Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

EGYÉB - Fejér László: Vízügyi évfordulók 1999-ben

szeres felvilágosító, ismeretterjesztő munka, a hazai és külföldi halászati szakismeretek közkinccsé tétele. 1899. Budapesten megalakult az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság. 1899. Befejeződött a Ferenc-csatorna áthelyezett tiszai torkolatának az ország addigi legnagyobb vízi műtárgyának - építése. 1924. április 5. t Kajlinger Mihály (Budapest) gépészmérnök. A Fővárosi Vízművek vezérigazgatója, alkotásai: a központi csatorna-szivattyútelep, a káposztásmegyeri vízműtelep és a budai vízátemelő telepek. (* 1860. febr. 27. Pest) [MÉL] 1924. április 14. Bukarestben aláírták a trianoni békeszerződés nyomán felmerült vízügyi kérdéseket rendező magyar-román vízügyi egyezményt. A dokumentum szerint mindkét ország tartózkodik minden olyan eljárástól, amelynek káros hatása lehet a másik ország vízgazdálkodására, s új művek létesítése esetén előzetes megállapodást kötnek. 1924. április 27. Megtartotta alakuló közgyűlését a Tisza-Dunavölgyi Társulat, amelyet az 1923: XL. tc. alapján az ármentesített területek termőképességének fenntartása és továbbfejlesztése érdekében a Tiszavölgyi Társulat és a Dunavölgyi Vízitársulatok Szövetsége egyesülésével hoztak létre. 1924. április 28. t Zielinsky Szilárd (Budapest) mérnök, műegyetemi tanár, kormánybiztos. A vasbeton építés meghonosítója Magyarországon. Számos vasbeton szerkezetű víztornyot, hidat, gyár-, valamint raktárépületet tervezett és épített (a margitszigeti és szegedi víztorony). Tőle származik a Lánchíd újjáépítésének terve is. A Budapesti Mérnöki Kamara első elnöke volt. (* 1860 máj. 1. Mátészalka) [MÉL] 1924. július 13. * Czinkotszky István (Munkács) mérnök. Oktatott a műegyetemen és a bajai Vízgazdálkodási Főiskolán. Vezető munkatárs volt a Vízügyi Tervező Vállalatnál és az OVH-nál, majd a Vízgazdálkodási Intézetnél. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv elkészítésében vezető szerepet játszott. (+ 1981. szept. 21. Bp.) 1924. augusztus 2. t Rupcsics (Rupcic) György (Budapest) folyamszabályozó mérnök. A Tisza-szabályozás egyik kiemelkedő alakja, a tiszai kotrások irányítója, az Al-Duna szabályozási munkálatok vezetője. 1887 után évekig a Körös-Tisza-Marosi Armentesítő Társulat főmérnöke volt. (*1858. Módos) [MÉL] 1924. szeptember 22. t Lisznyai Damó Tihamér (Budapest) mérnök. A Tisza-szabályozásnál vízépítészeti felügyelő volt. majd az Országos Vízépítési Igazgatóság kultúrmérnöki osztályát vezette. Miniszteri tanácsosként Kvassav Jenő közeli munkatársa volt. Pályafutásának végén 1923-ban ny. helyettes-államtitkárként a Pest megyei lecsapolási munkák irányítója volt. (* ?) 1924. február 25. * Szalay AÍ/Wás^Budapest) a műszaki tudományok kandidátusa. Éveken át a BME Vízépítési Tanszékének nagy felkészültségű oktatója volt. Egyetemi tanárként jelentős szerepet játszott a Khartoumi Egyetemen a vízépítési tanszékének megszervezésében. Számos UNESCO tanfolyam előadója volt. (t 1978. jún. 12. Bp.) [HK], [MÉL] 1924. Megkezdték a Tassi Vízlépcső építési munkálatait. A vízlépcsőt 1927-ben helyezték üzembe. 1924. Megjelent Bogdánfy Ödön: Az Alföld hidrológiája. Vízimunkálatok az Alföldön c. munkája, amely a Duna és a Tisza vízjárásának leírása mellett a hazai vízszabályozások és társulati munkák történetét foglalta össze. 1924. Elsősorban anyagi okok miatt ez évtől kezdve négy esztendőn át nem jelent meg az állami vízügyi szolgálat szaklapja a Vízügyi Közlemények. 1924. Az év folyamán elhelyezték a Dunán a folyami kilométertáblákat. 1949. január 23. A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya közgyűlést tartott, amelyen bejelentették a Magyar Hidrológiai Társaságnak, mint egy új egyesületnek megalakulását. Az MHT egyúttal tagként csatlakozott az MTESZ-hez. Az MHT első szakosztálya a Maucha Rezső elnökletével megalakított Limnológiai Szakosztály volt. 1949. április 1. Megalakították a kútfúrásokkal és talajmechanikai munkálatokkal foglalkozó Mélyépítő és Mélyfúró Nemzeti Vállalatot. A vállalat tevékenységét a KPM VIII. főosztálya felügyelte. 1949. október 7. A Kormány a vízgazdálkodási feladatok koordinálására 11 tárca képviselőjének részvételével megalakította az Országos Vízgazdálkodási Tanácsot. A Tanács határozatai véleménnyel ellátott javaslatok voltak az illetékes miniszter számára, aki egyet nem értés esetén a Népgazdasági Tanács döntését kérhette. 1949. október 19. A nagy állami építőipari beruházások mélyépítési terveinek elkészítése érdekében létrehozták a Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV) elődjét az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Irodát. (ÁMTI). 1949. Mint önálló vízügyi feladatot ellátó intézményt, létrehozták az Árvédelmi Készenléti Szervezetet. (ÁKSZ). 1949. A 104/1949. sz. Minisztertanácsi rendelet döntött az állami öntöző vállalatok létrehozásáról. 68