Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

EGYÉB - Fejér László: Vízügyi évfordulók 1999-ben

1874. június 15. * Böckh Hugó (Budapest), geológus, az MTA tagja. A Selmecbányái Bányászati Akadémia tanára, főbányatanácsos, majd a Földtani Intézet igazgatója. Neki sikerült először az Eötvös-inga segítségével föld alatti kőolajszerkezetet kimutatni. Az erdélyi földgázkutatások az ő nevéhez fűződnek, kőzettani és őslénytani publikációi is jelentősek. (+ 1931. dec. 6. Bp.) [MÉL] 1874. október 4. * Zuber Ferenc (Adony) mérnök. Folyam- és kultúrmérnöki hivataloknál, majd az FM Vízrajzi Intézetének vezetőjeként dolgozott. A vízrajzi állomásoknál rendszeresítették vízállásmérő műszerét. Évtizedeken át a magyar sport egyik legjellegzetesebb alakja (Magyar Olimpiai Bizottság, Országos Testnevelési Tanács), (t 1937. március 8. Bp.) 1874. december 9. t Reitter Ferenc (Budapest), mérnök, az MTA tagja. Nagy szerepe volt Budapest városrendezésében (rakpartok, Andrássy út és Nagykörút), valamint a főváros közműveinek kifejlesztésében. Érdekes javaslataként ismert az a terv, amely a mai Nagykörút helyén egy körcsatornát alakított volna ki. (* 1813. márc. 1. Temesvár) [Szinnyei], [Sárközy], [MÉL] 1874. Az országgyűlés által „A belvizek levezetése körüli eljárásról" megalkotott XI. törvény kimondta azt az alapelvet, hogy senki nem végezhet önhatalmúlag olyan műszaki beavatkozást, amellyel a természetes belvízi lefolyást (vagy lefolyástalanságot) szomszédja kárára megváltoztatja. Ugyanakkor, hatósági engedély esetén a belvizeknek más birtokon való levezetését az illető birtokos - teljes kártalanítás mellett - tűrni volt köteles. 1874. A Bodrog átvágások útján történő mederrendezésével, valamint Viss község közelében a Törökéri zsilip megépítésével megkezdődött a Bodrogköz ár- és belvízmentesítése. 1899. január 14. t Micskey Imre (Cece) mérnök. 1859-től a Nádor-csatorna Társulat igazgató főmérnökeként jelentős szerepet játszott a Sió-Balaton szabályozása koncepciójának kidolgozásában, valamint a Sárrét-öntözés terveinek elkészítésében. A kiegyezés után. 1871-ben a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium elnöki osztályának vezetőjeként lépett állami szolgálatba, ahol fő feladatát a vízjogi kérdések rendezése és a társulatok működésével kapcsolatos állami irányítás jelentették. Szakirodalmi munkássága elsősorban az árvízmentesítés, tagosítás és a vízjogi kérdések témakörét érintették. (* 1820. aug. 1. Mezőszentgyörgy) [Szinnyei |, [Sárközy], [MÉL] 1899. február 16. A vízügyi igazgatás szervezetének korszerűsítése érdekében az Országos Vízépítészeti Hivatalt hat szakterületi osztállyal Országos Vízépítési Igazgatósággá szervezték át. 1899. február Az 1897. évi árvízi károkhoz hasonló pusztítások megelőzése érdekében a földművelésügyi miniszter hivatalból elrendelte a Margittaszigeti Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat megalakítását. A mohácsi székhelyű társulat élére Német Lipót személyében miniszteri biztost küldtek ki, aki a tervek elkészíttetése után megindította az ármentesítő munkálatokat. Az előbbiekhez hasonló céllal és módon jött létre az ugyancsak mohácsi székhelyű mohács-kölkedi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat is. 1899. március 19. * Ihrig Dénes (Moszlanács) mérnök. A Margittaszigeti Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat igazgató főmérnöke volt a társulatok államosításáig, majd 1952-től nyugalomba meneteléig a VITUKI igazgatója, ill. főosztályvezetője volt. 1958-1980 között a Vízügyi Közleményeket szerkesztette. Jelentős szerepe volt az egységes állami árvízvédelem és az intézményes vízgazdálkodási tudományos kutatás megszervezésében. (t 1991. dec. 13., Gödöllő) 1899. június 24. * Pichler János (Arad) mérnök. A társulatok államosításáig a Tisza-Dunavölgyi Társulat országos titkára, majd nyugdíjazásáig az OVH (illetve az OVF) főmérnöke volt. Jelentős szerepe volt a tógazdaságok tervezésében, az ár- és belvízvédekezés intézményrendszerének megszervezésében, valamint az Országos Láphasznosító Bizottság létrehozásában. A Fertő tó és környékének vízgazdálkodási fejlesztése körüli érdemei is említésre méltóak, (t 1984. aug. 19. Bp.) [MÉL] 1899. július 1. t Radó Kálmán (Karlsbad) Vas vármegye egykori főispánja, a Rábaszabályozó Társulat 1881 -ben megválasztott elnöke, majd kormánybiztosa, akinek irányításával sikerült a régóta húzódó Rába-szabályozást eredményesen befejezni. (* 1844. dec. 17. Répcelak) [Szinnyei] 1899. december 31. t Paksy József (?) mérnök. A Felső-Duna szabályozásánál főmérnökként tevékenykedett, majd minisztériumi szolgálatba lépve, mint műszaki tanácsos, vízépítészeti kerületi felügyelő volt. (* 1854. aug. 16. Bp.) |Szinnyei| 1899. szeptember Árvíz pusztított a Felső-Duna vízvidéken, a Szigetközi Ármentesítő Társulat, valamint a Vágbalparti Ármentesítő Társulat működési területén. Győr városa komoly árvízi veszedelemtől szabadult meg. 1899. Megjelent Kolossváry Ödön: Alföldünk öntözése c. munkája. 1899. Megkezdték a csepel-szigeti Duna-védgátak építését. A munka 1908-ban fejeződött be. 1899. A Pest megyei belvizek és egyéb mocsarak levezetésére, illetve lecsapolására a VIII. kultúrmérnöki kerület szakemberei elkészítették a terveket, amellyel egy közel félévszázada időszerű elképzelés megvalósítására megtették az első lépést. A tervek alapján szükséges vízimunkákat 1912-ben kezdte meg a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat. 1899. Landgraf János országos halászati felügyelő szerkesztésében, a Földmívelésügyi Minisztérium támogatásával megjelent a „Halászat" című országos szaklap. Ezzel kezdetét vette a rend67