Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 18-as doboz
/ Budapest., 1908. vasarnap, hiárézlüs n- FAGYAKORSZAG 3 vessen. Hadd elmélkedjenek a horváti urak afelett, hogy akarnak-e Magyarországgal egyetértő békés politikát követni, vagy pedig haladnak tovább az ő kalandos utaikon. A hor- vát kormányzás törvényes eszközökkel tovább fog vitetni, ha autonóm országgyűlésük működését a horvátok megbénítják, az csak nekik válhatik kárukra« * Andrássy jó keményen beszélt ma a nemzetközi szoczialista urak dolgairól. A Weltner Jakabék által felheczczelt társaság az utczán próbál most garázdálkodni. Eleinte Lengyel Zoltánoknak kölcsönöztek néhány embert, hogy velük valami kis lármát csapjanak. Tegnap már azután a maguk szakállára dolgoztak, az utczán revolverből lövöldöztek és ordítoztak. Néhány szoczialista «egyetemi hallgató», sok inas és mesterlegény rukkolt ki és tüntetett az általános választói jog mellett, miután egy hónap múlva a javaslat már úgyis be lesz terjesztve. Lehetséges, hogy Kristóf- fynak, a bandatagnak megjelenése összefügg ezekkel a tüntetésekkel. Annakelőtte is együttesen dolgoztak, nem lehetetlen, hogy most is ugyanígy történik a dolog. Andrássy erélyes hangon ígérte, hogy véget vet minden ilyen mondva csinált erőszakoskodásnak. Ha másképp nem megy, kész az összes szak- szervezeteket feloszlatni, Azt hisz- szük, erre nem kell, hogy a sor rákerüljön. — Most, hogy az osztrák körök is fenyegetődz- nek a katonai dolgok miatt és ki akarják zsarolni a tiszti fizetést, azt hiszik, nem árt egy kis ráijesztés itt a magyar urakra. így kerülnek elő újólag hosszas pihenés után a Kristóffy- féle fegyverek. Ezek közé tartozik a peuple megmozgatása, később a Wertheimer-féle mulatók és a Bachus-pincze zagyva alakjainak felvonultatása. De ha a hatalom nem támogatja az eféle mozgalmakat, nincs azoknak semmi ereje. Lehet, hogy Becsnek érdekében állna egy kis hátsó támadás, de bizony valami sokra nem fognak az ilyen kísérlettel menni. *; Wekerle ma rövidesen válaszolt az Aehren- íhal-féle nyilatkozatra. Ez csak aféle magan- vélemény volt, aminek megtételéhez mindenkinek v^n joga. Hát tiszteljük, becsüljük a külügyminiszter urat, de kikérjük magunknak, hogy mindig olyan dolgokba üsse bele «magánvéleményezőként» az orrát, amihez semmi köze. A függetlenségi párti képviselők közül még többen fognak ezzel a kérdéssel foglalkozni, de a holnapi ünnepség miatt már a legtöbben elutaztak a fővárosból. Holló Lajos is, aki talán kedden szólal fel a vitában, csütörtök este kerületébe utazott s igy felszólalása ez okból halasztást szenvedett. Holló különben Wekerlével ebben a kérdésben — mint Wekerle maga kijelentette — nem is érintkezett és felszólalása is inkább az általános helyzetet kívánja felölelni. : ! i. i Buds past, márczius 14. A képuiselőház a márczius 15-iki ünnepélyekre való tekintettel hétfőn nem tart ülést. Legközelebbi ülését kedden délelőtt 10 órakor tártjai s akkor folytatja a házszabályrevizió tárgyalását. A bankbizottság ülése. A bankbizottság — mint már közöltük — csütörtökön, f. hó 19-én d. u. 5 órakor tartja a képviselőház I. számú tanácskozó-termében ülését. Ez alkalommal dönt a bizottság az elnök és az előadó által előterjesztendő munkaprogramul tárgyában. Száztíz uj törzstiszti állás. Béc3i katonai tudósitónk írja: A lovasságnál a pótszázadkeret parancsnoka eddig kapitány volt. A parancsnok nagy munkaköre és az óriási felelősségre való tekintetből a hadügyminiszter a minap elrendelte, hogy a lovaspótszázadkeret parancsnoki állására ezentúl őrnagyot neveznek ki. A pótszázad eddig az ezredtörzs állomáshelyén volt elhelyezve, most önállósítják, s a gyalogsághoz hasonlóan a gyorsabb mozgósítás érdekében a kiegészítő kerületbe helyezik el. A hadügyminiszter rendeleté negyvenkét uj törzstiszti állást létesít s ily módon meggyorsítja az előléptetést. A negyvenkét állásból kilen- czet, a béüsi, kolomeai, launi, bécsújhelyi drago- nyosoknál, a tarnovi, lembergi, eszéki ulánusoknál és a budapesti és soproni huszároknál már be is töltötték. A gyalogságnál is őrnagy lesz ezentúl a pótzászlóaljkeret parancsnoka. Ily módon a gyalogságnál az előléptetés meggyorsítására száztíz uj törzstiszti állást rendszeresítettek. A kapitánynyá való kinevezés meggyorsítása czéljából ezentúl az ezredsegédtiszt és a hadkiegészítő parancsnokság első kiegészítő tisztje főhadnagy helyett századosi rangban lesz. , • : t j : , , i . Itt említjük meg, hogy a katonaorvosok helyzetének javítására a hadvezetőség szintén több reformot rendelt el. Ezelőtt az ezredorvos hnsz- huszonegy évet várt a törzsorvosi kinevezésre, most csak tizennégy évig. A hatvanéves koráig tényleg szolgáló orvos, a nyugdíjhoz személyes pótlékot kap, az orvos áthelyezésénél a hadvezetőság lehetőleg figyelembe veszi az orvos kívánságát. Ezek még a múlt évben behozott újítások. A minap a hadügyminisztériumban megtartott ankéten még a következő újabb reformokat határozták el. Ezentúl több és nagyobb ösztöndíjat adnak a tényleges katonai szolgálatra magát kötelező orvostanhallgatónak. Biztosítják a katonaorvos gyorsabb előmenetelét oly módon, hogy néhány uj törzsorvosi állást létesítenek, megváltoztatják az orvos elnevezését s a katonaorvost rangjának megfelelően százados-,- őrnagy-, alezredesorvosnak fogják nevezni s a har- ezos tisztikarral egyenlő rangba helyezik. A harezos tiszt jelvényét, a tábori övét a tisztikarra való tekintetből nem adják meg az orvosnak. A had- vezetőség abból a nézőpontból indul ki, hogy az orvos legyen először orvos és csak másodsorban katona, mivel sokkal többet ér, ha jó orvos, mintha parádés katona és nem ért semmihez. Az orvosi kar színvonalának emelésére minden évben néhány katonaorvost egy évre a nevesebb egyetemi tanárok klinikájára ösztanak be, ennek fejében az ezredorvos még négy évi szolgálatra kötelezi magát« Az idén tizenhét orvost osztottak be klinikai szolgálatra, tizet a bécsi, négyet a prágai, kettőt aZ innsbrucki és egyet a budapesti egyetemre. A katonaorvosi kar helyzetének javítása révén reméli a hadvezetőség, hogy ezentúl többen keresik fel a katonaorvosi pályát és a katonaorvosok kiképzése is jobb lesz. ■ Tisztelgés gróf Apponyi Albertnál. Az Orsz. Izr. Tani tőegyesület elnöksége tegnap, pénteken Stern Ábrahám egyes, elnök vezetése mellett kiildöttségileg tisztelgett Apponyi Albert gráf vallás- és közoktatásügyi miniszternél a zsidó felekezeti iskolák fizetéskiegészitése és korpótlék- kiegészitése ügyében. A küldöttség szónoka, Stern Abrahám egyesületi elnök megköszönte a miniszternek, hogy az 1907: XXVII. tcz. alapján az árrá szoruló iskolafentartó zsidó hitközségeket államsegélyben részesíti. De minthogy a minisztérium néhány esetben — bizonyára hiányos informácziá miatt az államsegélyt megtagadta, kérte a mi-: nisztert, hogy az egyenkint felsorolt eseteket újból vizsgáltassa meg, annál is inkább, mert az elutasító végzésekben felemlített okok a zsidó felekezeti iskolák többségénél tapasztalhatók és a aluszsza a hősök álmát. Széjjelnézett a vidé- ken, honnét lehetne emléket állítani reá? Ha- nem a vidék nem sok vigasztalót ígért.«« I Vízaknán ma is kétszer annyi az oláh, minti a magyar. A legutóbbi népszámlálások egyikei 3772 lakos közt 2414 oláhot mutat ki. Czi- mere a városnak várfalból kiemelkedő bástyatorony, melynek egyik felén félhold, a mán sikon csillag ragyog. Óriási sótömegek rejlenek a földjében. Már a rómaiak bányászták,' a maguk módja szerint, s még ma is csodálatosan gazdag, öt sóstava van, rengeteg sótartalommal. Az egyik, a külső vörös-tó, negyvenkét méter mély, a külső zöld-tó negyvenhat. A vizük meleg, egész 32 fok Celsiusig,- s a zöld-tóban ötvenhárom, a vörös-tóban hetvenegy, a Thököly-tóban százötvenhét gramml sótartalom van ezer gramm vizben. Ma á kincstár tulajdona, s látogatott fürdőhely, ä melynek regényes környékén az úgynevezett Nagyakna 1817-ben dőlt be, s elöntötte a viz« Itt folyt le, ennek a közelében az ütközet, melynek elesettéit a durva oláh százados, holtat,; sebesültet vegyesen, a mélységbe dobatta. Szentkatolnai Bakk Endre tehát, nem látván a közeli környéken semmiféle olyan biztató jelet, mely munkája sikerét előmozdíthatná, a messze távolba tekintett s onnét várt és nyert segítséget a vértanuk emlékének megjelölésére. Felállította az emléket, melyen az áll Írva, hogy: «Emelték a hon egyes fiai és 1 e án yai.» «Ä sülyedt akna tájéka, — mond az egykorú feljegyzés — be van fásitva. Azonfelül az egész térség föl van mellette egyengetve, fávájjon halott-e az, kinek testét lehányatja?... Nem volt szive hozzá, hogy pár sebesültnek megkegyelmezzen, mikor esongett: ne vessék le, hanem öljék meg előbb! Ez volt tehát a borzalmas temetés, mely annál irtóztatóbb lehetett a bedobott sebesültekre, hogy a nagy sótartalmú viz nem nyelte el őket, hanem hosszasan gyötrődtek, mig a halál megkönyörült rajtuk. Az o’áli százados gyönyörűséggel hallgatta, hogyan szól a jcjszó a halál rettentő birodalmában, ott alant. Háromszáz honvéd vettetett a nagy aknába. A többit nem hordták össze. Egykorú adatok szerint háromszáznegyvenkilenczen estek el. Sebesült volt százharminczkettő. Tehát közel ötvenet szedhettek össze a távolabbi mezőn, ameddig sebeikkel elvánszoroghattak s ott pusztultak el. Azokat eltemették éjszaka, mikor az oláhok már nem őrködtek, hanem vonultak tovább. Bem aztán megint útjukat állotta. Néha hátraszoritva, néha előretörve, végre is a piskii hídnál véres győzedelmet aratott fölöttük s utolján Nagy-Szeben bevételével pecsételte meg győzedelmét. A nagy akna halottal pedig jeltelenül várták a föltámadást... Harminczegy esztendeig pihentek ott jeltelenül, mig végre 1880-ban, éppen október harmadikán, az aradi nagy gyásznap emlékét megelőzőleg, leplezték le emléküket ... «Vízakna keleti részén, — igy hangzik a följegyzés, -— a sósfürdőktől balfelé, emel- kedettebb domboldalon fekszik a «sülyedt Akna», Sóásatások alkalmával szakadt be több év előtt. Ennek a beszakadásnak (mely a múlt század közepén történt) számosán lettek áldozatává a munkások közül. Gyakran el-elüldögéltem a tátongó mélység tájékán, melynek sötétségéből felvilágita- nak a sórétegek, jobbról-balról óriási sziklafalak meredeznek, s az egykori «szállító» útja rémes tanujele a vésznek, mely sok emberöltő munkáját tönkretette. A faoszlopok korhadtan állnak ott és kereszthasábok a szürke falba ékelve, sötét emlékként bámulnak ott az uitas felé. Most egy halom emelkedik e szédítő mélység fölött, a szeretet fölkereste az elhagyott hősöket s gondoskodott arról, hogy ne legyen jeltelen a föld, mely hamvukat födi... Az emlék-halom magasan terül el, egyenesen oda néz le a hősök árnyára; köröskörül pázsit fedi, fakerítés környezi. Hazafiak hordták oda a hantot, a gyepet, a fiatal fákat, mindent, hogy onnét a magasból hirdesse majd az elhunytak szelleme, nem halt még ki szivünkből a szeretet! Örege, ifja vetélkedett a munkában, mig lassankint elsimultak a nehéz göröngyök és a kegyelet müve ma már előttünk áll, méltóságosan bámulva le a piessze vidékre ...» Ezeket a sorokat a gondos hazafi-kéz ezelőtt huszonnyolez esztendővel irta... Azóta belombosodtak a fák, s egyszer vissza is tértek a holtak. Volt Vízaknának egy lelkes papja: Szent- katolnai Bakk Endre. Sokszor járt künt, a nagy akna szélén, lebámult a jeltelen és hangtalan sötétbe, melyben háromszáz honvéd
