Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Pásztor Emil: Új lielyesírási szagályzatunk jugoszláviai fogadtatása.

10 A—

E Nagy F . Keszler 0. minta főnévi igenév/ige 0,000 0,094 0,111 melléknévi " /ige 0,169 0,015 0,117 határozói " /ige 0,026 0,017 0,023 Összes igenév/ige 2,020 1,247 2,251 Az igenév/ige arányok A BUSEMANN-féle koefficiensek (vö. 2SILKA 1974, 71) mintájára kiszámított indexekből látható, hogy az igenevek használatát mutató adataink nern különböznek lényegesen más szerzőknek a teljes korpuszokra érvényes mutatóitól. A táblázat két pontjálioz szükséges magyarázatot főzni. A melléknévi igenevek előfordtilásának szeszélyes — jóllehet nem indokolatlan ingadozásáról már volt szó. Üsszesílésünkben igen magas a főnévi igenév indexe. Ezt az E (beszélt nyelvi) minta kiugróan nngas előfordulási száma adja. ' Az ok a megnyilatkozásoknak a beszédszituációhoz kötését, valamint a lezárását szolgáló fordulatok gyakori iiasználata. (01. azt szeretném még elmondan

i, ...; Azt akarom iiozzáfőzn

i, ...; Másnap már haza kellett utaznu

nk stb.) Az igekötős alakulatok tehát — morfológiai tulajdonságaik miatt — non követik az általános szófajgyakorisági rendet. Az összes igekötős szövegszó 2/3-a ige, a maradéknak több mint a fele igenév. Ezt a megoszlást keresztezik az általános műfaji jellemzők: a kevésbé verbális műfajokban (főleg a C mintában) megnő a főnevek aránya, az igényes, nagy explicitású szövegekben (0 és C minta) általában nagy gyakorisággal szerepelnek a melléknévi igenevek. Igekötős melléknév kevés van, ezek mind melléknévi igenévből lettek szófajváltással. 1 Ez nemcsak az igekötősekre vonatkozik: az egész E mintában a főnévi igenevek 2,77 Vot tesznek ki (NAGY F.: 1,09 KESZLER B.: 1,64 %).