12.
Szabó K.: A kecskeméti pásztorok nemzetisége a XVI–XIX. században
(95. oldal)
SZABÓ KÁLMÁN A KECSKEMÉTI PÁSZTOROK NEMZETISÉGE A XV 1 [...] pásztorainak nemzetiségét meghatározhatnánk Tudjuk hogy Kecskemét városát amely évszázadokon át koronabirtok volt [...] XVII században ez a jószágtenyésztés Kecskemétet világhírre emelte 4 Igaz ugyan [...] keltezett okleveléből ismerjük Hornyik János Kecskemét város gazdasági fejlődésének története Kecskemét 1927 11 12 4 A
13.
Szabó K.: A kecskeméti pásztorok nemzetisége a XVI–XIX. században
(96. oldal)
[...] pásztorok nevei kerültek akiket a város felfogadott vagy azoké akik a [...] keresése és nem óhajtom a kecskeméti pásztoroknak a valóságnál nagyobb arányú [...] csikósok nevei idegenből származott vagy kecskeméti születésű pásztorokat takarnak e A [...] tekintjük csak idegenszármazásúaknak akkor a kecskeméti csikósok között az idegen elem [...]
14.
Szabó K.: A kecskeméti pásztorok nemzetisége a XVI–XIX. században
(99. oldal)
[...] elején a jószágtenyésztés fénykorában lehetett Kecskeméten annyi gulyás és csikós mint [...] a pusztákon élt juhászság mind Kecskemét felé tódul ahol egyedül remél [...] szerepel 1895 ben már 412 kecskeméti juhász nevét találjuk az összeírásokban [...] Duna Tisza közén csak 3 város maradt fenn Kecskemét Kőrös és Cegléd Természetesen a [...]
19.
Mezősi K.: Kiskunfélegyháza településtörténete a XVIII. századi társadalma
(332. oldal)
[...] földeket mint még kiskun pusztákat Kecskemét városa és kecskeméti gardák bérelték Kiskunfélegyháza határa a [...] A török kiűzését követő évek Kecskemét város Beőcsülletes Bírája egynehány Tanátsbéli Uraimmal [...] nap ápr 24 előtt a kecskemétiek a fenti 10 pusztát használatba [...] legeltetés maradt A bíró és Kecskemét város tanácsa mint a kun puszták [...]