Hidrológiai tájékoztató, 2001
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Torockón és környékén jártunk
aTorockói-hegység mészkő képződményeit áttörve, a nevezetes Tordai-hasadékot alkotja. Borrév után az út szűk völgyben vezetett majd kitágult a térség. Beérkeztünk aTorockói-medencébe, melynek hossza 11 km, szélessége 4 km. Hirtelen elénk tárult a tájat uraló impozáns sziklaalakzat a Székelykő. Torockó Torda és Nagyenyed között, ezektől kb. 30 km távolságra festői hegyekkel körülvéve, egy elzárt völgyben fekszik. Délkelet felől az 1128 m magas Székelykő, ezzel átellemben az Aranyos folyó völgye irányából az Ordaskő (1249 m) Tilalmas és Egyeskő bércei láthatók. E hegyekkel körülvett viszonylag szűk völgynek kijárata észak felé az Aranyos folyó mellett fekvő Borrév felé van. Dél feléTorockógyertyános falun át a völgyet záró Kőközön keresztül Nagyenyed felé kanyarog az út az Enyed patak (26 km) mentén. Jókai Mór „holdsziget városkájának" nevezi Torockót, ahol kétszer kel fel a nap, amint „Egy az Isten" című regényében írja. Valóban a nyári hónapokban a felkelő nap néhány percig rávillan a község északi szélén levő házakra, majd eltűnik a Székelykő mögé, hogy 1 -2 óra múlva ismét felkeljen, most már a sziklabérc tetején. Torockó vidékének leglátványosabb tájképi eleme a Székelykő hatalmas meredek falú sziklabérce. Főleg napsütéses déli-délutáni verőfényben csodás, mikor a mészkőszírt mint valami cukorsüveg sziporkázik. Torockó nagyon régi település, ősi bányavároska. Az itt készített acélt a fegyverkovácsok, kardcsíszárok, a kapát, ásót, kaszát, ekevasat pedig mér a moldvai parasztok is keresték és vásárolták. Apaffi Mihály fejedelem idején egyes főurak a legbiztosabb pénzbefektetésnek a „torockói vas" vásárlását ítélték. A torockói vas tehát Erdélyben fogalom volt. A város ennek köszönheti hírnevét, lakosságának módosságát. Kifejezésre jutott ez az építkezésben, díszes lakásbelsőjében, pompás viseletében, valamint a legkülönfélébb és magas igényeket kiszolgáló helyi mesterségek sokféleségében. Torockón kelet-közép-európai viszonylatban, a legépebben megmaradt népi építészeti együttessel találkoztunk. A faluban levő háromszáz számozott házból körülbelül kétszáz hagyományos stílusban épült (3. kép). Az 1999. évi műemlékvédelmi helyreállításokért Torockót Európa Nostra Díjjal jutalmazták. Rég volt eső a Körös-vidéken, de Erdélyben is, ennek kép. Torrn Vilmos: Torockó-utcurészlet. ellenére kiadós esőben értünk a Torockói Vendégház szálláshelyünkre. Második nap Torockóról - Torda felé utazva, áthaladtunk az Aranyos folyó festői völgyszorosán, majd a Várfalvától Aranyosgyéresig terjedő Keresztesmező nevű területen (hossza nyugatkeleti irányban 18, észak-déli irányban 6,5 km széles). E szelíd éghajlatú völgy, sok nevezetes történelmi eseménynek volt a színhelye. Tordának már a rómaiak alatt városi rangja volt. A honfoglalás után Szent István által szervezett két erdélyi vármegye egyikének itt volt a székhelye. Ebből az időből az első írásos emlék 1075-ből való, az /. Géza által kibocsátott oklevél alapján. A magyar királyság, majd az önálló erdélyi fejedelemség idején, a Tordára hívott országgyűléseket - amikor az időjárás megengedte, vagy az összegyűltek sokasága megkívánta - itt a Keresztesmezőn, az Isten szabad ege alatt tartották. Őseink nem szerették a zárkózottságot, a falak közé való zsúfolódást. Torda iparváros, már az ókor előtt lakott volt. Viharos történelmi események játszódtak itt, részben a kereszteződő útvonal, részben a határában húzódó sótömbje miatt. A középkorban is művelték a sóbányákat. Ezt különböző királyi adományok bizonyítják. Az egyik sóbányában 1763-ban egy cserfa darabot találtak, melyen 1364. évszám volt bevésve. Az elhagyott régi római sóbányák beomlottak, vízzel teltek és sós tavak keletkeztek. Ezek adtak létet az ásványos fürdőknek (Akna fürdő). Később Torda összes sóbányái között a legfontosabbak voltak a József-, Teréz-, Rudolf, Gizella-, Antal (Karolina) bányák. Lementünk a 112 m mély süveg alakú abbahagyott és szárazon álló Rudolf aknába. Olyan az akna akusztikája, hogy halk hang tízszeresen megnagyobbodva hangzik vissza. Az egyéb szótag tizenhatszor visszhangzik. Bementünk a város legrégibb építményébe az ó-tordai református templomba. Középkori jelentőségét bizonyítja Tordának, hogy 127 országgyűlést tartottak ebben a templomban. Tordát elhagyva Koppánd és Tordatúr községeken utaztunk át. E két település között van a 3 km hosszú jura időszaki mészkőbe vájt vadregényes sziklaszoros a Túri-hasadék, melyet a Rákos patak évezredes eróziós munkája hozta létre. A patak medrét festői szépségű, helyenként 100 m magas csipkés sziklafalak, meredek lejtők kísérik. Bányabükk település után felértünk a Feleki-tetőre. E tető déli oldaláról ered a Túri-patak. A tetőről láttuk, hogy Kolozsvár területe tovább növekedett. Ma már kelet-nyugati mérete 13 km, észak-déli irányú kiterjedése 7,2-11,5 km között váltakozik. Ha az erdélyi városok nagyságát vesszük figyelembe, Temesvár a legnagyobb 334 ezer lakosával. Kolozsvárnak 328 ezer lakosa van. Erdély fővárosának Kolozsvár minősül. Erdély legfontosabb művelődési központja. Megnéztük az 1373-ban Kolozsvári Márton és György által készített lovasszobrot, mely sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja, aki Anglia és Grúzia védőszentje. Bementünk a Mátyás király által építtetett szép gótikus Farkas utcai református templomba. A történelem viharaitól gyakran megtépázott városban Kolozsváron megnéztük az egykori közel 2 km hosszú XV. századi várfal maradványait és a Szabó- (Bethlen) bástyát. A főtérre érve láttuk, hogy a nat éve kezdődött „régészeti kutatások" most is tartanak. Sőt már két gödör is van a téren. Az újabb gödör a Mátyás király szobrával szemben éktelenkedik. A több történelmi eseményt megért teplomot belülről is megtekinthettük. Néhányan bementünk a Babes-Bolyai Tudományegyetem épületének előcsarnokába. Bolyai Jánosra 1802-1860 a nagy tudós matematikusra - szülővárosában, Marosvásárhelyen - emlékezve a 2001-2002. évet Bolyai Évnek hirdetik meg. 49
