Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között

- 316 ben, a kezdet kezdetén ebben az alakjukban fogadtuk el, és körülményes, sőt értelmetlen volna a kisbetűs!tésük. Nem segítette elő a közös vélemény megszületését a na)tő bizonytalan helyesírása sem, hisz ugyanaz a név a napilapokban időnként egyetlen oldalon kétféle helyesírással jelent meg. Számolni kellett azzal az elég gyakori szokással is, liogy számos elnevezésnek megvolt a hivatalos, nagy kezdőbetűs formája a cégtáblákon, egyéb feliratokon, kiemelt helyeken, de például ugyanezeket a neveket levélben, főleg magánlevélben részben kisbetűsítették (

Kárpátja Éttere

m Kárpátja éttere

m). A bizottság egyöntetűen vélekedett arról is, liogy lehetetlenség elvárni az iskoláktól, a sajtótól és a nagyközönségtől a lényeges és a lényegtelen elemek helyes, azonos megkülönböztetését. Mindezeket összevetve arra a megállapodásra jutott a testület, hogy a minden elemében nagybetűs írás — visszatérést jelent ugyan egy korábbi helyesírási állapothoz — várhatóan csökkenteni fogja a bizonytalanságokat. Az űj szabályban első látásra mindössze a tag sző adhat némi okot a félreértésre, mert arra nem kapunk magyarázatot a szövegben, mi veendő tagnak és mi nem. A közel húsz legkülönbözőbb típusú példa írásmódjával azonban illusztrálja a bizottság, liogy a tag nem azonos a szintagmával, mert az alaptag is, a determináló tag is nagybetűs (

Vas Megy

e lanácsa); továbbá a kötőszó és a névelők szintén nem tagok, mert kisbetűsek (Daniivia Központi Szerszám- és Készülékgyá

r); tagként ezek szerint a kötőszók és a névelők kivételével a névben szereplő, egymástól különfrt szavakat foghatjuk fel (Géza Király Téri Egészségüg

yi Szakközépiskol

a). Ágoston Mihály az új szabályzatot elemző kötetében (Helyesírásunk hiteléért. 64.) felteszi a kérdést: "Azonos-e az alapszabályban szereplő "tag" a "szó"-val? Ha igen, akkor miért nem a "szó" áll a "tag" helyén? Ha nem, akkor mi a "tag"?" Majd néhány sorral lejjebb kifejti, hogy helyénvalónak tartotta volna megfogalmazni a szabályban azt is, hogy "a kötőjeles és a nagykötőjeles összetételek közül a mellérendelő Összetételeket e tekintetben két tagnak számítjuk" (i. m. 64.). A bizottság a Kelet-bükki Állami Gazdasá

g példa írásával szerintünk jól érzékeltette, hogy a kötőjellel összekapcsolt alárendelő szóösszetételek voltaképpen egyetlen elemnek vehetők, és emiatt csak az előtag