Váczi Közlöny, 1881 (3. évfolyam, 27-51. szám)

1881-10-30 / 44. szám

Dunakeszi állomáson megállunk, hol fával áti tenderek vízzel a katlanok láttatnak el -■ mire ismét elindulunk és Göd mellett elrö- újjjülvén, 24 perez után a mozsarak ropogása |iöst Váczon leszálltunk. Itt azonban az ün­nepélyesség komoly fordulatott vesz, mert a károsban félreverik a harangot és az épen NTádor ő fensége elibe készült káptalan, elöljáróság és lakosság visszatekintvén há­zaikra azokból rémülve egy komor füstből álló nagy oszlopot lát a felhőkbe nyúlni, mire Nádor ő fensége csakhamar a veszély­re irányozá lépteit, hanem már a siránko­zó hordozóskodók megmententendő holmi­okkal futkostak. Természetes, hogy az el­eműit városban hol a házfödeleket leöntöz- ,ók vagy lebontották, a pesti vendégek ha­mar elszélyedtek, egyenkint visszatérvén a jályaudvarhoz, honnan a szerencsétlen tör­ténet által lehangoltatott kedélylyel vissza­mentünk nagyobb gyorsasággal Pestre, hol temérdek nép várá visszaérkeztünket, mely iiávollétünkben a pályaudvar és a kocsik negtekintésére bebocsáttatott, most pedig alkonyaikor a városba visszavándorolt, stb.“ Újdonságok.- A „vácxi első általános ipar­társulat“ saját helyiségében f. évi nov. Ö-án d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat. 1. A betegsegélyzö osz­tály szabályainak bemutatása és érvénybe léptetése. 2. A választmány által helyben hagyott házszabályok felolvasása. 3. A vá- czi rom. kath. iskolaszék átirata az iparos tanonezok rajzoktatása tárgyában. 4. Eset­leges indítványok tárgyalása. = Báró Prónay Gábor képvise­lőnk megválasztatása óta első Ízben f. hó 22. napján látogatta meg városunkat. A délelőtti posta-vonattal érkezett meg. Az indóháznál nagyobb számú küldöttség várta és Rudnay Ede úr rövid üdvözlő beszéde mellett lelkes ovátióval fogadta. — Jupi­ter pluvius azonban az egész calculust ke­resztül húzta. A múlt hét a vásár napjai­tól kezdve szerdát kivéve folytonos csendes jesővel és sötét fellegekkei volt nem csak a [kalendáriumokban jelezve, hanem a szép 'természetben is megvalósulva. Szóval úgy elkeseredett az őszi természetű időjárás, hogy előre látható volt minden oly számí­tásnak, — melynek alapja a jövő tiszta .dőbe vetett remény vala — teljes dugába dülése. A képviselő ur tiszteletére tartani szándékolt fáklyás-menet rendezésével meg­bízott választmány a körülményekkel szá­mot vetve, kénytelen volt az emberi terv megvalósításáról lemondani, minek követ­kezménye volt azon az előbbivel kapcsola­tos tény is, hogy a tervezett nagyobb sza­bású társas ebéd is jobb alkalomra halasz- fcatott. — A nagy közönség megnyugtatá­sáról azonban a rendező választmány elő­Ah, mindjárt meg érkezünk ! Istenem ! mi vár rám ? Bércztó ; nov. 25. Megérkeztem, de ... . későn 1 Ismeritek e szót ? E velőt rengető .szót? mely maga képes egy egész élet bol­dogság-,egy egész világ felbomlását előidézni. Hahl ha rá gondolok, most is úgy zúg agyam ; közel van az őrüléshez. Későn érkeztem! ő meghalt! meghalt a nélkül hogy egy búcsúszavát hallhattam, egy üdvözítő mosolyát láthattam volna, — hogy utolsó csókja megőrjített volna! Végzet! te kérlelhetlen mostoha, mért zúzái szét egy reményteljes életet, s mért semmisitéd meg boldogságomat ? — Csak azért izleltetéd meg velem a boldogság kelyhét, hogy annál kínosabban érezzem sújtó csapásodat? Hah ? vagy én is azon emberek közé tartozom, kiknek homlokara irá a végzet: te a fájdalomnak vagy szánva!? Testi kin, lelki gyötrelem, ez sorsom. Azt hiszem tüzes vas járja át szivemet agyamat és izekre szaggatja velőmet, dara­bokra tépi szivemet — e darabok mind­egyike úgy sajog, mintha egész lenne. Istenem! engedj meghalnom. Repedj meg, te szív, minek dobognál többé . . . nincs többé számodra öröm ez életben, puszta sivár minden. Egy kis sirhant, — ah ! . . a temetőben Qz az ón világom, ott van eltemetve életem, legesen elfelejtett gondoskodni. Mindazon­által a nap bizonyos kisebb szerű ünnepé­lyesség nélkül el nem maradhatott. A kép­viselő úr fogadtatásában részt vett polgá­rok ugyanis a „Curia“ vendéglő nagy ter­mében szűkebb körű társas ebédre is a képviselő ur körében maradtak. — Az ebéd igen élénk volt, melyet „Marczi“ zenekara még inkább fűszerezett. — A toasztok so­rát Reiser Béla ügyvéd nyitotta meg él­tetvén a már most igazolt képviselőt. Utána Báró Prónay Gábor emelt poharat az al­kotmányos jogok élvezetére érett összes váczkerületi választókra. Tetszetős volt Dr. Freysingev Lajos közjegyzőnek históriai momentumokra épített beszédben Báró Prónay Dezsőre mondott toasztja. — Kurdi Bálint a nép nyelvén derekasan fejtette ki talpra esett gondolatát. Korponay Ödön a legnagyobb élő magyarnak Kossuth La­josnak egészségére koczczintott. — Csányi János a városi elem társadalmi viszonyai­ból vont következtetés mellett a „függet­lenségi párt“ zászlója alá tömegesen sora­kozott kereskedők éltetésére mondá po­hárköszöntőjét. Ebéd után a képviselő ur több háznál tett látogatást és az esti gyors­vonattal Budapestre utazott. A 200 darab­nál több, előre elkészített fáklya ily formán nem került ki az esőre, hanem várja az alkalmat, hogy csillagos égbolt alatt lehes­sen szövétneke a választók sorainak. = Balpróba lesz ma 30-án d. e. 11 órakor a Szarvas vendéglő színházter­mében, melyre az érdeklők kéretnek meg­jelenni. = Halottak estéjén azaz nov. 1. d. u. 5 órakor a dalkör zászló alatt vonul ki a Honvédtemetöbe s ott a kegyelet némi adóját lerovandó, honvédeink sirja fölött éne­kelni fog. Gyülekezési hely 4 órakor a lő- házban. — Felülíizetések. A keddi műked­velői előadás alkalmával a színész család felsegélése javára felülfizettek Reiszmann Ignácz ur 2 frt., Sibrik Antal ur 1 frt., S. G. 20 kr. I. L. 30 kr, — Fogadják a nemes fölülfizetők a segélyzettek hálás kö­szönetét, úgyszintén Fenka Pista zene­bandája is, ki a lehető legcsekélyebb díja­zásért volt szives az előadás alkalmával játszani. = Esküvő. R á d y János pénzügy­mi nisteri tisztviselő e hó 27-én tartá eskü­vőjét B a m b e r g Hesz Irma kisasszony­nyal. Az esketést Ns. Tanács János apát kanonok s plébános ur. a vőlegény nagy­bátyja végezte; az esküvő befejezése után kedélyes lakoma következett, A notabilitá- sok közül ott voltak Trzcinski Gyula ministeri tanácsos és Sártory Antal elő­adó pénzügyi tanácsos és felmérési igazgató urak. A jelenvoltak között láttuk még a kedves menyasszony nagynénjét Ko r iz­mi cs Lászlónó ő méltóságát és nővérét szőllősi Szánt hó Sándorné ő nsgát. A boldog pár szombaton utazott el a főváros­ba. Sok szerencsét kívánunk a fiatal párnak. = Az első ltó. Szombat viradóra ugyancsak hirtelen beköszöntött a tél első boldogságom jje kisded hant alatt. Oda za­rándoklóm el naponta, mig a fájdalom meg nem repeszti szivemet, s e nyomoru létet megelégli a sors. Ő elveszett, meghalt, nincs többé. Ott fekszik reményem, mindenem, hidegen moz­dulatlanul, Niucs oly fény mely a két gyö­nyörű szemet ismét megnyissa, nincs oly szellő mely életet lehelljen az egykor oly forrón szerető szívbe. — Meghalni — sor­sunk, végzetünk, — de ily ifjan, s a bol­dogság küszöbén — — rettenetes I — — Szólj ó rémes sors, mit vétett ez angyal neked, vagy mit vétettem ón, hogy ily kí­méletlenül sújtasz ?! Nézzetek körül, találtok-e fájdalmat, az enyémhez hasonlót? Nincs vigasz, mely e kint enyhítse, nincs, ir mely e sebet be­gyógyítsa 1 Oh te szülők s mindenki réme : diphteritis! — hahl irigy sirgödör! mért kelle neked elrabolnod őt előlem, a világ legszebb remekét ? — Te büszke temető kert, ki annyi szerető szívnek gyilkosa vagy, nem vala még elég diszes növény­zeted? — ez uj pompával akarád ékesíteni magadat ? Óh, mért kelle őt eltemetnem ? ki erény­re nézve az angyalokkal vetekedhetett. Itt fekszik ő, a természet remeke a föld gyomrában, hol harmat tetemét undok férgek éles foga emésztendi meg. Férgek 1 enyészet! megsemmisülés ! Hah!! Az egész világ nem egyéb számomra hírnöke a hó. A múlt heti folytonos esőzé­sek utáni néhány derült napra nem is gon­doltuk, hogy ily hamar fehér lepel borítsa házaink tetőit. No de remélhetőleg nem fog ezzel a tél állandó hidege is beköszöntem s lesznek még szép őszi napjaink is. — líéméuytüz. A Miklóstóren lévő Ruff-féle házban f. hó 25 én estefelé ké- ménytüz támadt, azonban a gyorsan alkal­mazott segély folytán a komolyabb követ­kezmények elhárittattak. = B. Próuay Gábor orsz. képvi­selőnk a helybeli vörös kereszt egylet ala­pitó tagjai sorába lépett 50 írttal: = Halál á túlságos jboritalíól. Tóth András liorpácsi zsellér lakos, volt b.-gyarmati börtönőr f. hó 28. Váczra in­dult Veres Ernő földbirtokos kocsisával a hetivásárra. A berkenyéi szőlők irányában miután ittas volt, leesett a kocsiról. A ko­csis Szabó István, Berki és ennek neje segélyével a kocsira emelték, s hagyták ott aludni. Midőn azonban Váczra értek s a kőkapunál fel akarták ébreszteni, borzadva vették észre, hogy halottat hoztak. Az ese­tet rögtön bejelentették s a hulla a kór­házba szállíttatott. — Ezen eset oly féle változatban keringett a közönség ajkán, hogy egy finanezot ütöttek agyon a vám­nál, s e kósza hírre az szolgáltatott alkal­mat, mert a megholton volt börtönőri kék nadrágja és köpönyege volt. = Tőke, üzérkedés és sorsjegy- tulajdonosokuak. Mielőtt valaki sors­jegy-, elhelyezési- vagy űzérkedési-papirost vesz, szereti a játéktervet, kamatozást, tör­lesztést, koczkázatot, az üzérkedési anyag és módozatokat stb. ismerni, s részrehajlatlan tapasztalt és szakavatott tanácsot nyerni. — A „Leitha“ kiadóhivatala bankházá­nak, Bécs, Schottenring Nr. 15. díjtala­nul kiadott s már a 6-ik kiadást ért röp- irata valamennyi európai sorsolási terveze­tet, adatokat, sorsjegybiztositást, felvilágo­sításokat az elhelyezési és üzérkedési nemek és értékek felöl, dijak, állásokról stb. szá­mos napilap által elismerőleg megbeszélve nyújtja. — Nem tagadhatjuk, miszerint ezen jó hírnévről ismert ezég a bank-, tőzsde- és váltóüzlet terén újítások után törekszik, s hogy a behozott újítások által már is elvi- tázhatlan érdemeket szerzett magának. = Lop᧠Aszódon. Répásy Já­nos aszódi mészáros, midőn szokott teendőit végezte a vágóhídon, egyik jó ismerőse Traj án József, borbély segéd beállít hozzá azon kérelemmel, hogy adja által neki egy kissé szoba kulcsait. Répásy mi roszat sem sejtve átadta kulcsait. Később, dolgai vé­geztével haza menvén meglepetve vette észre, hogy ládája fel van törve, s abból arany órája lánczostól, nehány da.rab ru­hája s 200 frt készpénz hiányzik. Rögtön a tolvaj Traján keresésére indult, de azt nem találhatta fel. Remélhető azonban hogy a hatóság nemsokára elcsípi a telvaj jó ba­rátot. = Tűz [Szirákon. Pénteken f. hó 14-én Szirákon DezsÖfi földbirtokos úrnak egyik gabnás pajtája esett áldozatul a pusz­egy tátongó sírnál, hol senyv £és rothadás uralkodik, Ti illatozó akáczok, kopáran emelitek ti is ágaitokat az ég felé, oly kopáran, mi­nő az én életem, — — hogy is szól az a régi népdal — — „Kétszer nyílik . . . “ Ah, a második virágzást, bimbójában elher- vasztá a sors fagya — hogy többé ki ne­viruljon soha — soha! óh Szeréna! ott fenn az égben, az an­gyalok közt, kérdezd meg tőlök, hogy mióta e világon szerelem létezik, szerettek-e va­laha oly végtelenül, mint én tégedet?! Azt mondjátok, rettentő láz fogott el; egy hétig félre beszéltem s azt hittétek megőrülök? — Bár úgy lett volna! Minek Írjak tovább ? — Ama hitvány izom, mit szívnek neveznek, ennyi csapás alatt sem tört meg, s el bírná viselni fáj­dalmát, talán egy nyomorult hosszú életen át, anélkül hogy megszakadna, — ha nem lenne elég erős e kéz . . . Minek is élnék tovább'? Mi volna ne­kem az élet ? . . Atyám beteges. Ha elköltözik ő is oda jó anyám s Szeréna mellé . . az nap engem is ott fogtok átlőtt szívvel találni angyalom sírján — hisz úgy vonz valami oda le, hol nincs se öröm se búbánat, csak feledés, s boldog a szív mely alszik és feled! Úgy csalogat az a „Szomorúan zugó bú­gó szél“ mely a sirkerti fák száraz ágai közt „csend- és nyugalomról beszél“ — s titó tűz lángjainak. A szalmafedeles pajtá­ban semmit sem lehetett megmenteni. A kár tetemes. A tűz keletkezése ismeretlen. = Veszett eb Erdö-Kürthön. Múlt vasárnap egy kóbor veszett eb jött valahonnan Erdő-Kürthre s több kutyát, egy öreg asszonyt és egy kis gyermeket megmart. A körorvos rögtön megjelent a hely színén s kiégette a sebeket, de a nagy vérvesztés folytán kevés a remény a szeren­csétlenek életéhez. A megmart ebekre pedig hajsza rendeztetett s mintegy 10—15 agyon­veretett. = Utó ellenőrzési szemle lesz Budán a három nyúl laktanyában f. é. no­vember hó 5-én megtartva, mindazon közös­hadseregbeli tartalékos katonák részére, kik helyben a f. hóban megtartott ellenőr­zési szemlén a jelentkezést elmulasztották. = Halálozás. Fiiser János földhitel­intézeti előkelő hivatalnok s városunkban is számtalanok által előnyösen ismert s közsze­retetben álló egyén Budapesten f. hó 23-án elhalálozott, temetése f. hó 25-én ment végbe nagyszámú rokonai, tisztelői és hiva­taltársai jelenlétében. = Primuer Antal ur — városunk érdemdús tanácsnoka — hosszas betegségé­ből felépülvén, hivatalos működését újra megkezdette. = Ismét egy bűneset. Száraz Bálintot csütörtökön éjjel a dunakeszi utczán ismeretlen tettesek orvul megtámadták és fején több életveszélyes sebet ejtve az utón hagyták. A tetteseket nyomozzák. = Kitüntetés. A helybeli kerületi börtön igazgatósága a kassai borkiállításon borászati eszközök kiállításáért dicsérő ok­levelet nyert. = Betörés és lopás. Fürén da János csizmadia iparos péntek utczai házá­ban f. hó 26—27. közti éjjel az udvarban a falat ismeretlen tettesek kiásták s a la­kásba behatolva 6 pár csizmát elloptak. A tetteseket nyomozzák. = Orvtámadás. Csötörtökön este egy helybeli pénzügyőr sződi szemle útjá­ról hazatértében a hétkápolnánál egy férfi által megállittatott, s midőn futni kezdett revolverből rá lőtt az ismeretlen útonálló, azonban a pénzügyőr szerencséjére a lövés nem talált s a kiállott ijedtséggel szerencsé­sen haza futott. = Fiume. Azokat, kik az augusz­tus 14-én megjelent „Fiume“ czimü emlék­lapot megkapták s még eddig az árát be nem küldték, felszóllitja Károlyi György (Bádapest, Dorottya utcza 10.) kiadó, hogy posta fordultával küldjék be hozzá ez ösz- szeget, hogy a „Mária árvaházzal“ szemben el­vállalt hitelezettségének eleget tehessen. = „A Toloncz44 ismét színre kerül jövő vasárnap másodszor, ugyanazon sze­replőkkel, akik három hét előtt játszották, kivéve Ördög Sára szerepét, melyet az el­távozott G a v a 1 d i k Etel k. a. helyett S tefanik Örzsi k. a. volt. szives elvállal - ni. Az előadás jövedelme a Szt. István szobor javára fog fordittatni. Üdvözöljü k kath. legényegyleti ifjúságunkat, hogy a oly csalogatón hangzik a népdalnak e sora: „oda lenn már nem fáj semmi.“ Ismeritek e népdalt s dallamát? — Ez lesz az én gyász búcsú indulóm! „Mennyi igaz érzés, őszinte keserv, s a fájó kedély mily jótékony melege vonul át e dal sorain. Egy egész érzelem világ né­hány szóban, egy sírba vágyó élet hosszú szenvedése s hozzá milyen dallam, mily zene l Dallam, melytől még az öröm is sir, zene melytől a boldogság is könyezik s 8 melyet csak akkor érzesz igazán, midőn saját szived is vad keservtől, vérzik, midőn benned is egy bús érzelem jajgat, melynek öröme nincs, csak bánata van, melynek vigasza csak hulló köny, reménye csak sir és halál; midőn csordultig tele szívvel magad is zokogva borulsz rá vesztett nyugal­mad sirhalmára és sírsz hogy szinte szétre­ped. Óh csak akkor érted, hogy mi van ebben a nótában, csak akkor érted hogy mit mond az a „Szomorúan zúgó — búgó szél, midőn csendről, nyugalomról beszól, csak ekkor tudod, hogy mi jajgat abban a szivszaggató húrban, midőn azt sirja : „Kis madárka zeng az ágon, Temetőbe sirba vágyom 1“ | Gyulám! édes jó barátom, midőn e naplóm sorait elolvastad, gondolj szeren­csétlen barátodra, s bocsáss meg a már kiszenvedettnek 1 I _________

Next

/
Oldalképek
Tartalom