Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet

inn mérlegeljük Képes Géza megéliapi tásai t: 1. A Keveházában a három hős szerepeltetése — mutat rá A. Molnár — krónikáinkra vezethető vissza, amelyekben "a hunok három híres kapitánya", Béla, Kadosa és Keve története összefonódik. 2. A finn Mana és a magyar Manó szavak egyeztetése — mint Képes is említi — Csengery Antal nevéhez fűződik, de csak a Keveháza megírása után, egy 1B55-ÖS akadémiai előadásában hozta nyilvánosságra."*

5 (Az etimológia egyébként nem bizonyult helytállónak, azt a finn és a magyar hitvilág közös eredetét axiómaként kezelő Vikár Béla is elvetette. Csengery előtt az Ármány szóval együtt perzsa eredetűnek tartották. A. Molnár szerint Arany a szóhasználat ötletét Toldy Ferenc 1051-ben megjelent magyar irodalomtörténetéből meríthette, mely elsőként azonosította Ármányt Manóval. A két név azonosítása sehol másutt nem fordul elő. Arany Nagykőrösön jórészt Toldy könyvére alapozta irodalomtanítását. A. Molnár megfigyeléséhez hozzáfőzzük, hogy a magyar néphitben ma is élő szó használatának Aranyt megelőzően is vannak hagyományai irodalmunkban. Trencsényi-Waldapfel Imre a Zalán futásáról írott, a jó és a gonosz princípiumot szembeállító dualisztikus világkép forrásait vizsgáló tanulmányában a Manó szó történetéről is fontos adatokat tárt föl. Idézte például Édes Gergely Ifjúi enyelgései-nek 1803. évi második kiadásából azt a versrészietet, rnely a "Hadak jó Istené"-hez így fohászkodik: A Manót kérünk liogy előzd mitőlünk Hogy gonosz szerrel ne tegyen belőlünk Rút csudát szóllvánn gonoszul felőlünk: Vesszen előlünk... A költő magyarázatul liozzátette: "a Manó.. .háborúságszerző gonosz Lélek". Kitért arra is, liogy a szót szülőföldjén tanulta meg, ahol a köznép 37 arra, amit "nem akar tudni, így felel...: tudja a Manó! Manó vigye!" Szerepel a Manó név Horvát István Árpád Pannónia liegyén című, 1822ben keletkezett szépirodalmi színezetű honfoglaláskori rajzában és 183238 ben megjelent magyar irodalomtörténetében is. A "gonosz szellem" megtestesítőiként egymás mellé került az Ármány és 39 a Manó szó a Kisfaludy Társaság 1846-os mitológiai pálya tételében.