Hidrológiai tájékoztató, 2001

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Uherkovich Gábor: Magyar hozzájárulás Skandinávia algavegetációja feltárásához

Kolozsvárt elhagyva, az Erdélyi-érchegység folytatásában észak-déli irányban 75 km hosszúságban elnyúló alacsonynak számító Torockói-hegységben van Erdély legszebb hasadékvölgye a Tordai-hasadék, melynek 175 hektáros területét tájképéért, állat- és növényvilágáért 1938-ban védetté nyilvánították. A hasadékban végighaladásunk során az ittlevő 50 barlangból néhányat közelebbről is megszemléltünk. A harmadik nap Borrévtől Topánfalva felé, az Aranyos vízfolyás mellett utaztunk. Ez a folyó a Bihar hegységben ered, két főágból és 162 km-s utat megtéve Vajdaszeg községnél éri el a Marost (297 fkm). Az Aranyos az első olyan mellékvízfolyása a Marosnak, mely egymaga is képes árhullámot kialakítani. A 100 éves gyakoriságú árvízi hozama 1100 m'/sec. Az Erdélyi-érchegység volt egykor a világ leggazdagabb aranybánya területe. Az 1300-as években Magyarország szolgáltatta Európa aranytermelésének 75-80%-át, a világtermelés egyharmadát. Az aranybányászat ma is folyik. Románia most is Európa második legnagyobb aranytermelője. A víz mechanikai munkája következtében a görgetett rögök és homok között az arany szemcsék, lemezek, pikkelyek lejutottak az Aranyos folyóba. Innen kapta a folyó a nevét is, mely mellett utaztunk. E folyónál - a másodlagos termőhelyen - az aranymosást alkalmazták. Az Aranyos folyó mentén nagyon sok aranymosó élt, akik a folyó homokjából mosták az aranyat. A mai aranybányászat során, az alkalmazott cianátos technológia miatt jelentős mennyiségű mérgező anyag kerül az Aranyosba, az Abrudbányai Bányavállalat zagytározójából. A megengedett érték (0,3-1,0 mg/l helyett 23 mg/l) fölötti nehézfémek (réz, vas, mangán, cink) miatt Abrudbányától Torda alatti Aranyoséresig terjedő 80 km-es szakaszon az élővilág teljesen kipusztult. Topánfalva város szélétől a Verespatak vízfolyás mellett utaztunk. Itt láttuk, hogy a ciántól mennyire zavaros volt a folyó vize. Elhaladtunk a kétezer éves történelemmel büszkélkedő Verespatak település mellett. A nemesfémek kitermelése már a dákok idején is folyt, majd nagyobb méretűvé a rómaiak dáciai uralma alatt vált. Verespatakon ma is folyik az arany bányászata. A település alatt van Európa legnagyobb aranykészlete. Az 5000 fős települést 2001. június 1-jei kezdéssel le fogják bontani. Harminc-negyven év alatt 11 millió uncia aranyra és 62 millió uncia ezüstre számít a kanadai cég. Áthaladtunk a magas hegyekkel körülvett, 600 m magas katlanban fekvő, zord éghajlatú Abrudbányán. E gazdag bányavárosban 1784. november 7-én román népfelkelők vérfürdőt rendeztek. 1849. május 9-én megismétlődött ez, amikor a lakosság kis része maradt életben. Szerpentinezve vezetett fel az út az Erdélyi-érchegység 725 m magas hágójára. Közelünkben volt a legfestőibb szirt, az 1257 m magas Vulkán, amely nevével ellentétben nem vulkán, hanem jura mészkőtakaró-roncs. Igen szép volt a táj, gyönyörű mészkőszirtekkel. Átértünk Hunyad megyébe. A hosszan elnyúló Bucsesd község után elértük a Fehér-Köröst, mely a Bihar-hegységben, az 1486 m magas Gajna hegyorom oldalából 1100 m magasságban ered. Az Erchegységben a Fehér-Körös felé siető vízfolyások is állandóan hozták az aranyszemcséket a folyóba. így a Fehér-Körösben is rendszeresen mosták az aranyat az aranyászok a folyó fövényéből. Bucsesd községtől hazáig a Fehér-Körös völgyében utaztunk. Mihelény községnél láttuk, hogy az 1995-ben megkezdett víztározó építés teljesen leállt. Nem is tudni most, hogy bizonylatán idejű elkészülése után 10 vagy 15 millió m' víz tározására lesz alkalmas. Brád 25 ezer lakosú város a környékbeli nemesfémbányászat központja. Megtekintettük az Aranybánya-kombinát Ásványmúzeumát. Átutaztunk Kőrösbányán. Itt egykor nemcsak aranybányák voltak, hanem a XV. században pénzverde is működött. Honctő községnél megnéztük a Fehér-Körös vízfolyás első vízmércéjét, melyen -28 cm volt a vízállás. A legmagasabb vízszint itt 1935ben volt, 550 cm magassággal. Nagycsütörtök településnél láttuk a hegyszorost, ahol nagyon alkalmas a terület víztározó építésére. Ez azonban csak távlatban valósulhat meg amikor 52 km út, vasút és 470 lakóház magasabbra való áthelyezésére válik lehetőség. Itt 2600 ha területen 40 millió m' víz tározására kerülhet sor. Kőrösbökénynél megtekintettük a Beszédes-féle Józsefnádor malomcsatorna kiinduló pontját. Ez a csatorna innen indul ki a Fehér-Körösből és 91,9 km-es folyás után Gyulavarsándnál csatlakozik vissza a Fehér-Körösbe. Útközben láttunk néhány 168 évvel ezelőtt épült malomépületet. Borossebes, Borosjenő, Kőröskisjenő városokon átutazva érkeztünk haza. Hasznos volt a tanulmányút. Láttunk vízügyi létesítményeket. Gyönyörködtünk vadregélyes tájakban, néztünk földrajzi és történelmi emlékeket, melyeknek látványai feltöltöttek bennünket. Magyar hozzájárulás Skandinávia algavegetációja feltárásához DU. UHF.RKOVICH GÁBOR Magyar szakemberek által külföldön végzett és ott is publikált kutatások eredményei olykor csak hézagosan jutnak el a hazai szakmai közvéleményhez. Ezen igyekszik segíteni a Hidrológiai Tájékoztató az ilyen jellegű munkák tömör bemutatásával. így adhattam számot az Amazonas vízrendszerén [13] és Szlovákia keleti része folyóin [14] végzett alga-vegetációs kutatásaimról. A következőkben tömören összefoglalnám a Skandináviában végzett és ott publikált ilyen jellegű munkámat. A kép teljes kikerekítése érdekében még röviden utalnék a hazánk területén kívül végzett egyéb ilyen munkámra is. Skandináviába elsősorban azért hívtak meg több ízben kutató és egyetemi oktató munkára, mert a magyarországi folyókutatási eredményeim ismeretében úgy vélték, hogy a potamolimnológia, a hidrobiológia akkoriban még „mostohagyermeke" ottani fejlődéséhez hozzá tudok járulni. Finnországban a 60-70-es években több alkalommal töltöttem rövidebb-hosszabb időt kutatómunkával és egyetemi előadásokkal. Ottani munkám nagyobbik része a Helsinki Egyetemhez., illetve az egyetem Tvürminnei Kutatóintézetéhez, valamint ezek környékéhez, kisebbik hányada az északkaréliai Joensuui Egyetemhez kapcsolódott. Tvürminnében a déli finn tengerpartot szegélyező 50