a [...]
15.
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
(120. oldal)
[...] hallgatása közben kijelentette Ebből egy szó sem igaz mert az orosz [...]
16.
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
(125. oldal)
[...] való magyar részvételről folyt a szó Az összejöveteleken ugyanakkor megismerkedtek a [...]
17.
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
(128. oldal)
[...] körben való terjesztését Már ekkor szó esett arról hogy hasonló tartalommal [...]
18.
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
(139. oldal)
[...] szegedi munkásság legjobbjai felemelték tiltakozó szavukat a nácizmus ellen s hitet [...] antifasiszta ellenállás szükségességének a gondolatát Szavait a Tisza Szálló zsúfolásig megtelt [...]
19.
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
(151. oldal)
[...] a békéért és függetlenségért felemelték szavukat A gyulai kir ügyészséghez 1944 [...]
20.
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
(164. oldal)
[...] földmunkáslányok és asszonyok nem állhatnak szóba német katonákkal mert a férfiak [...]
21.
Gecsényi Lajos: Munkásmozgalom-történeti kiadványok Csongrád megyében
(204. oldal)
[...] elsősorban valóban felvilla tásról van szó amely a nagy változások a [...] felölelő időszaknak amelyről ne esne szó amelyről ne kapnánk információt Olvashatunk [...]
22.
Gaál Endre–Szabó Ferenc: Adatok a szegedi Grünn-nyomda történetéhez (1811–1847). Bevezetés
(9. oldal)
[...] akétterciás duplex tercia verzálisból szedett szavak betűi a XVIII szd végi [...]
23.
Gaál Endre–Szabó Ferenc: Adatok a szegedi Grünn-nyomda történetéhez (1811–1847). Bevezetés
(11. oldal)
[...] a kb kétcicerós verzál múzsák szavak azonos fajta betűkből valók Az [...]
24.
Gaál Endre–Szabó Ferenc: Adatok a szegedi Grünn-nyomda történetéhez (1811–1847). Bevezetés
(12. oldal)
[...] a címoldalon található szöveg legfontosabb szavát győzödelme kis kétmitteles kleine doppel [...] emelte ki míg a biblia szót terciás verzálból szedte A címoldal [...] neve mittel verzállal a prédikátor szó és a megjelenés helye ciceró [...] sorok nem egyenesek a használhatása szó utolsó 8 betűje 2 ponttal [...]
25.
Gaál Endre–Szabó Ferenc: Adatok a szegedi Grünn-nyomda történetéhez (1811–1847). Bevezetés
(17. oldal)
[...] kb 36 pontos verzál többi szava mintegy 16 pontos kurrens a táblázatfejben a több oszlopot összefogó szavak kb 12 az egyes rovatfejekben levő szavak kb 8 pontos a táblázat [...] hogy a szedés a Tabellája szó kivételével Falka féle betűkből van [...]
26.
Gaál Endre–Szabó Ferenc: Adatok a szegedi Grünn-nyomda történetéhez (1811–1847). Bevezetés
(21. oldal)
[...] tudomásunk szerint mindmáig nem esett szó a történeti és tipográfiatörténeti irodalomban [...]
27.
Iratok
(24. oldal)
[...] helyesek akkor 300 példányról van szó 71 A végösszeg helyesen az [...]
28.
Iratok
(33. oldal)
[...] megtalálnunk A város főbírójáról van szó 33
29.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(64. oldal)
[...] Pitvarost kivéve amint arról alább szó lesz valamennyi telep dohánytermesztési céllal [...]
30.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(67. oldal)
[...] jobbágyokról még kevésbé a zsellérekről szó sincs a visszahelyezés feltételeit és [...]
31.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(68. oldal)
[...] községi szervezetet és önkormányzatot a szónak törvényes értelmében azonban csak a [...]
32.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(69. oldal)
[...] amennyiben főbérlőknek alárendelt telepekről volt szó arra hogy a kamarának a [...]
33.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(85. oldal)
[...] egész termendő dohányt beszárítani egy szóval egész az által adásig becsületesen [...]
34.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(90. oldal)
[...] a szegénységtől való féltéséről van szó hanem a terület adózásbeli elégtelenségéről [...]
35.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(92. oldal)
[...] Makóról Nagylakról és Battonyáról van szó ahol a század közepére a [...]
36.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(96. oldal)
[...] cselédség mert hisz róluk van szó házat nem épített rendszerint a [...]
37.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(103. oldal)
[...] használják hanem csak a kertészség szót A község possessio név ekkor [...] tartozik adni A szerződésben nincs szó arról hogy községi szervezetet létesítsenek [...]
38.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(111. oldal)
[...] és előljáróságválasztást a községesítés más szóval az úrbérrendezés felé történő lépésnek [...]
39.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(112. oldal)
[...] úrbéri viszonyok bevezetéséről nem lehet szó Ekkor az uradalom utasítására bírót [...]
40.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(120. oldal)
[...] azaz a lakóknak a falugyűlésen szavuk sem lehetett és az elöljáróságba [...] és a századelő mozgalmaiban már szót kértek maguknak A kirobbanó mozgalmakat [...]
41.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(122. oldal)
[...] Lengyel Mihály a bíróságot illetlen szavakkal szidta a büntetőülés öregségére tekintettel [...]
42.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(124. oldal)
[...] amikor a kincstár érdekéről volt szó elnézőbbek is tudtak lenni Aki [...]
43.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(130. oldal)
[...] csak ládákról és tékákról lehetett szó amelyeket levelestárnak neveztek Az ügyintézés [...] tagjait ahogy veszik a nótáriusok szóról szóra beírják az illető elöljáróknak tudtul [...]
44.
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
(131. oldal)
[...] nem állt rendelkezésre mint a szóban vagy írásban való megdor gálás [...]
45.
Molnár László: Csongrád vármegye közigazgatási szervezetének átalakulása 1848–1871
(137. oldal)
[...] tanúsága szerint a következő drámai szavakkal nyert befejezést Mikecz Lajos főszolgabírónak [...]
46.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(165. oldal)
[...] munkás kategória részesedése Agrárvidékről lévén szó igen természetes hogy az önállóak [...] csoportja amely nem csupán hallatta szavát a közgyűléseken de tisztújításokon és [...]
47.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(168. oldal)
[...] rányzatra a levélíró nem sok szót fecsérelt hiszen célja inkább a [...]
48.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(170. oldal)
[...] elöljárók véleménye mellett az értelmiségiek szavára is hallgattak Ehelyütt nincs módunk [...]
49.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(185. oldal)
[...] tételét a Helytartótanács nem hagyta szó nélkül és rendeletére a választmányi [...]
50.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(190. oldal)
[...] egy rövid tanácskozást pedig ezen szavaiból a középponti választmány a választók [...]
51.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(193. oldal)
[...] igazolták miszerint valósággal és világosan szót emeltek volna beiratásukért azt pedig [...]
52.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(194. oldal)
[...] ugyanis mint láttuk a választmány szóba sem állhatott a reklamálókkal A [...]
53.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(198. oldal)
[...] 2800 négyszögöl nagyságú járandóságot más szóval legelőilletőséget kapott 178 Hogy pontosan [...]
54.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(201. oldal)
[...] cenzusnak törvény ellenes becsempészézésről volt szó miáltal a központi választmány túllépte [...]
55.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(206. oldal)
[...] az országosnál magasabb arányban jutottak szóhoz Hogy e rétegek átlagban valóban [...]
56.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(211. oldal)
Palota szavazói jutottak szóhoz Ez utóbbi jegyzőkönyv egyébként azt [...]
57.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(219. oldal)
[...] a megye élén állott s szóval tettel példaadással és egész vagyonával [...]
58.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(220. oldal)
[...] képviselőként vegyen részt Szabad György szavaival élve a forradalom és kiegyezés [...] Ezzel más megyében talán kevés szóhoz juthatott volna Csanádban azonban ahol [...]
59.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(223. oldal)
[...] elnöknek a tolakodókat várakozásra intő szavaiból pedig nem következtethetett azok megcsalatására [...]
60.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(228. oldal)
[...] módosította A színek egyébként a szó szoros értelmében veendők a pártokat [...] jegyzőkönyvében legtöbbször Dedinszky Józsefről esett szó Aligha tévedünk abban hogy a [...]
61.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(229. oldal)
[...] azonban csupán Dedinszky József hallatta szavát Többnyire mint előadó a megtámadott [...]
62.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(230. oldal)
[...] vitájában 1867 április 2 án szót emelt amellett hogy a magyar [...]
63.
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
(231. oldal)
[...] a városházán a követválasztásnál nincsen szava a lapok között pedig nincsen [...]
64.
Papp János: Bakay Nándor indulása és politikai pályája – a végső kudarcig
(269. oldal)
[...] Uo 26 Bakay Nándor Néhány szó a párbajról Tiszavidéki Újság 1870 [...]
65.
Papp János: Bakay Nándor indulása és politikai pályája – a végső kudarcig
(279. oldal)
[...] uralmuk megmaradt részének védelméről van szó ismét nem nehéz megtalálni a [...] munkásság terén mitsem működött a szó nemesebb értelmében az ember névre [...]
66.
Papp János: Bakay Nándor indulása és politikai pályája – a végső kudarcig
(283. oldal)
[...] közös uralmi alap megvédelmezéséről van szó Magyarország honatyái együtt ülnek jobb [...] a tetteket leszolgálják vezéreink szép szavakkal 90 91 Mégis Tisza 1875 [...]
67.
Papp János: Bakay Nándor indulása és politikai pályája – a végső kudarcig
(286. oldal)
[...] így legyen Én az írás szavaival azt mondom atyám múljék el [...] bár mitsem tesz ha bár szót sem ad nagy varázshatalmuk van [...]
68.
Papp János: Bakay Nándor indulása és politikai pályája – a végső kudarcig
(287. oldal)
[...] p 113 Bakay Nándor Nyílt szó egy névtelenhez Szegedi Híradó 1875 [...]
69.
Papp János: Bakay Nándor indulása és politikai pályája – a végső kudarcig
(289. oldal)
[...] 122 Braun Józef Mégcsak pár szót Jókai Mór úrhoz Alföldi Iparlap [...]
70.
Vass Előd: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírása
(11. oldal)
[...] nem a város meghódolásáról volt szó hanem a szegedi vár átadásáról [...]
71.
Vass Előd: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírása
(28. oldal)
[...] müszellem mészárosok városnegyede a müszellem szó pedig a török szolgálatot végzők [...]
72.
Vass Előd: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírása
(76. oldal)
[...] CSAUS a török futár jelentésű szó három osztályba voltak sorolva 1 [...] EMIN a török biztos jelentésű szó általában a török adó és [...] saját vagy önálló jelentésű török szó HANE a ház jelentésű szó később a fejadó egységeként értelmét [...] a görög armatolosz rabló jelentésű szóból származik s a török hadsereg [...]
73.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(82. oldal)
[...] Károlyi Sándort még kötötte adott szava de fia Károlyi Ferenc már [...]
74.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(83. oldal)
Tárkány Szűcs szavaival a század közepéig zsellérből bárki [...]
75.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(84. oldal)
[...] dentes ek közé tartozott a szó szoros értelmében 1723 után Károlyi [...]
76.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(85. oldal)
[...] Főként ide települt armalistákról van szó meg egyes helybeli jobbágyok megnemesedéséről [...] az összeírások ismétlődő pontatlanságáról lehet szó Más kérdés hogy a népességösszeírásokban [...] gazdálkodó nemesek szolgáiról van itt szó hanem a Károlyi uradalmakban szolgálatot [...] házak utáni földek vagy más szóval házhely utáni föld A csekély [...]
77.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(87. oldal)
[...] egyre duzzadó rétegében kell a szó szorosabb értelmében vett zsellérség elődjét [...] 1750 körül már a tanya szót is alkalmazzák rá Egy kártérítéssel [...] a döntő hiszen a szállás szót használták az 1800 as évek [...]
78.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(88. oldal)
[...] volt d Cselédek A cseléd szót a közfelfogás inkább a jobbágyfelszabadítás [...] 1755 ben egy kártérítési ügyben szóba került hogy egy jó tehenét [...] szénázójára járt 23 A cseléd szó eleinte kétségtelenül inkább a családhoz [...] tartó cselédek 25 A cseléd szót gyakran felváltva használták a béres szóval 1799 ben Kérdő János panaszkodott [...]
79.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(89. oldal)
[...] subditus Unterthan megfelelőjeként a tseléd szót használja Ez a méltatlanul keveset [...] arattak kaszáltak élték a célszörű szö gényembör változatos hányatott életét A [...]
80.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(90. oldal)
A szolga cseléd szót mindkettőjükre alkalmazták 1741 ben jelenik meg írásainkban a béres szó Ekkor még elsősorban azt jelenti [...] Érdekes hogy olykor a pásztor szót is alkalmazták rájuk így nyomási [...] véletlen hogy forrásaink az ökrész szót vásárhelyi gazdánál alkalmazott pásztorra cselédre [...]
81.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(91. oldal)
[...] ig a számtalanszor előforduló betyár szóhoz is mindig kapcsolódott a gazda [...]
82.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(92. oldal)
[...] oláh román cselédek ről van szó nem pedig görög kereskedőkről Az [...]
83.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(94. oldal)
[...] kiskorú Nyilván nem becézésről van szó amikor forrásaink gyerkőtze szolgátskát vagy [...]
84.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(96. oldal)
[...] föl de nála a rustici szó parasztot jelöl Jobbágy szóval fordította az In et subinquilini [...]
85.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(105. oldal)
[...] 81 A félfogadás illetve elszegődés szóban történt A kialkudott bért csak [...]
86.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(106. oldal)
[...] hamarjában be nem foghatta ezen szavaira menj a pokolba hagyta oda [...]
87.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(109. oldal)
[...] mind a megyei hatóság fölemelte szavát a cselédek helyes ok nélkül [...]
88.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(118. oldal)
[...] ő gazdájának engedetlenkedvén azt ily szókkal truccolván miért nem hoztál gazda [...]
89.
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
(121. oldal)
[...] említem hogy forrásainkban a betyár szó mint ragadványnév 1785 óta fordult [...] a korban ez ugyan nem szó szerint érvényesül de a vékony [...] öltözetüket A jobbmódúak mentét viseltek Szó szerint hivatkozunk Szeremleire Az öltözködés [...] a gazdáknál is A háznál szőttek fontak az asszonyok s a [...]
90.
Bárány Ferenc: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszervezésére a Horthy-korszak első évtizedében
(162. oldal)
[...] kerületben elnyerte a mandátumot Programbeszédeiben szavaival élve nem adott végleges programot [...]
91.
Bárány Ferenc: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszervezésére a Horthy-korszak első évtizedében
(164. oldal)
[...] folyamán közzétett programja egyébként csaknem szó szerint egyezik a Földmunkások és [...]
92.
Bárány Ferenc: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszervezésére a Horthy-korszak első évtizedében
(166. oldal)
[...] nem elégségesek a lojalitást hangoztató szavak bizalmatlan a vezetőkkel és tömegekkel [...]
93.
Bárány Ferenc: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszervezésére a Horthy-korszak első évtizedében
(168. oldal)
[...] kormány számára kényes kérdésről volt szó vagy ha politikailag nehéz helyzetbe [...]
94.
Bárány Ferenc: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszervezésére a Horthy-korszak első évtizedében
(171. oldal)
[...] Le az álarccal Egy két szó a munkások álbarátairól címmel röpiratot [...]
95.
Bárány Ferenc: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszervezésére a Horthy-korszak első évtizedében
(175. oldal)
[...] titkos szavazás eladta a földmunkások szava 72 A rög 1924 január [...]
96.
Bárány Ferenc: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszervezésére a Horthy-korszak első évtizedében
(176. oldal)
[...] küzdött a párt Mindszenten is szót emelt a Tanácsköztársaság idején tanúsított [...]
97.
Bárány Ferenc: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszervezésére a Horthy-korszak első évtizedében
(179. oldal)
[...] a főrendiház intézménye ellen emelt szót Radikális hangnemben követelték az adók [...]
98.
Bárány Ferenc: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszervezésére a Horthy-korszak első évtizedében
(182. oldal)
[...] és higgadtabb szellemű mozgalomról van szó ezért támogatását helyeselte és azért [...] Dénes Pista körül forog a szó beszéd Orosházán Kormánypárti lett mondogatják [...]
99.
Sárközi István: Klebelsberg Kunó kulturpolitikája és annak szegedi aspektusai
(197. oldal)
[...] a fehérterror évei alatt jutottak szóhoz a politikai arénában b Klebelsberg [...]
100.
Sárközi István: Klebelsberg Kunó kulturpolitikája és annak szegedi aspektusai
(208. oldal)
[...] olvasni tudás csak félműveltség a szó legrosszabb értelmében Talán rosszabb a [...]
Cultural Heritage Portal