Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1903-03-15 / 11. szám

4 soknak szánt felolvasás alatt s a végén fel­hangzó taps és éljenzés kedves elismerés volt Haris Bélának, ki vonzó, érdekes előadásban tárgyalta a több ezer éves néma kolosszusok történetét. Utána magyar embernek nagyon rokonszenves témáról olvasott fel Szabó Ignác dr., a piaristarend kedvelt fiatal professzora. A kuruc-költészetről szólt s melléje segítőnek — bárha az ő előadása is teljesen megnyerte a sziveket — beállott ifj. Stovasszer János tá­rogatójával, a dalárda Ulrich Károly vezetése mellett nehány kurucnóta lelkes, érzelmes, vagy pajkos eléneklésével, Pataki János, ki mesteri kézzel a füzharmoniumon kisérte a tárogatót. Néhol elkedvetlenítő, komor képet nyújtott a felolvasó, néhol pedig lelkesítőt, de minden sorából ki csillámlott a Rákóczy-kor szeretete és a felolvasóval vele együttérzett, lelkesedett a nagy hallgató közönség. Főleg midőn egy-egy dal,aRákóczy-nóta, Ginka Panna nótája, Csínom Palkó felhangzott! Ismételteim akarta majd mindegyiket a hallgatóság, de az idő hét után járt s dr. Szabó Ignác folytatta érdekes fel­olvasását, melyet igaz, meleg lelkesedéssel tap­solt meg a mindvégig kitartó publikum hálája­ként, hogy népszerű előadásban volt alkalma a magyar történelem egyik legdicsőbb lapjával megismerkednie. — A jó szív végrendelete. Alig van Vácon a ki nem ismerte volna az öreg Bene- sovicset, városunk egyik legöregebb polgárát, ki a múlt évi november hó végén halt meg 93 éves korában. Az öreg úr, a ki különben a püspöki uradalom nyug. számvevője volt, hosszú életpályáján szigorú takarékosságá­val meglehetős tekintélyes vagyont gyűjtött, melyet nagyrészben rokonaira hagyományo­zott ugyan, de igen szép rész jutott belőle egyházi, iskolai, különféle jótékony intézeti s kát. közművelődési célokra is, a mi szép világot vet az öreg úr jó szivére s nevének i maradandóbb emlékét képezi minden Írásnál és ércszobornál. A végrendeletében felsorolt vallási és közcélú adományok a következők : misékre 400 korona, a R.ókus-kápolna fenn­tartására 1000 k., Jézus szt. szive társulatnak 1000 k , a szt. Vince egyletnek 1600 k., a menhelynek 1600 k., a kedves tesvérek által gondozott, szegényháznak 1000 k., az elemi iskolák tanulóinak ösztöndíjakra 2000 k., a kát. legényegyletnek 1000 k., a házi szegények pénzintézetének 2000 k., a katolikus körnek 600 k., a mely hagyományok összege: 12.200 korona, az egész hagyatéknak körülbelül ha­todrésze. — Eljegyzés. MioJcovich Antal róm. kát. tanító eljegyezte özv. Beck Gyulánét, Schmidt Ferenc városi képviselő, polgártársunk leányát. Gratulálunk ! — Uj városi állatorvos. Losonczy József, ki eddig Kristóf Lajos kir. állatorvos mellett segédkezett, megszerezte az állatorvosi diplomát. A polgármester Losonczyt ideiglenes helyettes városi állatorvossá nevezte ki, a mely megbízatás addig tart, mig a minisztériumban a városi állatorvosi állás végleges betöltése iránt nem intézkednek. — A kerületi betegsegélyző köz­gyűlése. A váci kerületi betegsegélyző pénztár március 15-én, határozatképes számmal meg nem jelenés esetén 22-én délelőtt 10 órakor saját helyiségében rendes évi közgyűlést tart, Gindrich József igazgatósági elnök vezetése mellett. Tárgyak: 1. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 közgyűlési kiküldött megnevezése. 2. Az igazgatóság évi jelentése, az 1902. évi zár­számadás és mérleg előterjesztése a statisztikai kimutatásokkal. 3. A felügyelő-bizottság jelen­tésének előterjesztéseés a felmentvény megadása. 4. Az igazgatóság jelentése az alapszabályok Váci Hírlap 9. §-ának megfelelőleg a járálékok esetleges felemelése tárgyában és a feletti határozat- hozatal. 5. Az igazgatóság 4 rendes és 6 pót­tagjának, a felügyelő-bizottság 6 tagjának és a választott bíróság 6 rendes és 3 póttagjá­nak választása. — Melegházi kertgazdaság. Az a terv, hogy városunkban egy belga konzor­cium melegházakban korai konyhai növénye­ket s gyümölcsöt termeljen, melyeket Bécsbe és Budapestre szándékoznak értékesítés végett vinni, mindinkább közeledik a megvalósulás­hoz és ezzel városunk egy oly újabb neveze­tességet nyer, minő legalább arányaira nézve még nincs az egész monarkiában. Azok a megbízottak, kik múlt héten nálunk jártak, most ismét visszatértek s Gajáry Géza és Krakker Kálmán vezetése alatt megnézték a Lővőház mellett kiszemelt területet, elmentek Sződre és Gödre is s azután visszamentek a városházára, a hol a polgármester előtt meg­tették ajánlatukat, melyet múlt számunkban közöltünk is. E szerint a város által átenge­dendő húsz hold területből tizet ingyen kap­nak, tiz holdért 50,000 koronát fizetnek. A mennyiben ezek a földek bérbe volnának adva, a város a bérlőkkel kiegyezik s kárpótlásul 2000 koronát ajánl fel a társaság a városi terület bérlőinek. Ez az ajánlatukat hétfőn Írásban is beadják s arra kéiik a polgármes­tert, hogy szerdáig már a város válasza is kezeik közt legyen, mert az idő előre haladott­ságára való tekintettel a melegházak építését meg akarják kezdeni. A polgármester, mint­hogy az előbb említett feltételeket úgy állította össze, hogy azokat a pénzügyi bizottság s a képviselőtestület is el fogja fogadni, hétfőn, vagy kedden a pénzügyi és a gazdasági bi­zottság elé terjeszti az ajánlatot megvitatásra. Minden bizonynyal a társaság ajánlatát öröm­mel fogadja majd mind két bizottság s elfo­gadásra ajánlja majd a képviselőtestületnek. A társaság, mely nagyobb tőkét fektet a me­legházi kertgazdaságba, nagy reményekkel megy bele vállalkozásába, mert bizton reméli, hogyha a külföldön hasonló gazdaságok szépen pros­perálhatnak, úgy Magyarországon is jó üzle­teket fog kötni, a miben aligha is fog csalódni. Megemlítjük, hogy a terveket Bucién Henro- tin belga földművelési mérnök készíti, ki a telepen többször meg is fordult. — Kié legyen a Muzeum ? A leg­utóbbi muzeumegyleti gyűlés, melyet a lelkes elnök, CsdvolszJcy püspök lakásán tartottak meg, nagyon népes volt, mert hirteleneben a muzeumegylet jövője felett akartak határozni. A választmányi gyűlés — de csak is ez — elhatározta, hogy a múzeumot felajánlja a városnak, mely a kibővitendő városházán helyet is adhat neki, sőt gondozhatja s mutogathatja. Szépen van ez elhatározva, de nem kérünk belőle. Először is azért nem, mert tudja min­denki jól, hogy messze az idő, mig a város­házát építik s igy addig ismét hajléktalan marad a muzeum. Másodszor azért nem, mert a mai komplikált közigazgatási szervezet mel­lett nincs módjában a városnak, hogy gond­ját viselje az ily múzeumnak, mely kiegészí­tésre szorul, mely iránt érdeklődést továbbra is nem a város és tanácsa, hanem a társa­dalom van hivatva fenntartani. Csak egy eset­ben nyugodhatnánk meg abban, hogy a vá­ros kezére menjen át a muzeum, ha volna a városnak szakképzett levéltárosa s mellette agilis bizottság. De a mai pénzügyi viszonyok nem engedik meg azt a lukszust, hogy ilyen állást kreáljon a város, melynek sok más fon­tosabb kérdésben is takarékoskodnia kell. Ma­radjon fel továbbra is a muzeumegyesület s mi bízunk abban, hogy fog találni magának otthont. Tudjuk mi azt jól, hogy Csávolszky püspök többek közt úgyszólván semmiből megteremtette a ma virágzó tápintézetet. Ha most a muzeumegyesület tagjai, kik közt a város vezetőit is látjuk, összefog, sikerülhet telket találnia a városban (ott a kántori lak telke, vagy a vásártér) s a tagsági dijak, gyűjtések, adakozások, állami szubvenciók hozzá segíthetik a múzeumunkat az állandó saját otthonhoz. — Mindent lát, mindent hall, még­sem él. A hét végén az egyik vonatról egy asszony élettelen testét hozta be egy fiákker a városi kórházba. A szegény nőt, midőn a kalauz belépett a kupéba, élettelenül találta ott s minden élesztés kísérlete hiábavalónak bizonyult, igy hát a váci állomásfönökségnek jelentést tett, a mely aztán intézkedett a be­szállításról. Mikor felbontották bluzzát, a mel­lén egy 20—25 soros kis levelet találtak, mely­nek ez volt a cime : kérelem. A szegény nő ebben elmondja, hogy sziv-viszér tágulásban szenved s ha a baj reájön, nem képes megmozdulni, bár mindent lát és mindent is hall. Nagy a szen­vedése — írja a kérő levelében — ha bármily élesztési kísérleteket végeznek vele s nincs mód, mely életre keltené, sőt csak kínozzák,, ha bármily segítséget nyújtanak neki egyen kívül: ha vizes borogatása nem tesznek a fejére. Bevitték a városi kórházba, a hol még ma is mozdulatlanul fekszik. A szegény nő egy felvidéki község óvónője. Levele különben szakszerű orvosi tanácsokat is ad s most ennek alapján kezelik, mig teljesen magához nem jön.. — Pihenőt a munkásoknak! Az iparfelügyelő megvizsgálta a helybeli gyárakat s mindegyiket rendben találta, csupán a kötő­szövőgyárra tett megjegyzést. Az ipartör­vényre való hivatkozással felkéri a városi ta­nácsot, hogy intézkedjék, hogy a kötőszövő­gyárban eddig szokásban levő délelőtti és délutáni 10—10 percnyi pihenőt úgy délelőtt, mint délután félórára egészítse ki a gyár igazgatósága. — A tud. és szépirodalmi Líceum ez időszakban utolsó, sorrend szerint kilen­cedik felolvasását március 24-én, ismét keddi napon fogja megtartani a Kúria szálló nagy­termében esti *1^6 órakor. Első felolvasó Hörl Péter dr. lesz, a ki egészégünk közös ellenségéről, a gümökórról és az ellene való védekezés módjáról tart szakszerű előadást. A második felolvasó Lukács József, fiatal piarista tanár, a hittudományok borostyánkoszorúsa lesz, a ki a társadalmi rendet fenyegető szocia­lizmus kérdéséhez ldván hozzászólni. Az ifjú tudós különben ezen kérdés szakszerű fejtege­tését magában foglaló egy nagyobb szabású ' értekezésével már egyetemi jutalomdijat is nyert. Különös érdekességet ad ezen estnek Margalits Ede dr., egyetemi ny. rendes tanár­nak vendégül való föllépése, a ki az ő ál­talánosan ismert nagy tudása szerint és hó­dító kedvességű modorában fog elmélkedni az emberi boldogságról. A kát. Líceumok szerve­zésében és .működésük irányításában apostoli buzgalmú tudósnak ez a föllépése, egyúttal elismerése lesz a váci líceumi társaság buz­galmának, melyről, a múlt esti március 10-iki felolvasáson jelen lévén, úgy nyilatkozott, hogy az „olyan nagyszerűen sikerült, hogy annál szebbet és jobbat sehol sem látott!“ De a váci intelligens, közönség iránti hódola­tát is kifejezni kívánja e föllépésével Marga­lits tanár azért, hogy válosunk közönsége az ő lelkes pártfogása és a magasabb szellemi élvezetek iránti fogékonysága által olyan fé­nyes tanujelét adja buzgalmának és nagy- városias műveltségének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom