Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944

Békés megyében azokon a helyeken, ahol a földmunkások szervezete erős volt, a különböző pártállású parasztok békebizottságokat alakítottak. Első ilyen békebizottságok Tótkomlóson, Csorváson, Orosházán, Nagyszénáson170 kezdtek tevékenykedni.

Egyre erőteljesebb, radikálisabb intézkedéseket foganatosítottak azok ellen, akik a békéért és függetlenségért felemelték szavukat. A gyulai kir. ügyészséghez 1944. február 9-én bejelentés érkezett Móricz János ellen. A vádirat szerint: „Móricz János 1944. január 31-én Kőröstarcsán Túsz Ferenc, Kurucsó Jánosné és Hajdú Jánosné kőröstarcsai lakosok előtt kijelentette, hogy Hitler és Göbbels már nem nyerik meg a háborút ..., a németek elbukták a háborút, mindenütt vonulnak vissza, nem kímélnek sem aggastyánt, sem gyermeket. A vonatból a németek kidobálják a sebesült magyar katonákat”. A csendőrségi kihallgatási jegyzőkönyv tanúsága szerint azt is kijelentette, hogy amit mond, jelentessék meg újságban, hogy mindenki megtudja. Túsz Ferenc tanú elmondotta: „Tudomása van arról, hogy Móricz Jánosnak megbízatása van arra, hogy a vidéket járja és az ipari munkásokkal beszélgessen.”171 Móricz Jánost 5 hónap és 20 nap fogházra, mint főbüntetésre és 1 évi hivatal- vesztésre ítélték. Ugyanakkor politikai jogainak gyakorlását 3 évre megvonták.

A Békepárt tevékenységének másik fő iránya a helyi vezetők tájékoztatása, valamint felvilágosító előadások megszervezése volt. Az előadók természetesen nem mint a Békepárt küldöttei szerepeltek az előadások hirdetésekor, hanem mint az Országos Földmunkás Szakosztály, az SZDP képviselői. 1944 tavaszán Szarvason, Nagyszénáson és Orosházán a demokratikus erők összefogásának szükségességéről, a függetlenség kivívásáról, a fasizmus elleni harcról tartottak előadásokat. A központi előadó: Marosán György, Hubai János, a helyiek: Keresztes Mihály, Szemenyei Pál, Dumitrás Mihály, Birkás Imre, Soós Gyula, és Urbán István voltak.172

A szovjet csapatok közeledtével egyre többen várták azoknak az ország területére való benyomulását. Tóth Mária orosházi lakos ellen a Szegedi Főügyészség azért adott ki vádiratot, mert

170 Molnár Pálné: i. m. 440. 1.

171 BmL: A Gyulai Törvényszék iratai B. 946/1943. Kigyűjtött munkásmozgalmi iratok.

172 Molnár Pálné: i. m. 438. 1.

151