Hidrológiai tájékoztató, 2003

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás történetének évfordulói 2004-ben

1879. december 4. * Ditróy (Dieter) János (Sopron) mérnök, 1910-től az állami vízügyi szolgálat munkatársa volt. A budapesti vámmentes kikötő építési munkáinál dolgozott, majd az FM Vízügyi Műszaki főosztályán szervezett tervező csoport tagja lett. Számos vízépítési műtárgy terve fűződik nevéhez. 1932-1939 között a vízrajzi szolgálat vezetője volt. Szakirodalmi munkássága is jelentős.( t Budapest, 1961. augusztus 2.) 1879. A Sárvíz-térség belvizeinek levezetésére ásott csatorna torkolatánál megépült a bátai háromnyílású zsilip. Az öb-lözet belvizes problémáinak megoldására ugyanitt, 1896-ban megépült a gőzüzemű belvízátemelő szivatytyútelep. 1879. "Kultúrmérnöki Jelentések" címmel (1890-ig évente egy füzettel) megjelent a vízügyi szolgálat folyóiratának, a Vízügyi Közleményeknek elődje. 1879. A Hortobágy-Berettyó Vidéki Belvízszabályozó Társulat megkezdte a Hortobágy-Berettyó-fŐcsatorna kiépítését a Hortobágy és a Sárrét belvizeinek levezetésére. Az 1890ben befejezett munka eredményképpen a csatomázott szakasz 69 km, az egész meder pedig 163 km hosszúságú lett. 1879. Elkészült a Sztapár - Újvidék vonalvezetésű 68 km hosszú Ferenc József csatorna, amelyet az öntözési és hajózási igények kielégítése érdekében építettek meg. 100 éve 1904. február 5. * Molnár Endre (Budapest) kultúrmérnök. Oklevelének megszerzése után állami alkalmazásba lépve folyam- ás kultúrmérnöki hivataloknál dolgozott. 1944-ben a debreceni Ideiglenes Kormánytól ő kapta a megbízást az új vízügyi szolgálat megszervezésére. Kiemelkedő szerepe volt az 1945. évi téli-tavaszi árvizek elleni sikeres védekezésben. A későbbiek során részt vett a hazai öntözési programok kidolgozásában és megvalósításában. (tBudapest, 1973. március 25.) 1904. augusztus 17. * Bendefy (Benda) László (Vasvár) oki. mémök, a földtan és földrajz egyetemi doktora, a műszaki tudományok doktora. 1941-től az országos felsőrendű szintezések kérdéskörével foglalkozott, majd vizsgálódásainak középpontjában egyre inkább a hazai vízrajzi térképezés és hidrológiai viszonyok történelmi alakulása álltak. A magyarság őstörténete, a régészet, geodézia, térképészet, technikatörténet stb. irányában kifejtett sokirányú érdeklődését számtalan cikke, tanulmánya és könyve tükrözik. Jelentősek hazai és külföldi levéltári kutatásai, (t Budapest, 1977. augusztus 13.) 1904. Önálló tantárgyként először oktatták a budapesti műegyetemen a hidrológiát Bogdánfy Ödön egyetemi magántanár előadásában. 1904. A Tisza kisvízi szabályozásának első kísérleti munkája kezdődött meg a tiszainokai gázlórendezéssel. Az itt végzett munkálatok sikere után kezdődött el 1909-ben a folyó kisvízi szabályozása, amelynek elsődleges célja az volt, hogy alacsony vízállás esetén is biztosítani lehessen a víziközlekedést. A szabályozási munkák vezető tervezője, és a kivitelezés legfőbb irányítója évtizedeken át /ványi Bertalan folyammémök volt. 1904. Balatonfüredi székhellyel megalakult a "Balatoni Szövetség", amely mint társadalmi szervezet a Balatonnal kapcsolatos szinte valamennyi területre kiterjedően ellátta a Balaton-kultusz ápolását. 1904. A hegy- és dombvidékek vízenergiájának hasznosítására az országban több helyen épült vízerőmű: Besztercebányán a Garamra telepítve (500 kW), Boksánbánya mellett a Berzava patakon (180 kW), Felkán a Felka patakon (140 kW), Eperjesen a Tárca patak vizére telepítve (73 kW), Resicabányán a Berzava vizét duzzasztva pedig elkészült az akkori Magyarország legnagyobb teljesítményű (3676 kW) vízerőtelepe, amelynek évi termelése 1919-ben 28 millió kWó-t tett ki. 1904. Szeged vízmüvének építése során a Szent István téren felépült Magyarország egyik első vasbetonból készített víztornya. Az 1000 m -es műtárgyat Zielinski Szilárd tervezte. 1904. A budapesti Gellérthegy Szabadság-híd felőli lejtőjén üzembehelyezték a vízművek 17 500 m

3 térfogatú nyomáskiegyenlítő medencéjét. Ebben a medencében tárolták a Káposztásmegyeren kitermelt vizet. Működtetésével a kelenföldi városrész és a Belváros vízellátása vált egyenletesebbé. Hazánkban ez volt az utolsó betonból készített nagy tároló. Ezt követően már vasbeton medencéket építettek. 75 éve 1929. április Az országgyűlés által jóváhagyott III. tc. 15 évre előre meghatározta a vízi munkálatokra (mederszabályozási és víziútfejlesztési) fordítható állami költségvetési kereteket, s előirányozta a Hármas-Körös második (békésszentandrási) vízlépcsőjének megépítését. 1929. április 20. A III. tc. értelmében kiadott miniszteri rendelet alapján 250 ezer pengő államsegélyt és 750 ezer pengő hitelt engedélyeztek a Rába nicki duzzasztógátjának építésére. A feladat végrehajtását a Rábaszabályozó Társulatra bízták. 1929. június Az osztrák vízimunkákkal összhangban a Lajta Vízrendező Társulat megkezdte a Lajta szabályozását. A következő év áprilisában befejezett munka során az árvizek levezetésére két medret alakítottak ki a folyó számára. Az egyiken malmokat és öntözőműveket helyeztek el, míg a másiknak (a régi Megyei Kanálisnak) az árapasztás feladatát szánták. 1929. július 27. Befejeződött a Túr új medrének kiépítése. Az új Túr-csatornát br. Kende Zsigmond, néhai társulati elnökről nevezték el. A 16 hónapos munka során 1,3 millió m

3 földmunkát végeztek. A Túr szabályozásának keretében 72