Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

H. Tóth E.: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében 1960–1971

árok és sáncrendszer összefüggését a magas talajvíz­szint miatt ásatással valószínűsíteni nem lehetett. A helyszíni szemlén részvett Balázs Vilmos. H. Tóth Elvira Orgovány—Kiránytanya (Kunszentmiklósi Járás). A falutól mintegy 2—3 km-re a keskeny nyomtávú vasúttól K-re, erózió következtében emberi csont­vázak kerültek felszínre. Az ásatáskor 30 szarmata és hunkori sír, 8 hulladékgödör és egy nagyobb ösze­szefüggő gödör egy része került feltárásra. A sírok egy része jellegzetes szarmatakori leletanyagot tar­talmazott Hadrianus és Antonius ezüstérem mellett. E sírok között többszörösen kirabolt és bolygatott, gyakran koporsós temetkezések kerültek elő. A meg­maradt csekély leletanyag, carneol, borostyán, fes­tett pasztagyöngyök, vaskés, fibula, és karkötő, a későbbi kormeghatározást támasztják alá. Néhány sírban a sír megjelölésére szolgáló vastag hasáb alakú faoszlop nyomait lehetett megfigyelni A temető te­rületén a művelt talajban szórványosan a péceli kul­túra cserepei, továbbá korabronzkori edénytöredé­kek, bronzlunula kerültek elő. H. Tóth Elvira 1967 Jás%s%entlás%Jó (Kiskunfélegyházi Járás). A falu Szánk község felé eső részén mélyszántással szarmatakori temetőt bolygattak meg. A friss szán­tásból felszínre került leletet — köztük egy öntött bronz piteranyél, Artemis ábrázolással — a községi Honismereti Körnek adták át. Horváth Attila Kecskemét—Vöröscsillag MTs^., Paskó-tanya (Kecskeméti Járás). A várostól É—ÉK-re mintegy 6 km-re silógödör ásása közben csontváz és cseréptöredékek kerültek elő. A műveléssel bolygatott területen egy sír marad­ványait mentettük meg. Szarmatakori edény és gyöngymelléklettel. H. Tóth Elvira Kiskunfélegyháza—Alpári út (Kiskunfélegyházi Járás). A várostól mintegy 6 km-re ÉK-re az út É-i olda­lán építkezéshez földet termeltek ki. Ez alkalommal csontvázak kerültek elő. A múzeum korábban már gyűjtött be innen szarmatakori leleteket. A helyszíni szemle alkalmával a megbontott partfalban csontokat, a kitermelt földben szarmatakori edénytöredékeket találtunk. Horváth Attila Kunadacs—Alsóadacs, Pergely-tanya (Dunavecsei Járás). A Kerekegyháza felé eső Kakás nevű határrészen a tanya körül végzett kisebb földmunkák során bronz lándzsahegyet, Gallienus bronzérmét, terra sigillata töredéket és egy erotikus jelenetet ábrázoló öntött vaslemezt találtak. A lelőhelyet bejárva a tanya köze­lében péceli kultúra cserepeit, Délebbre pedig nagy­számú bronzkori és szarmata cserepet gyűjtöttünk. Horváth Attila Kuns^entmiklós—Széchenyi út 27. (Dunavecsei Járás). A belterületen történt szőlőforgatás nyomán "vég­zett leletmentő ásatás 3 szarmatasí"t és 6 bronzkori hulladékgödröt hozott felszínre. A szarmatasírok szokásos gyöngy, kerámia mellékletei mellett emlí­tésre méltó a 6-os számú gödör mészbetétes díszű korabronzkori tálja. H. Tóth Elvira Madaras—Halmok (Bajai Járás). Az évek óta folyó leletmentés során idén a 119— 193. sírokat tártuk fel. Az eddig átvizsgált terület 15 000 m 2 , de ez csak töredéke a temető teljes kiterje­désének. A 193 sír közül 31 halom alatt volt. Az É-i halom-csoportot teljesen feltártuk. A halmok körül 244

Next

/
Oldalképek
Tartalom