Hidrológiai tájékoztató, 1998 június
EGYÉB - Fejér László: Vízügyi évfordulók 1999-ben
EGYEBEK Vízügyi évfordulók 1999-ben 1774. június 4. Sigray Károly gróf, királyi biztos megbízta Krieger Sámuelt, Sopron vármegye mérnökét a Sió-Balaton-Kapos-szabályozási terveinek elkészítésével. 1774. A Közép-Tisza vidékén a Mirhó-fok gátja átszakadt és a kizúduló tiszai árvíz elöntötte a Nagykunság területének jókora részét. A gátat a szakadás után helyreállították, majd 1776-ban elbontották, s csak kilenc esztendő múltán építették - immár véglegesen - meg a fok elzárásában érdekelt kunsági települések. 1774. Gr. Károlyi Antal főispánt Szabolcs-Szatmár megyék területére a Szamos szabályozására, br. Orczy Ló'rincet pedig a FelsőTisza jobb oldali mellékfolyóinak szabályozására, mint királyi biztosokat kinevezték. Az előbbi 1785-ig, az utóbbi 1782-ig látta el tisztét. 1774. A Helytartótanács rendszeresítette a megyei mérnöki állásokat. 1774. Sopronban megszületett az egyik első „környezet, illetve vízvédelmi" szabályrendelet, mely szerint: tilos az Ikvába szemetet hordani. Arra, aki a szabályt megszegte, a polgármester 35 forint büntetést szabhatott ki. 1799. január-március Pest városának déli részét jeges árvíz pusztította, s a Ferencvárost csaknem egészen víz alá vette. A későbbi árvizek elhárítására ekkor építették meg a soroksári védtöltéseket. Az árvíz a Duna jobb partján - tehát Óbudán, Újlakon, a Vízivárosban és a Rácvárosban - is jelentős elöntéseket okozott. Ugyancsak a dunai árvíz okozott károkat a Felső-Duna szakaszon, Pozsonynál, a Csallóköz vidékén és Győrnél, valamint a Solti-síkságon Kalocsánál, ahol közel 300 ház víz alá került és négyen meghaltak. 1799. október 20. t Horváth Nep. János (Buda), a göttingai tudós társaság levelező tagja, az Institutum Geometricum mechanika és fizika tanára, akinek 1783-ban Budán megjelentetett Praelectionum mechanicarum című munkája az első hidraulikai tankönyv volt hazánkban. (* 1732. júl. 13. Kőszeg) [Szinnyei] 1799. Hainits Frigyes, Buda városának mérnöke elkészítette a budai keserűvíz-források környékének térképét. 1824. április 26. * Mogyoródy Adolf (Zágráb). A szabadságharcban százados, Tiirr tábornok benső barátja, az olasz függetlenségi háború hőse. A Ferenc-csatorna Társulat igazgatója volt. (t 1908. febr. 19. Bp.) 1824. május 11. t id. Vay Miklós báró (Pest) hadmérnök. II. József császár 1783ban bárói rangra emelt tábornoka volt, akit tudományos tevékenysége elismeréseként a londoni Royal Society is tagjai közé választott. 1804-től haláláig a Tisza- és a Körös-vidék szabályozásának királyi biztosa volt. Az ő nevéhez fűződik a Körösök és a Tisza mappációs munkáinak megindítása. (* 1756. szept. 6. Zsolca) |MÉL] 1824. * Boros Frigyes (Arad), mérnök. A Tisza-szabályozás munkatársa, majd országos középítési felügyelő. Fő műve egy tiszántúli önözőcsatorna terve volt. (t 1892. febr. 17. Szeged) |Szinnyei] és [Sárközy] 1824. Az előző esztendőben felfedezett harkányi hévízforrások foglalásával hatszobás fürdőházat alakítottak ki, amelyekben kádakba vezették a meleg vizet. Az első esztendőben a fürdőzők létszáma meghaladta az 1400 főt. 1849. március 24. * Gallacz János (Ollmütz) mérnök. A gyulai folyammérnöki hivatal vezetőjeként úttörő munkát végzett a vízszabályozások történeti, statisztikai és műszaki adatainak feldolgozásában. A Körös-vidékről, valamint a Körösök- és a Berettyó-völgy ármentesítő társulatainak munkálatairól írt monográfiája máig alapmű a kérdéssel foglalkozó kutatók számára. 1889-től az FM Országos Vízépítészeti Igazgatóságon a Körös-menti társulatok felügyelőjeként dolgozott. (+ 1901. jún. 11. Gyula) [Gulyás] 1849. május 2. Megalakult a Szemere-kormány, amelyben a közmunka és közlekedésügyi tárcát Csány László kapta, aki így - bár érdemleges szerepet e téren nem játszott - az állami vízügyi igazgatás legfőbb irányítója is lett. 1849. július 12. * Buttykay Ferenc (Kökényesd-Ugocsa vra.). A műszaki végzettségű gazdálkodó nagybirtokos évtizedeken keresztül vezetőségi tagja, valamint 1908-1916 között elnöke volt a Beregvármegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulatnak. 1913-ban Bereg vármegye főispánjává nevezték ki. Hivatali működése alatt jelentős vízimunkákat végeztek a társulat érdekeltségi területén, (t 1919. Beregszász ?) 1849. november 21. A budapesti Lánchidat átadták a forgalomnak. 1874. január 24. * Becker Ádám (Pölöske), mérnök. Úttörő munkát végzett a mezőgazdasági vízrendezéseknél és az alagcsövezéseknél. A Vág szabályozásánál azóta általánosan elterjedt újításokat vezetett be. Munkájáról a szaklapok hasábjain több cikkben is beszámolt, (t 1956. jan. I. Bp.) [MÉL] 1874. január 31. Wein János főmérnök beadta a Pest város törvényhatóságának az ideiglenes vízvezeték kibővítésére készített tervét, amelyet a város vezetői el is fogadtak. Wein János később a Fővárosi Vízművek első igazgatója lett. 66
