Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Gaál Endre–Szabó Ferenc: Adatok a szegedi Grünn-nyomda történetéhez (1811–1847). Bevezetés

mes esztétikai hatást ér el. Grünn a címoldalon található szöveg legfontosabb szavát (győzödelme) kis kétmitteles (kleine doppel mittel) verzállal emelte ki, míg a biblia szót terciás verzálból szedte. A címoldal többi része — kisebb fontosságának megfelelően — kb. 8—14 pontos betűkből áll; a szerző neve mittel verzállal, a prédikátor szó és a megjelenés helye ciceró kurzív verzál szedéssel kiemelt. A finom metszésű, kb. 6 pontos csillagokból álló díszítés — elhelyezésével — a megjelenés helyét és a nyomtató nevét hangsúlyozza.

Grünn Orbán — hasonló elvek alkalmazásával — az ennél lényegesen több szöveget tartalmazó címoldalt is áttekinthetően, világosan tudta megtervezni az előbbivel csaknem azonos szedéstükörben. Többek között Vedres István 1825-ben megjelent híres munkája, A sivány homokság használhatása c. könyv címoldala is bizonyítja ezt. (13. kép.) E már többször reprodukált címoldal19 vonatkozásában kiemeljük, hogy a 14 betűsor (valamennyi betűje fellelhető az Egyetemi Nyomda 1824. évi betűmintakönyvében) példamutatóan szép és áttekinthető. A szemlélőre gyakorolt jó hatást még a gyenge minőségű nyomás sem rontja le (a szerző tisztségeinek felsorolását tartalmazó sorok nem egyenesek, a „használhatása” szó utolsó 8 betűje 2 ponttal feljebb csúszott az első 5 betűnél). A címoldal legfontosabb részeire itt is a finom metszésű verzál betűk vonzzák a szemlélő tekintetét. A „sivány homokság” mint leghangsúlyosabb kifejezés, kétcicerós verzálból, a „használhatása” szó kb. 14 pontos verzálból szedett. A szerző és a nyomtató neve kapitális, a szerző tisztségeit tartalmazó rész blokkszerűen szedett kurrens betűkből áll. Ugyanekkora fokozatú a megjelenés helyének kurzív verzál szedése is.

Grünn Orbán A sivány homokság szövegének szedésében tekintélyes mértékben alkalmazta korai klasszicista betűit is. Ezt mutatja pl. a könyv ajánlás funkcióját ellátó részének főszövege, amely kb. 12 pontos kurrens, jegyzetanyaga kb. 10 pontos kurrens; (14. kép.) az e helyeken alkalmazott betűk — a Falka-féle betűkhöz képest — még testesek, kivéve a cicerós sorok verzál betűit. (Utóbbiak rajza, nagysága egyezik az Egyetemi Nyomda 1807. évi alkalmi dísznyomtatványa negyedik sorának Falka-metszette verzál betűivel.) A könyvhöz tartozó behajtós táblázatok is korai klasszicista betűből szedettek. Az 1826. évi Próba... c. vitairat viszont egészében Falka-betűkből áll; 1. oldala a klasszicista címoldalfelépítés szép példája (15. kép).

A szegedi nyomdában a klasszicista betűk további térhódítása Konrád Keresz- tély nyomdavezetői működése idején (1828—1835) következett be. Az 1840-es évek elejére pedig Grünn János reformkori díszes és félkövér címbetűanyaggal és újabb- fajta szövegbetűkkel tovább korszerűsítette betűkészletét.

Grünn Orbán 1826. évi leltárának betűanyagával kapcsolatban megemlíthetjük, hogy antikva betűket felsoroló kimutatása nem teljes: nem regisztrál pl. néhány olyan fokozatot, amelyet — nyomtatványainak bizonysága szerint — ténylegesen bírt. A sivány homokság c. könyv táblázataiban kb. 9 pontos kurrens és kurrens kurzív betűk, a Búza kalászok c. kiadvány első rész 487. 1 .-on (az előfizetők névsora) kb. 11 pontos kurrens betűk fordulnak elő. Nem említi a leltár a petit betű kurzív kurrens és kurzív verzál változatát sem. A teljes antikva betűskálából viszont — úgy tűnik a vizsgált nyomtatványok alapján — hiányzott a kb. 32 pontos kiskánon, a kb. 36 pontos kánon, a kb. 42 pontos nagykánon, továbbá a 48—52 pontos misszál. Végeredményben a leltárban feltüntetett 11 antikva fokozathoz még hozzá adva a meglevő, de a leltárba fel nem vett kb. 9 és 11 pontos kurrens, továbbá az előbbiekben jelzett kleine text verzál, a hozzávetőleg 22 pontos kleine doppel ciceró verzál, a

19 Pl. Szabó Ferenc: A szegedi nyomdászat első évtizedei. =1473—1801—1973. A magyar- országi könyvnyomtatás 500 éves évfordulóján kiadja a Szegedi Nyomda. Szeged, 1973. 14. 1.

12