385 hit(s)

Hits

1. H. Varga Gyula: Igekötős alakulataink szófajgyakorisági jellemzői (3. oldal)
[...] vagy bosszúságot okoznak az igekötős szavak Közülük ugyanis formálisan csak a [...]
2. H. Varga Gyula: Igekötős alakulataink szófajgyakorisági jellemzői (4. oldal)
[...] az igekötők és az igekötős szavak tipikus viselkedésé­re Az igekötőkrői az [...] abszolút előfordu­lási számáról nem esik szó csak Vos adatok szerepelnek így [...]
3. Pásztor Emil: Új lielyesírási szagályzatunk jugoszláviai fogadtatása. (10. oldal)
[...] nem indokolatlan ingadozásáról már volt szó Üsszesílésünkben igen magas a főnévi [...]
4. Bíró Ferenc: Személynevek Körösladány földrajzi neveiben (32. oldal)
[...] a fiarmadik csoport tárgyalásakor lesz szó E három nagyobb csoporton belül [...]
5. V. Raisz Rózsa: Irányzati és stílusjegyek Babits "A gólyakalifa" című regényében (46. oldal)
[...] azt amit a szereplő néha szóval is kimond melyik hát az [...] ékesfehé r sárgászöl d jelölő szók és a határozatlanabb színmegjelölések söté [...]
6. V. Raisz Rózsa: Irányzati és stílusjegyek Babits "A gólyakalifa" című regényében (47. oldal)
[...] mutatja hogy jellegze­tes egyéni képzett szavai alapjául is választ színnevet a [...] fellel­hetjük a vulgáris sőt durva szavakat kifejezéseket Hozzálláttam a su­bio kolásho [...]
7. V. Raisz Rózsa: Irányzati és stílusjegyek Babits "A gólyakalifa" című regényében (48. oldal)
[...] volt 25 11 az argó szavai Mit rontod az én gseftemet [...] a stb A nyelvi rétegek szavai mint környezetfestő szavak a regény megjelenítő realizmusához járulnak [...] alátámasztva azt ami a szö­vegben szóval is megfogalmazódik talán ez az [...] tudható be A képeket alkotó szavak tárgyi tartalmuk szerint emelkedettebb a [...]
8. V. Raisz Rózsa: Irányzati és stílusjegyek Babits "A gólyakalifa" című regényében (49. oldal)
[...] hí t­ták a nenn e szó ellenállhatatlan halk ezüst fények és [...]
9. D. Berencsi Margit: Impresszionista és expresszionista vonások Szabó Lőrinc Fold, erdő, isten című kötetében (57. oldal)
[...] színeket felidéző de nem megnevező szavakat használja fel a költő Különösen [...]
11. D. Berencsi Margit: Impresszionista és expresszionista vonások Szabó Lőrinc Fold, erdő, isten című kötetében (63. oldal)
[...] szabályzati részhez kapcsolódik a tárgymutató Szóvá teszi ÁGOSTON liogy a Bük [...]
12. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (68. oldal)
[...] szokásos megfogalmazást az intéz­ményneveket alkotó szavakat nagy kezdőbetűvel írjuk jelentősen megvál­toztatta [...] hasonlók hivatalos nevében min­den lényeges szót nagy kezdőbetűvel írunk s az [...] ezt követte a név első szavának nagybetűs tése végezetül pedig minden szót megilletett a nagybetű Felvetődik a [...]
13. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (69. oldal)
[...] Példái közt találunk magasztos jelentésű szava­kat szintén a magasztosítás szándékával megszemélyesített [...] könnyű eldönteni hogy mikor van szó intézménynevekről mert például a miskolc [...] kisbetűs írás csupán az első szót kezdték naggyal a név kezdetét [...] többelemű intéz­ményneveknek csak az első szavát íratja nagybetűvel Ez az elképzelés [...]
14. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (70. oldal)
[...] nem azonos módon értelmezte Lényeges szó az egyedi tő elem is és a műfaj­jelölő szó is Mi válhat akkor lényegtelen [...] közepétől a közgyakorlat ilyen lényegtelen szóvá avatta a földrajzi nevek mellett [...] i utcai és a számü szavakat Eg r és vidéke Horgász­egyesület [...]
15. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (71. oldal)
[...] i vagy a mű­faj jelölő szó marad meg Ak adémi a [...] a ragot írjuk közvetlenül a szóhoz amikor csak lehet terjesztette kl [...]
16. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (72. oldal)
[...] hogy a lényeges és lényegtelen szavak helyett önálló elem ről beszélt [...]
17. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (73. oldal)
[...] nagy kezdőbetűs i m 26 Szavaiból arra lehet következtet­ni liogy a szabályzat szerinti lényeges szó megfelel nála az önálló tag­nak [...] elem lehet nagybetűs a másik szó tag nem Még bonyolul­tabbnak tűnik [...]
18. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (74. oldal)
[...] isko­lák szövetkezetek és hasonlók egy szóval intézmények hivatalos nevé­ben minden lényeges [...] 20 paragrafus az eddigi kétféle szót lényege s önáll ó egymás [...]
19. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (75. oldal)
[...] névelő a kötőszó a sz szóm v számú rövidítés valamint a [...] úti utca körúti téri stb szó és rövidítésük m főv kor [...]
20. O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között (76. oldal)
[...] néhány esetet nem számítva több szóból állnak Ezek összetartozását a név [...]