Hidrológiai tájékoztató, 2003

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás történetének évfordulói 2004-ben

megépült a tiszai torkolatban az ún. torkolati bukógát. 1929. augusztus 2. Faller Gusztáv főmérnök vezetésével Debrecenben befejeződött az I.sz. hévízforrás 1737 m mély feltárása. A gyógyhatású vizet a következő évben a nagyerdei gyógyfürdőbe vezették, majd a víz hasznosítására 1932-ben megépült a strandmedence és a fedett uszoda. 1929. szeptember 1. A Balatoni Szövetség - Kaáli Nagy Dezső tervezésében és kivitelezésében - felállítatta Balatonföldváron, a kikötő melletti parkban a Balaton első kormánybiztosának, Kvassay Jenőnek emlékművét. Az avató beszédet Kaáli Nagy Dezső, a balatoni kikötői felügyelőség vezetője tartotta. 1929. október 13-18. Budapesten tartotta kongresszusát a Nemzetközi Orvosi Hidrológiai Társaság. A kongresszus elnökévé Korányi Sándor professzort választották. 1929. A hazai folyók vízrajzi viszonyainak nyilvántartásával és kutatásával foglalkozó Vízrajzi Osztályt átszervezték és létrehozták a Földművelésügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozó Vízrajzi Intézetet. Az Intézet feladata lett - többek között - a szükséges adatok összeállítása a dunai államok rádióadói által ugyancsak ez évtől megkezdett napi, meghatározott órarend szerinti vízállás-jelentések sugárzásához. 1929. A Balaton vizének baktériumtartalmáról, valamint a Tihanyi-félszigettől mintegy 400 m távolságban, júliusban vett víz- és iszapmintákból kitenyésztett baktérium-populáció összetételéről közzétett tanulmányában ("Vizsgálatok a Balaton vizének baktérium-tartalmáról") először Zih Sándor számolt be a tudományos közvélemény előtt. 1929. Magyarországon az első talajvízszint-megfigyelő csőkúthálózatot kiépítését kezdte meg Rohringer Sándor műegyetemi professzor a Duna-Tisza közén. A Széchenyi Tudományos Kutatási Alap támogatásával indított munkát 1934-ben fejezték be. 1929. Megjelent „A gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről és az ásvány- és gyógyforrásokról" szóló XVI. tc. 1929. Az előző évi sikondai szénkutató fúrás közben talált 35 °C-os vízre alapozva megépült a 12 x 30 m-es medence. A medence mellé kabinokat építettek és kádfürdőt is működtettek. 1930-ban 35 szobás szállodát emeltek a fürdő jobb kihasználása érdekében. 1929. Többszöri leállás és újrakezdés után befejeződött a Soroksári Duna-ág rendezése, amelyet még az 1904. évi XlV.tc. rendelt el és amely munkát 1910-ben indítottak meg. 1929. Türr István tábornoknak, a hazai csatomaépítkezések lelkes támogatójának domborműves emléktáblát állítottak a budapesti Türr István u. 7.sz. ház falán. A Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotta domborművet a ház lebontása után a ő.sz. házra helyezték át. 1929/30. A budapesti József Nádor Műegyetemen az általános mérnöki oktatásban bevezették a tagozódást, vagyis innen számítható az önálló vízépítési oktatás. 50 éve 1954. január 1. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megalakulása után a Mezőgazdasági Vízügyi Tervező Iroda (MEVITERV), a Vízerőmű Tervező Iroda (VITI) és a MÉLYÉPTERV Nagycsatornák Osztályának összevonásával létrehozták a Vízügyi Tervező Vállalatot (VIZITERV), amely a továbbiakban az OVF központi tervezőirodájaként működött. Ugyancsak megszervezték a Vízügyi Nagylétesítmények Beruházási Kirendeltségét (VIZIBER), amelynek elsőrendű feladata volt a nagyszabású beruházási programok lebonyolítása. 1954. május 9. Üzembe helyezték a Tiszalöki Vízlépcsőt. 1954. május 31. A Minisztertanács határozatot hozott"a káros szennyvizek tisztításáról", amely szerint káros szennyvizet kibocsátó üzem tisztító nélkül nem építhető, nem üzemeltethető, a meglévő, de nem megfelelő tisztítóberendezéssel rendelkezőket pedig korszerűsíteni kell. 1954. július A dunai árvíz példátlanul tartós és heves csapadék sorozat nyomán igen heves áradásokat keltett az alpesi mellékfolyókon. Bajorországban és Ausztriában több, mint 2500 km

2 került víz alá és 30 ezer lakost kellett kitelepíteni. A Duna többi hazai szakaszán a védekezés a rekord magasságú víz ellen lényegében sikeres volt. Igaz, súlyos árvízkatasztrófa érte a Szigetközt. Itt több mint 200 km

2, a gemenci gátszakadás miatt pedig közel 170 km

2 került víz alá, a kár meghaladta a 750 millió Ft-ot. 1954. október 17. Kormányzati határozat alapján megszervezték az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) tanácsadó és véleményező szervét a Vízügyi Műszaki Tudományos Tanácsot (VMTT), amelynek jogutódja volt az 1969-től működő Vízügyi Műszaki Tanács. A VMTT első elnökéül Rajczi Kálmán vízügyi főigazgatót, titkárává Serf Egyed főosztályvezetőt nevezték ki. 1954. november A VITUKI megindította a "Magyarország vízkészlete" című kiadványsorozatát, amelynek első kötete a vizek mennyiségi számbavételével foglalkozott. 1954. Átadták a kötelki és a kesznyéteni öntözőrendszert. 1954. Országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították a kállósemjéni Mohos tavat és környezetét, az Alföld egykori vízivilágának utolsó ingó lápját. 1954. A "Káros szennyvizek tisztításáról" szóló 2038/12/1954. sz. kormányhatározat először mondta ki, hogy szennyvíztisztító berendezés nélkül nem létesíthető olyan üzem és intézmény, amely közegészségügyi, vagy népgazdasági szempontból káros szennyvizet bocsát ki. A már működő üzemeket pedig el kell látni szennyvíztisztítókkal. Sajnos a gyakorlatban a kormányhatározat nem bizonyult eléggé hatékonynak a vízszennyezésekkel szemben. 73