385 hit(s)

Hits

1. H. Varga Gyula: Igekötős alakulataink szófajgyakorisági jellemzői (3. oldal)
[...] vagy bosszúságot okoznak az igekötős szavak Közülük ugyanis formálisan csak a [...]
2. H. Varga Gyula: Igekötős alakulataink szófajgyakorisági jellemzői (4. oldal)
[...] az igekötők és az igekötős szavak tipikus viselkedésé­re Az igekötőkrői az [...] abszolút előfordu­lási számáról nem esik szó csak Vos adatok szerepelnek így [...]
3. Pásztor Emil: Új lielyesírási szagályzatunk jugoszláviai fogadtatása. (10. oldal)
[...] nem indokolatlan ingadozásáról már volt szó Üsszesílésünkben igen magas a főnévi [...]
4. Bíró Ferenc: Személynevek Körösladány földrajzi neveiben (32. oldal)
[...] a fiarmadik csoport tárgyalásakor lesz szó E három nagyobb csoporton belül [...]
5. V. Raisz Rózsa: Irányzati és stílusjegyek Babits "A gólyakalifa" című regényében (46. oldal)
[...] azt amit a szereplő néha szóval is kimond melyik hát az [...] ékesfehé r sárgászöl d jelölő szók és a határozatlanabb színmegjelölések söté [...]
6. V. Raisz Rózsa: Irányzati és stílusjegyek Babits "A gólyakalifa" című regényében (47. oldal)
[...] mutatja hogy jellegze­tes egyéni képzett szavai alapjául is választ színnevet a [...] fellel­hetjük a vulgáris sőt durva szavakat kifejezéseket Hozzálláttam a su­bio kolásho [...]
7. V. Raisz Rózsa: Irányzati és stílusjegyek Babits "A gólyakalifa" című regényében (48. oldal)
[...] volt 25 11 az argó szavai Mit rontod az én gseftemet [...] a stb A nyelvi rétegek szavai mint környezetfestő szavak a regény megjelenítő realizmusához járulnak [...] alátámasztva azt ami a szö­vegben szóval is megfogalmazódik talán ez az [...] tudható be A képeket alkotó szavak tárgyi tartalmuk szerint emelkedettebb a [...]
8. V. Raisz Rózsa: Irányzati és stílusjegyek Babits "A gólyakalifa" című regényében (49. oldal)
[...] hí t­ták a nenn e szó ellenállhatatlan halk ezüst fények és [...]
9. D. Berencsi Margit: Impresszionista és expresszionista vonások Szabó Lőrinc Fold, erdő, isten című kötetében (57. oldal)
[...] színeket felidéző de nem megnevező szavakat használja fel a költő Különösen [...]
11. D. Berencsi Margit: Impresszionista és expresszionista vonások Szabó Lőrinc Fold, erdő, isten című kötetében (63. oldal)
[...] szabályzati részhez kapcsolódik a tárgymutató Szóvá teszi ÁGOSTON liogy a Bük [...]
12. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (68. oldal)
[...] szokásos megfogalmazást az intéz­ményneveket alkotó szavakat nagy kezdőbetűvel írjuk jelentősen megvál­toztatta [...] hasonlók hivatalos nevében min­den lényeges szót nagy kezdőbetűvel írunk s az [...] ezt követte a név első szavának nagybetűs tése végezetül pedig minden szót megilletett a nagybetű Felvetődik a [...]
13. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (69. oldal)
[...] Példái közt találunk magasztos jelentésű szava­kat szintén a magasztosítás szándékával megszemélyesített [...] könnyű eldönteni hogy mikor van szó intézménynevekről mert például a miskolc [...] kisbetűs írás csupán az első szót kezdték naggyal a név kezdetét [...] többelemű intéz­ményneveknek csak az első szavát íratja nagybetűvel Ez az elképzelés [...]
14. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (70. oldal)
[...] nem azonos módon értelmezte Lényeges szó az egyedi tő elem is és a műfaj­jelölő szó is Mi válhat akkor lényegtelen [...] közepétől a közgyakorlat ilyen lényegtelen szóvá avatta a földrajzi nevek mellett [...] i utcai és a számü szavakat Eg r és vidéke Horgász­egyesület [...]
15. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (71. oldal)
[...] i vagy a mű­faj jelölő szó marad meg Ak adémi a [...] a ragot írjuk közvetlenül a szóhoz amikor csak lehet terjesztette kl [...]
16. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (72. oldal)
[...] hogy a lényeges és lényegtelen szavak helyett önálló elem ről beszélt [...]
17. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (73. oldal)
[...] nagy kezdőbetűs i m 26 Szavaiból arra lehet következtet­ni liogy a szabályzat szerinti lényeges szó megfelel nála az önálló tag­nak [...] elem lehet nagybetűs a másik szó tag nem Még bonyolul­tabbnak tűnik [...]
18. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (74. oldal)
[...] isko­lák szövetkezetek és hasonlók egy szóval intézmények hivatalos nevé­ben minden lényeges [...] 20 paragrafus az eddigi kétféle szót lényege s önáll ó egymás [...]
19. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (75. oldal)
[...] névelő a kötőszó a sz szóm v számú rövidítés valamint a [...] úti utca körúti téri stb szó és rövidítésük m főv kor [...]
20. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (76. oldal)
[...] néhány esetet nem számítva több szóból állnak Ezek összetartozását a név [...]
21. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (77. oldal)
[...] Eleinte valószínűleg megnövekszik a nagybetűs szavak száma de ez remél­hetően nem [...] a névnek csak az első szava lenne nagybetűs a töb­bi kicsi [...]
22. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (78. oldal)
[...] első látásra mindössze a tag sző adhat némi okot a félreértésre [...] a névben szereplő egymástól különfrt szavakat foghatjuk fel Géza Király Téri [...] az alapszabályban szereplő tag a szó val Ha igen akkor miért nem a szó áll a tag helyén Ha [...]
23. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (79. oldal)
[...] mellérendelő viszonyból adódóan megőrzi önálló szói jellegét melynek következtében külön külön [...] intéz­ményneveknek is kizárólag az első szavát írnánk nagybetűvel mert ezek általában [...] miatt az őt követő első szó elejére Minde­zeket a megoldásokat részben [...]
24. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (81. oldal)
[...] szokással liogy csak a szófajje­lölő szót emeljük ki egy egy névből [...] meg hagyjuk meg a csoportjelölő szó k pedig elmarad nak 2 [...] szószerkezeteket és szóösszetételeket jelző műfajjelölő szó egy
25. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (82. oldal)
[...] kezdőbetűjüket de a mű­faj jelölő szó nem lehet nagybetűs mert ezek [...]
26. Zimányi Árpád: A magyar sajtó helyesírási témájú cikkeiből (1945—1985) (93. oldal)
[...] is érvényesülő alapelveket StJPKA GÉZA szavai hatalmas visszhangot keltettek mi az [...] megkülönbözte­tése és jelölése az idegen szavak fonetikusan történő írása büf é [...]
27. Zimányi Árpád: A magyar sajtó helyesírási témájú cikkeiből (1945—1985) (94. oldal)
[...] hatott a már meggyökeresedett idegen szók ese­tében eredeti írásmód fonetikus átírás [...]
28. Zimányi Árpád: A magyar sajtó helyesírási témájú cikkeiből (1945—1985) (95. oldal)
[...] belőle náccukor a meghonosodott irlegen szavakat le­hetne magyarosítani drachma pech nz [...]
29. Zimányi Árpád: A magyar sajtó helyesírási témájú cikkeiből (1945—1985) (96. oldal)
[...] a tele­vízió Álljunk meg egy szóra című műsora amelynek közönséglevelei kö [...]
30. Zimányi Árpád: A magyar sajtó helyesírási témájú cikkeiből (1945—1985) (97. oldal)
[...] okoznak a nyelvünkbe kerülő ide­geo szavak napjainban főleg az angol nyelvterületről [...]
31. Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet (103. oldal)
[...] számos finn népdal átültetését tartalmazza Szó esik benne a Kalevaláról is [...]
32. Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet (106. oldal)
[...] eposzvágyát a magyar őseposz létezéséről szőtt nosztalgikus elképzelé­sét Lönnrot tevékenysége ösztönzést [...] Mana és a magyar Manó szavak közös ere­detét illusztrálaodó finnugor istenség [...]
33. Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet (108. oldal)
[...] Mana és a magyar Manó szavak egyeztetése mint Képes is említi [...] elvetette Csengery előtt az Ármány szóval együtt perzsa eredetűnek tartották A [...] magyar néphitben ma is élő szó használatának Aranyt megelőzően is vannak [...] Kitért arra is liogy a szót szülőföldjén tanulta meg ahol a [...]
34. Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet (109. oldal)
[...] Ármány nevével találkozunk Fölbukkan a szó Arany Szentivánéji álom fordításában is [...]
35. Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet (115. oldal)
[...] után Bp 1963 214 Ugyanezt szó szerint megismétli A magyar irodalom [...]
36. Aryné Hencz Irén: Gyakorlatok az általános iskolai hangképzéshez (119. oldal)
[...] elem dominál Ilye­nek a ritmikus szó és vokalizációs gyakorlatok ezek az [...]
37. Aryné Hencz Irén: Gyakorlatok az általános iskolai hangképzéshez (129. oldal)
[...] énekelt á és é hangzós szavak A csukott szájas zöngéző gyakorlatok [...]
38. Papp Ferenc: A magyar főnév esetragos alakjainak automatikus szintéziséről (3. oldal)
[...] a továb­biakban karaktereknek ezzel e szavunk új jelentést kap angol szemantikai [...] így elkerültük a magyar betű szó kétértelműségét míg a köznyelvben durván [...] jelöl tehát ott a csók szó négybetűs addig a helyesírási szakirodalomban [...]
39. Papp Ferenc: A magyar főnév esetragos alakjainak automatikus szintéziséről (4. oldal)
[...] páronként hason­lítjuk össze a feldolgozandó szó karakterpárjaival külön deklaráljuk őket a [...] jellegű magánhangzó van az elemzett szóban hogy a minta hanyadik ma­gánhangzó [...] végződik e egyáltalán a kérdéses szó Erre az információra szükségünk lesz [...]
40. H. Varga Gyula: Igekötős szóalakok morfológiai elemzése számítógéppel (7. oldal)
[...] el kell döntenie hogy önálló szónak előtagnak vagy prefixumnak tartja e [...]
41. H. Varga Gyula: Igekötős szóalakok morfológiai elemzése számítógéppel (8. oldal)
[...] szótárból vagy szövegből különféle betűsorokat szavakat kapunk Az elemzés két részből [...]
42. H. Varga Gyula: Igekötős szóalakok morfológiai elemzése számítógéppel (9. oldal)
[...] nem lehet szókezdő helyzetben 3 szó elején csak meghatározott betűkapcsolat állhat [...] a második szerint nem igekötős szó a berreg lebben lennék stb [...] vagy igenevek Az első négy szóban a maradék egyetlen mássalhangzó a [...] dg akb chi stb kezdetű szavunk Különösen érvényes ez a mássalhangzókra [...]
43. H. Varga Gyula: Igekötős szóalakok morfológiai elemzése számítógéppel (10. oldal)
[...] paradigmatikus alakja és származéka a szó szoros értelmében vett formai szempontból [...]
44. Fekete Péter: Tiszaszőlős helyneveinek tipológiája (19. oldal)
[...] Pista köze viszonylagos nagyságot kife­jező szó Kis köz Javadalmi birtoklásként élvezett [...]
45. Fekete Péter: Tiszaszőlős helyneveinek tipológiája (22. oldal)
[...] kívül 4 út jelentésű gát szó van ami töltésűt A névadás [...] keresztnév 6 vi­szonylagos nagyságot kifejező szó 3 állatnév 2 növénynév 2 birtoklást kifejező szó 1 műtárgynév 2 a keletkezés [...]
46. Fekete Péter: Tiszaszőlős helyneveinek tipológiája (27. oldal)
[...] térszínforma jelölésé­re Helyette a part szót használják Ezek a halmok mind [...]
47. V. Raisz Rózsa: Mikszáth Kálmán: Az öreg Pikier néni. Az elbeszélés szövegstilisztikai jellemzőiből. (50. oldal)
vások árán érvényesüljön hatalmas szavakkal ostorozta a hatalmasokat el kellett [...] az elbeszélő közlésében A mondategységek szavainak számadatai amellett különféle átlagértékei szó­rásértékei [...]
49. V. Raisz Rózsa: Mikszáth Kálmán: Az öreg Pikier néni. Az elbeszélés szövegstilisztikai jellemzőiből. (54. oldal)
[...] A közös referenciális jelentést hordozó szavak főnevek jelzős főnevek név­mások ezek [...]
50. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek helyesírási hibatípusai (60. oldal)
[...] Ipari Szervezőintézete Példáinkban a műfajjelölő szónak és az előtte álló jelzőjének [...]
51. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek helyesírási hibatípusai (62. oldal)
[...] je­lentése közti bonyolult kapcsolat több szóval fejezhető csak ki 62
52. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek helyesírási hibatípusai (63. oldal)
[...] írásáról E szabály szerint egyszerű szóval kifejezett elő és utótag esetén a két szót szóösszetételként kell írni mint ahogy [...]
53. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek helyesírási hibatípusai (64. oldal)
[...] kötőjellel szabad írnunk Az első szó észak dél közép stb olyan [...] fogadható el a két különírt szóból álló földrajzi né­vi eredetű szerkezet [...]
54. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek helyesírási hibatípusai (65. oldal)
[...] at Pedig nem erről van szó Ha viszont a kö­tőjelet kitesszük utána az elem értékű szó mégsem lehet nagy kezdőbetűs mert [...]
55. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek helyesírási hibatípusai (67. oldal)
[...] szükség mert nem idézésről van szó Hibás alak Május 1 Műanyag [...]
56. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek helyesírási hibatípusai (68. oldal)
[...] ma már tiltja ezért a szót alkotó minden kezdőbetűt nagybe­tűvel kell [...] a betűk utáni és a szó végén feltüntetett pontok Akkor vált [...] egyszerű köznyelvi rövidítés tulajdonnévi értékű szóvá Már az 1954 es szabály­zat [...]
57. Zimányi Árpád: Szókincstani vonatkozású nyelvművelő cikkek a napi- és hetilapokban 1945 és 1985 között (71. oldal)
[...] nyelvművelő irodalom legtermékenyebb területe a szavak különböző nyelv­helyességi nyelvtani és jelentéstani [...] nyelvművelésnek követnie 1 Az idegen szavak Az idegen szavak elleni küzdelem egész nyelvművelésünket végigkíséri [...] elvetése átmenetileg csökkentette a kifogásolt szavak arányát számuk a hatvanas évek [...]
58. Zimányi Árpád: Szókincstani vonatkozású nyelvművelő cikkek a napi- és hetilapokban 1945 és 1985 között (72. oldal)
és latin szó terminus technicus fölösleges angol szavakat vesz át a nyelvi köztu­dat [...] irányzattal 1 1 Az idegen szavak elleni föllépés harc népszerűsége több [...] sok a fölöslegesen használt idegen szó a különböző szóknak 60 a az összes előfordulásoknak [...] közül kettő foglalkozik az ide­gen szavakkal és valóban szükséges magyarításra hívja [...]
59. Zimányi Árpád: Szókincstani vonatkozású nyelvművelő cikkek a napi- és hetilapokban 1945 és 1985 között (73. oldal)
[...] verseny 1 5 Az idegen szók szaknyelvi szerepe állandó témája a [...] is helyettesíthető kifejezéseiről korcs képzésű szavairól folyt vita az Orvosi Hetilap [...] vinni a nyelvünkben már meggyökeresedett szavak irtogatását még ha grammatikailag hibás [...] hogy a szaknyelvekbe került idegen szavak kérdés­körét főleg a szaklapok kísérték [...]
60. Zimányi Árpád: Szókincstani vonatkozású nyelvművelő cikkek a napi- és hetilapokban 1945 és 1985 között (74. oldal)
[...] háttérbe szorított magyarral helyettesített idegen szavaknak újból való használata főleg a [...] István ellene van az idegen szavak fölösleges használatának de még inkább [...]
61. Zimányi Árpád: Szókincstani vonatkozású nyelvművelő cikkek a napi- és hetilapokban 1945 és 1985 között (75. oldal)
[...] meghatározott csoportokat érintő területről van szó nem egyenletes az ilyen tárgyú [...] az új fogalmakat találóan megnevező szavak keresését Különösen gazdag az 1956 [...]
62. Zimányi Árpád: Szókincstani vonatkozású nyelvművelő cikkek a napi- és hetilapokban 1945 és 1985 között (77. oldal)
[...] gyakori használat során a nagy szavakat ahogy a Nyr fogalmaz­za 1957 [...] minőségi élenjáró viszont a jelentéktelen szavak megdicsőültek i h ügy kérdés [...] években szapo­rodott meg sok olyan szó kifogásolásával amit később nem sikerült [...] fogadták a számukra ekkor megbotránkoztató szavak gátlástalan jelenlétét Nemcsak a köz­nyelvbe [...]
63. Zimányi Árpád: Szókincstani vonatkozású nyelvművelő cikkek a napi- és hetilapokban 1945 és 1985 között (78. oldal)
tartozó argó jellegű szavak kiszabadultak szűk használati körükből és [...] el de sajnos pusztába kiáltott szó maradt 1968 A trágárság a [...] Illyés Gyulát idézi Az obszcén szavak terjedését azok próbálják meg nyelvi [...]
64. Zimányi Árpád: Szókincstani vonatkozású nyelvművelő cikkek a napi- és hetilapokban 1945 és 1985 között (80. oldal)
[...] az új készülő utónévjegyzékről esett szó Az újságok beszámolói ré­vén az [...] A mozgalom jelentőségét Bárczi Géza szavai világít­ják meg Ez az első [...]
65. Zimányi Árpád: Szókincstani vonatkozású nyelvművelő cikkek a napi- és hetilapokban 1945 és 1985 között (81. oldal)
[...] 2 Kemény Gábor Az idegen szavak Élet és Tudomány 1974 1929 3 Nemes Zoltán Idegen szók az újságok nyelvében Magyarosan XVI [...] 1950 okt 22 16 Trágár szavak Népszabadság 1968 jan 28 17 [...]
73. Hekli József: Vázlatok a mai kelet-német drámáról, színházról (Drámai arcélek) (106. oldal)
[...] számukra jelenben s az átmenetről szőnek hiú ábrándokat Bár szenvedélyesen keresik [...]
74. Hekli József: Vázlatok a mai kelet-német drámáról, színházról (Drámai arcélek) (111. oldal)
[...] emelkedik ki amely az író szavai szerint nem történelmi tényeket hanem [...]
75. Hekli József: Vázlatok a mai kelet-német drámáról, színházról (Drámai arcélek) (114. oldal)
[...] változásban forrongásban lévő folyamatról van szó s az idő több ítéletet [...]
77. Fekete Péter: Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek (117. oldal)
[...] vizsgálatában című fejezet többek között szóvá teszi hogy a magyar nyelvjáráskutatás [...]
78. Hekli József: Ödön von Horváth (1901-1938) (7. oldal)
[...] és a jelenségekről Az író szavaival élve ez a Demaskierung des [...]
79. Hekli József: Ödön von Horváth (1901-1938) (8. oldal)
[...] híres neves kortárs és barát szavai kívánkoznak ide Véleményem szerint a [...]
80. Hekli József: Ödön von Horváth (1901-1938) (12. oldal)
[...] nívó Hasonló jellegű semmitmondó dialógusok szövik át az egész drámát hiszen [...]
81. Hekli József: Ödön von Horváth (1901-1938) (14. oldal)
[...] min­den darabjára ráillene Az író szavaival élve a kis haláltánc ban [...]
82. Hekli József: Ödön von Horváth (1901-1938) (17. oldal)
[...] ideig bujkáló Iludetz a lel­kiismeret szavára önként jelentkezik a hatóságoknál A [...]
83. Hekli József: Ödön von Horváth (1901-1938) (18. oldal)
[...] meghökkentő stílusú Peter Iíandke méltató szavai félreérthetetlenül kifejezik Horváth írói nagyságát [...]
87. Holló Ervin: "Olyan vagyok, mint egy regény..." Narratív szerkezet és motívumok Esterházy Péter Ilrabal könyve című művében (28. oldal)
[...] hogy Esterházy kerüli az Isten szó alkalmazását kizárólagosan az Ur kifejezést [...] általa kívánt kétértelműség az Isten szó használata ennek lehetőségét megszüntetné Az [...] amely kérdéskörről később még lesz szó másrészt Jézus szemé­lyére való utalásokat [...]
88. Holló Ervin: "Olyan vagyok, mint egy regény..." Narratív szerkezet és motívumok Esterházy Péter Ilrabal könyve című művében (30. oldal)
[...] két angyal külsőleg ügynökként közkeletű szóval élve ávósként viselke­dik az angyal szónak van ilyen értelmezése a tolvajnyelvben [...]
89. Holló Ervin: "Olyan vagyok, mint egy regény..." Narratív szerkezet és motívumok Esterházy Péter Ilrabal könyve című művében (31. oldal)
[...] tűnő tematikus motívumról kell még szót ejteni a matematikai motívumról amely [...] a ma­tematikai jel és a szó közötti hidak 173 oldal s [...]
92. Holló Ervin: "Olyan vagyok, mint egy regény..." Narratív szerkezet és motívumok Esterházy Péter Ilrabal könyve című művében (34. oldal)
[...] magától értetődően érvényesek ezek a szavak de az íróra is vonatkoztathatóak [...] melyben az író és Anna szavak voltak és látta saját magát [...]
93. Ködöböcz Gábor: Közelítések Pilinszkyhez (40. oldal)
[...] következő két sort Valójában két szó mit ismerek bűn és imádság két szavát Befejezésként arról kell még szólni [...]
94. Ködöböcz Gábor: Közelítések Pilinszkyhez (44. oldal)
[...] s ember szájából a tiszta szó olyan mint a szína­rany A [...] nem érthetünk egyet Arról van szó hogy az egyes interjúszövegekből nem [...]
95. Ködöböcz Gábor: Közelítések Pilinszkyhez (46. oldal)
[...] végső elkötelezettségéről érintettségéről tájolódásáról van szó Domokos Mátyás is úgy látja [...]
96. Ködöböcz Gábor: Közelítések Pilinszkyhez (48. oldal)
[...] ahol aztán spontán módon bárkivel szóba állt és nem­egyszer lehetetlen női [...] is felfoghatjuk Maár Gyula idevágó szavait Versmondása a világ csodája volt [...]
97. Ködöböcz Gábor: Közelítések Pilinszkyhez (55. oldal)
[...] sze­rint az alapszövegben a szűz szó nem konkrét testi értelemben volt [...] 3 Itt nem virgo vergine szó állhatott hanem a sok­ 55 [...]
98. Ködöböcz Gábor: Közelítések Pilinszkyhez (56. oldal)
[...] a találó és közkedvelt óriás szó helyett a körülíró minden bizonnyal [...]
99. Ködöböcz Gábor: Közelítések Pilinszkyhez (57. oldal)
[...] milyen anyaggal történik festék kő szó szukcesszív és jelképes A szukcesszív [...]
100. Ködöböcz Gábor: Közelítések Pilinszkyhez (60. oldal)
[...] A reneszánsz elbeszélés nem sok szót pazarol a főszereplő férfi szépségének [...]