Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején

levelében a parlamenti képviselő. A Csongrád megyében a Tisza védtöltéseinek emelésére, erősítésére, valamint az útépítésre kért kölcsön rendelkezésre bocsátása iránt a miniszter sürgős intézkedését kérte a képviselő, nyugalmazott államtitkár.

Szegeden is sokasodtak a már egyáltalán nem ismeretlen gazdasági bajok és a munkanélküliség. 1930. április 17-én dr. Somogyi Szilveszter Szeged polgármesterének elnöklete alatt ülésező Szegedi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat rendkívüli közgyűlésén az összehívást azzal indokolja, hogy „vidékünkön égető a munkanélküliség, ...amely leginkább derék földmunkás népünk körében érezteti súlyos hatását.”15 A társulat közgyűlésének tagjait, az urakat, mint például Pallavicini Alfonz Károlyt s másokat „a munkanélküliek fokozódó nyugtalansága s a gyakran megismétlődő lázongások késztették azonnali cselekvésre.”16 A Szegeddel szomszédos s a város gazdasági életéhez szorosan kapcsolódó Kiskundorozsma községben 1930. április 1-én délután mintegy 7-800 munkanélküli munkás a községháza és a járási főszolgabíró hivatala elé vonulva munkát és kenyeret követelt. A járási főszolgabíró távirati jelentése szerint a munkanélküliek tömegéből „a törvényes rend felforgatására irányuló nyilatkozatok hangzottak el, mint: „itt a forradalom”, „le az urakkal”, meg „éljen Kun Béla”.17 A tömeget csendőrséggel oszlatta szét a főszolgabíró.

A megyei Közigazgatási Bizottság 1931. február 3-i ülésén az alispán, a „közrendről” tartott jelentésében már kénytelen volt szót ejteni arról, hogy „Csongrádon 1931. január 30-án a munkanélküliek tüntetésre gyülekeztek össze a városháza előtt, ahonnan őket rendőri karhatalommal kellett eltávolítani és a csoportosulásokat szétoszlatni.”18

A gazdasági válság és az 1929. évi nagy aszály Csongrád megyében nehéz megpróbáltatások elé állította az egész dolgozó parasztságot. Még a középbirtokosok körében is sok panasz hangzott el, a pénzhiány, a mezőgazdasági termények alacsony ára, no meg a fizetésképtelenség miatt.

Szegeden a huszas évek közepén kibontakozó egyetemi, klinikai objektumok építése, valamint a Klebelsbergi Népiskolai

15 CsmL (Szf) Alisp. ir., A munkanélküliség című iratgyűjtemény 179/1930, 24 pagina.

16 U. o.

17 CsmL (Szf) Alisp. ir. 1930. 1488/1930 sz. irat Kiskundorozsmai Járás Főszolgabírójának jelentése Csongrád megye alispánjának táviratilag. 15. pagina.

18 Csongrád vm. Hivatalos Lapja 1930. XXII. évf. 7. sz., 28 101.

54