385 hit(s)
Hits
1.
H. Varga Gyula: Igekötős alakulataink szófajgyakorisági jellemzői
(3. oldal)
[...] vagy bosszúságot okoznak az igekötős szavak Közülük ugyanis formálisan csak a [...]
2.
H. Varga Gyula: Igekötős alakulataink szófajgyakorisági jellemzői
(4. oldal)
[...] az igekötők és az igekötős szavak tipikus viselkedésére Az igekötőkrői az [...] abszolút előfordulási számáról nem esik szó csak Vos adatok szerepelnek így [...]
3.
Pásztor Emil: Új lielyesírási szagályzatunk jugoszláviai fogadtatása.
(10. oldal)
[...] nem indokolatlan ingadozásáról már volt szó Üsszesílésünkben igen magas a főnévi [...]
4.
Bíró Ferenc: Személynevek Körösladány földrajzi neveiben
(32. oldal)
[...] a fiarmadik csoport tárgyalásakor lesz szó E három nagyobb csoporton belül [...]
5.
V. Raisz Rózsa: Irányzati és stílusjegyek Babits "A gólyakalifa" című regényében
(46. oldal)
[...] azt amit a szereplő néha szóval is kimond melyik hát az [...] ékesfehé r sárgászöl d jelölő szók és a határozatlanabb színmegjelölések söté [...]
6.
V. Raisz Rózsa: Irányzati és stílusjegyek Babits "A gólyakalifa" című regényében
(47. oldal)
[...] mutatja hogy jellegzetes egyéni képzett szavai alapjául is választ színnevet a [...] fellelhetjük a vulgáris sőt durva szavakat kifejezéseket Hozzálláttam a subio kolásho [...]
7.
V. Raisz Rózsa: Irányzati és stílusjegyek Babits "A gólyakalifa" című regényében
(48. oldal)
[...] volt 25 11 az argó szavai Mit rontod az én gseftemet [...] a stb A nyelvi rétegek szavai mint környezetfestő szavak a regény megjelenítő realizmusához járulnak [...] alátámasztva azt ami a szövegben szóval is megfogalmazódik talán ez az [...] tudható be A képeket alkotó szavak tárgyi tartalmuk szerint emelkedettebb a [...]
8.
V. Raisz Rózsa: Irányzati és stílusjegyek Babits "A gólyakalifa" című regényében
(49. oldal)
[...] hí tták a nenn e szó ellenállhatatlan halk ezüst fények és [...]
9.
D. Berencsi Margit: Impresszionista és expresszionista vonások Szabó Lőrinc Fold, erdő, isten című kötetében
(57. oldal)
[...] színeket felidéző de nem megnevező szavakat használja fel a költő Különösen [...]
10.
D. Berencsi Margit: Impresszionista és expresszionista vonások Szabó Lőrinc Fold, erdő, isten című kötetében
(61. oldal)
[...] segítő könyv Tanulmányát ezekkel a szavakkal zárja Hiszem azt is liogy [...]
11.
D. Berencsi Margit: Impresszionista és expresszionista vonások Szabó Lőrinc Fold, erdő, isten című kötetében
(63. oldal)
[...] szabályzati részhez kapcsolódik a tárgymutató Szóvá teszi ÁGOSTON liogy a Bük [...]
12.
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
(68. oldal)
[...] szokásos megfogalmazást az intézményneveket alkotó szavakat nagy kezdőbetűvel írjuk jelentősen megváltoztatta [...] hasonlók hivatalos nevében minden lényeges szót nagy kezdőbetűvel írunk s az [...] ezt követte a név első szavának nagybetűs tése végezetül pedig minden szót megilletett a nagybetű Felvetődik a [...]
13.
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
(69. oldal)
[...] Példái közt találunk magasztos jelentésű szavakat szintén a magasztosítás szándékával megszemélyesített [...] könnyű eldönteni hogy mikor van szó intézménynevekről mert például a miskolc [...] kisbetűs írás csupán az első szót kezdték naggyal a név kezdetét [...] többelemű intézményneveknek csak az első szavát íratja nagybetűvel Ez az elképzelés [...]
14.
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
(70. oldal)
[...] nem azonos módon értelmezte Lényeges szó az egyedi tő elem is és a műfajjelölő szó is Mi válhat akkor lényegtelen [...] közepétől a közgyakorlat ilyen lényegtelen szóvá avatta a földrajzi nevek mellett [...] i utcai és a számü szavakat Eg r és vidéke Horgászegyesület [...]
15.
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
(71. oldal)
[...] i vagy a műfaj jelölő szó marad meg Ak adémi a [...] a ragot írjuk közvetlenül a szóhoz amikor csak lehet terjesztette kl [...]
16.
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
(72. oldal)
[...] hogy a lényeges és lényegtelen szavak helyett önálló elem ről beszélt [...]
17.
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
(73. oldal)
[...] nagy kezdőbetűs i m 26 Szavaiból arra lehet következtetni liogy a szabályzat szerinti lényeges szó megfelel nála az önálló tagnak [...] elem lehet nagybetűs a másik szó tag nem Még bonyolultabbnak tűnik [...]
18.
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
(74. oldal)
[...] iskolák szövetkezetek és hasonlók egy szóval intézmények hivatalos nevében minden lényeges [...] 20 paragrafus az eddigi kétféle szót lényege s önáll ó egymás [...]
19.
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
(75. oldal)
[...] névelő a kötőszó a sz szóm v számú rövidítés valamint a [...] úti utca körúti téri stb szó és rövidítésük m főv kor [...]
20.
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
(76. oldal)
[...] néhány esetet nem számítva több szóból állnak Ezek összetartozását a név [...]
21.
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
(77. oldal)
[...] Eleinte valószínűleg megnövekszik a nagybetűs szavak száma de ez remélhetően nem [...] a névnek csak az első szava lenne nagybetűs a többi kicsi [...]
22.
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
(78. oldal)
[...] első látásra mindössze a tag sző adhat némi okot a félreértésre [...] a névben szereplő egymástól különfrt szavakat foghatjuk fel Géza Király Téri [...] az alapszabályban szereplő tag a szó val Ha igen akkor miért nem a szó áll a tag helyén Ha [...]
23.
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
(79. oldal)
[...] mellérendelő viszonyból adódóan megőrzi önálló szói jellegét melynek következtében külön külön [...] intézményneveknek is kizárólag az első szavát írnánk nagybetűvel mert ezek általában [...] miatt az őt követő első szó elejére Mindezeket a megoldásokat részben [...]
24.
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
(81. oldal)
[...] szokással liogy csak a szófajjelölő szót emeljük ki egy egy névből [...] meg hagyjuk meg a csoportjelölő szó k pedig elmarad nak 2 [...] szószerkezeteket és szóösszetételeket jelző műfajjelölő szó egy
25.
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
(82. oldal)
[...] kezdőbetűjüket de a műfaj jelölő szó nem lehet nagybetűs mert ezek [...]
26.
Zimányi Árpád: A magyar sajtó helyesírási témájú cikkeiből (1945—1985)
(93. oldal)
[...] is érvényesülő alapelveket StJPKA GÉZA szavai hatalmas visszhangot keltettek mi az [...] megkülönböztetése és jelölése az idegen szavak fonetikusan történő írása büf é [...]
27.
Zimányi Árpád: A magyar sajtó helyesírási témájú cikkeiből (1945—1985)
(94. oldal)
[...] hatott a már meggyökeresedett idegen szók esetében eredeti írásmód fonetikus átírás [...]
28.
Zimányi Árpád: A magyar sajtó helyesírási témájú cikkeiből (1945—1985)
(95. oldal)
[...] belőle náccukor a meghonosodott irlegen szavakat lehetne magyarosítani drachma pech nz [...]
29.
Zimányi Árpád: A magyar sajtó helyesírási témájú cikkeiből (1945—1985)
(96. oldal)
[...] a televízió Álljunk meg egy szóra című műsora amelynek közönséglevelei kö [...]
30.
Zimányi Árpád: A magyar sajtó helyesírási témájú cikkeiből (1945—1985)
(97. oldal)
[...] okoznak a nyelvünkbe kerülő idegeo szavak napjainban főleg az angol nyelvterületről [...]
31.
Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet
(103. oldal)
[...] számos finn népdal átültetését tartalmazza Szó esik benne a Kalevaláról is [...]
32.
Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet
(106. oldal)
[...] eposzvágyát a magyar őseposz létezéséről szőtt nosztalgikus elképzelését Lönnrot tevékenysége ösztönzést [...] Mana és a magyar Manó szavak közös eredetét illusztrálaodó finnugor istenség [...]
33.
Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet
(108. oldal)
[...] Mana és a magyar Manó szavak egyeztetése mint Képes is említi [...] elvetette Csengery előtt az Ármány szóval együtt perzsa eredetűnek tartották A [...] magyar néphitben ma is élő szó használatának Aranyt megelőzően is vannak [...] Kitért arra is liogy a szót szülőföldjén tanulta meg ahol a [...]
34.
Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet
(109. oldal)
[...] Ármány nevével találkozunk Fölbukkan a szó Arany Szentivánéji álom fordításában is [...]
35.
Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet
(115. oldal)
[...] után Bp 1963 214 Ugyanezt szó szerint megismétli A magyar irodalom [...]
36.
Aryné Hencz Irén: Gyakorlatok az általános iskolai hangképzéshez
(119. oldal)
[...] elem dominál Ilyenek a ritmikus szó és vokalizációs gyakorlatok ezek az [...]
37.
Aryné Hencz Irén: Gyakorlatok az általános iskolai hangképzéshez
(129. oldal)
[...] énekelt á és é hangzós szavak A csukott szájas zöngéző gyakorlatok [...]
38.
Papp Ferenc: A magyar főnév esetragos alakjainak automatikus szintéziséről
(3. oldal)
[...] a továbbiakban karaktereknek ezzel e szavunk új jelentést kap angol szemantikai [...] így elkerültük a magyar betű szó kétértelműségét míg a köznyelvben durván [...] jelöl tehát ott a csók szó négybetűs addig a helyesírási szakirodalomban [...]
39.
Papp Ferenc: A magyar főnév esetragos alakjainak automatikus szintéziséről
(4. oldal)
[...] páronként hasonlítjuk össze a feldolgozandó szó karakterpárjaival külön deklaráljuk őket a [...] jellegű magánhangzó van az elemzett szóban hogy a minta hanyadik magánhangzó [...] végződik e egyáltalán a kérdéses szó Erre az információra szükségünk lesz [...]
40.
H. Varga Gyula: Igekötős szóalakok morfológiai elemzése számítógéppel
(7. oldal)
[...] el kell döntenie hogy önálló szónak előtagnak vagy prefixumnak tartja e [...]
41.
H. Varga Gyula: Igekötős szóalakok morfológiai elemzése számítógéppel
(8. oldal)
[...] szótárból vagy szövegből különféle betűsorokat szavakat kapunk Az elemzés két részből [...]
42.
H. Varga Gyula: Igekötős szóalakok morfológiai elemzése számítógéppel
(9. oldal)
[...] nem lehet szókezdő helyzetben 3 szó elején csak meghatározott betűkapcsolat állhat [...] a második szerint nem igekötős szó a berreg lebben lennék stb [...] vagy igenevek Az első négy szóban a maradék egyetlen mássalhangzó a [...] dg akb chi stb kezdetű szavunk Különösen érvényes ez a mássalhangzókra [...]
43.
H. Varga Gyula: Igekötős szóalakok morfológiai elemzése számítógéppel
(10. oldal)
[...] paradigmatikus alakja és származéka a szó szoros értelmében vett formai szempontból [...]
44.
Fekete Péter: Tiszaszőlős helyneveinek tipológiája
(19. oldal)
[...] Pista köze viszonylagos nagyságot kifejező szó Kis köz Javadalmi birtoklásként élvezett [...]
45.
Fekete Péter: Tiszaszőlős helyneveinek tipológiája
(22. oldal)
[...] kívül 4 út jelentésű gát szó van ami töltésűt A névadás [...] keresztnév 6 viszonylagos nagyságot kifejező szó 3 állatnév 2 növénynév 2 birtoklást kifejező szó 1 műtárgynév 2 a keletkezés [...]
46.
Fekete Péter: Tiszaszőlős helyneveinek tipológiája
(27. oldal)
[...] térszínforma jelölésére Helyette a part szót használják Ezek a halmok mind [...]
47.
V. Raisz Rózsa: Mikszáth Kálmán: Az öreg Pikier néni. Az elbeszélés szövegstilisztikai jellemzőiből.
(50. oldal)
vások árán érvényesüljön hatalmas szavakkal ostorozta a hatalmasokat el kellett [...] az elbeszélő közlésében A mondategységek szavainak számadatai amellett különféle átlagértékei szórásértékei [...]
48.
V. Raisz Rózsa: Mikszáth Kálmán: Az öreg Pikier néni. Az elbeszélés szövegstilisztikai jellemzőiből.
(53. oldal)
A szavak száma a mondategységekben A szöveg [...]
49.
V. Raisz Rózsa: Mikszáth Kálmán: Az öreg Pikier néni. Az elbeszélés szövegstilisztikai jellemzőiből.
(54. oldal)
[...] A közös referenciális jelentést hordozó szavak főnevek jelzős főnevek névmások ezek [...]
50.
Bozsik Gabriella: Az intézménynevek helyesírási hibatípusai
(60. oldal)
[...] Ipari Szervezőintézete Példáinkban a műfajjelölő szónak és az előtte álló jelzőjének [...]
Cultural Heritage Portal