Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban

azonban osztályhelyzetükből következően a munkáshatalom megdöntése, a megtorlás és az ellenforradalom reakciós ideológiája mélyebb nyomokat hagyott, mint az ipari munkások és a szegényparasztok esetében. A munkásosztály ügye mellett az ellenforradalmi korszakban az értelmiségnek csak egészen kis csoportja tartott ki.

Viharsarok munkásai és dolgozó parasztjai születése pillanatától aktív harcba szálltak az ellenforradalommal, a fasiszta rendszerrel. Az ösztönös, szervezetlen ellenállás számtalan példájával találkozunk a fehérterror legvadabb dühöngése idején is. A dolgozó tömegek jelentős része felismerte, mennyire nem a „nemzeti újjászületéséről” s nem az alkotó munka kezdetéről van szó, amint azt az ellenforradalom propagandafrázisai hangoztatták. Ösztönösen érezték, érdekeikkel ellentétes, ellenükre való rendszer születik. A kiépülő ellenforradalmi rendszer ellen együtt vették fel a harcot a szervezetlen és a szervezett munkások.

1919 szeptemberében a szegedi hadbíróság 2 évi különböző súlyosbításokkal szigorított börtönre ítélt egy vádlottat, aki áprilisban és később is ellenforradalmi tiszteket fenyegetett meg.129 Augusztus 4-én Algyőn a „kommunista eszmék terjesztése” miatt elfogták Tari Antalt és átadták a francia hatóságoknak.130 Lengyel János cipészsegédet feljelentették izgatásért, mert szeptember 8-án Szeged-Rókus pályaudvaron a vasúti alkalmazottak előtt kijelentette: „...ha még egyszer direktórium lesz, a nagytőkéseket és az urakat mind ki kell irtani, hogy ne legyen több ellenforradalmár”. Ezt ugyan bizonyítani nem tudták, de a tanács megállapította: „vádlottnak a kommunizmus elveivel érzelmi közössége nyomós okkal támogatott”.131 Hé- ger Mihály szegedi cipész október 1-én a Csaba-féle vendéglőben 150 ember előtt beszélt, s a rendőrök kihallgatták. „Majd lesz még idő, amikor a fegyver a mi kezünkben lesz, akkor a rendőrséget és a csendőrséget szocializálni fogjuk, akkor a hatalom a mi kezünkben lesz, csak még kitartás...” A jelenlevőket fegyverszerzésre szólította fel.132

129 Friss Hírek, 1919. szept. 13. A perbefogottakat a Kbtk 341. §b. pontjában és a 377. §-ában foglalt „veszélyes fenyegetés” tekintetében találták bűnösnek.

130 PI Arch. 631. f. 1/1919-B-2890. 1920. márc. 9-én a Szegedi Büntetőtörvényszék Marko- vich-tanácsa Tari Antalt 1 évi börtönre ítélte.

131 PI Arch. 631. f. 1/1921-B-1090. Az ügyet 921. dec. 2-án tárgyalták.

132 CsmL Szegedi Ügyészség IV-320-1919. sz. Héger Mihályt 1920. jún. 3-án tartóztatták le. A kihallgatott tanúk vallomását azonban a bíróság nem találta bizonyító erejűnek, s 1921. nov. 26- án, tehát több mint egy év múlva, felmentették a vád alól.

44