Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Berczik Árpád: Limnológiai Szakosztály az 50 éves Magyar Hidrológiai Társaságban

vizekben lejátszódó biológiai folyamatok, a limnológiai szemléletmód megismerését igényelték. A Magyar Hidrológiai Társaság e szélesebb, korszerűbb szemlélet megszerzéséhez kiváló lehetőséget nyújtott. A limnológusok viszonylag kis száma, de annál nagyobb földrajzi szétszórtsága ellenére Szakosztályunk, megalakulása óta, egyetlen rövid időszakot leszámítva, tervszerűen és rendszeresen dolgozik. Az igények és lehetőségek figyelembevételével előadóülések és klubestek, társasági vagy szakosztályi méretekben szervezett ún. nagyrendezvények, bizottságok stb. keretében folyik a munka. A témák, irányelvek változása, fejlődése mindig a szervezett tervkutatások igényétől, részben a mindenkori társasági, illetve szakosztályi vezetőség elgondolásaitól függött és függ. Ha felidézzük a társasági rendezvények jellegét 1949-től napjainkig, először a régi, nagy együttes előadóülésekre kell gondolnunk, amelyeken a különféle szakterületekről hozott előadásokat mindnyájan meghallgattuk, sokat kapva ezáltal szemléletünk annyira fontos bővítéséhez. Ezt az időszakot a társasági élet rohamos fejlődésében további szakosztályok keletkezése követte (a mi szakosztályunk is további kettőnek, az 1953-ban létrehívott Szennyvíz és az 1960-ban szervezett Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztálynak volt részben kiindulópontja!). A szakosztályokra tagolódás, a Társaság vidéki csoportjainak szerveződése kinőtte az együttes ülések formáját, a szakosztályok — talán kissé túlzott mértékben is — inkább csak saját szakterületüknek éltek; alig egy-két rendezvény hozta csak össze évente a Társaságban képviselt különféle szakágakat. Az utóbbi évek társasági, szakosztályi életformája — úgy vélem — megtalálta a kellő egyensúlyt; az önálló szakosztályi rendezvények mellett mindenkor megtaláljuk programunkban a több szakosztály által közösen rendezett vitaüléseket, a különféle komplex kérdéseket több szempontból vizsgáló tanulmányutakat, ankétokat. Szakosztályunk több tagja, illetve vezetősége folyamatosan résztvesz a Társaság vezető szerveinek különféle bizottságának (Szerkesztő Bizottság, Oktatási Bizottság) munkájában. Szakosztályunk mindenkori vezetősége arra törekedett, hogy az előttünk álló feladatok megoldását a szakmai látókör kibővítésével, a közös megbeszélések, viták szervezésével s lehetőséghez képest az utánpótlás nevelésével segítse előt. Ezt célozták már az első elnökünk Maucha Rezső professzor úr közel 10 éves vezetése alatt terveink, melyek kibontakoztatásában első titkárnak ifj. dr. Szabó Zoltánnak majd dr. Donászy Ernőnek vannak nagy érdemei, ezt szolgálták dr. Sebestyén Olga közel 6 éves elnöksége alatt a mintaszerű logikával felépített programok. A kipróbált alapelvek rugalmas továbbfejlesztésével irányítja immár 4. éve jelenlegi elnökünk dr. Hortobágyi Tibor professzor is a szakosztályi munka menetét. A programok megalkotásában és végrehajtásában azonban a szakosztály vezetője már Maucha Rezső tői kezdve két másik, igen jelentős tényezőre is támaszkodik: a szakosztályi alelnökökre — s itt legyen szabad felidéznem dr. Sebestyén Olga, dr. Varga Lajos, dr. Hortobágyi Tibor, dr. Entz Béla és dr. Megyeri János nevét — valamint szakosztályunk közvéleményére, melynek segítségét folyamatosan kérjük. Mindezen elvekre építve Szakosztályunk ösztönzésére számos kutatási témát tűztek ki és oldottak meg limnológusaink. A halastavi életközösségek szervezett vizsgálatának úttörő jellegű megindítását, a Balaton kutatása terén elsősorban a beömlő vizek, valamint a Keszthelyi-öböllel kapcsolatos munkaközösségi vizsgálatokat, a szikes vizek, rizsföldek és a Fertő tó sokoldalú vizsgálatát, a Tisza kutatás gondolatának felvetését és a munka megindítását, továbbá a nemzetközi keretekben folyó Duna-kutatást említhetjük példaként. Az értékes szemléleti kapcsolat igen fontos következménye még az a sok kisebb-nagyobb feladat (szakvélemények, szakértői eljárások, ankétok, munkabizottsági ülések stb.), melynek megoldása érdekében műszakiak és limnológusok a Társaság útján mindenkor megtalálják egymást. Sokat jelent számunkra a Társaság közvetítő szerepe a más egyesületekkel, szervekkel létesíténdő hasznos kapcsolatok kiépítésében is. Hogy Szakosztályunk tagjai kutatásaik eredményességében mennyire elismerik a társasági élet ösztönző, összefogó hatását, segítségét, azt jól tükrözik a Hidrológiai Közlönyben és a Hidrológiai Tájékoztatóban megjelent cilíkek számadatai (Vitális S., 1967.). 1921— 1948-ig 31 Közlöny-számban összesen csak 7 limnológiai, biológiai tárgyú cikk jelent meg, 1949—1966-ig viszont 117 számban 144 limnológiai-biológiai cikk látott napvilágot, számonként tehát átlagban több mint 1! Ebben a tekintetben csak a hidrogeológia és a hidraulika előzi meg szakterületünket 188, illetve 159 munkával! A Hidrológiai Tájékoztatóban is 6 év alatt (1961—1966) 7 munka jelent meg a limnológia tárgyköréből. A limnológus munka Társaságon belüli megbecsülése, elismerése több ízben kifejezésre jutott. Elsősorban a Magyar Hidrológiai Társaság igen megbecsült kitüntetéseire gondolok itt, melyekből szép számban részesültek Szakosztályunk tagjai is. A 14, eddig kiadott Schafarzik-emlékéremből 3 limnológusé: dr. Maucha Rezső (1950). dr. Sebestyén Olga (1954), dr. Varga Lajos (1961). A Bogdánfy-emlékérmet eddig 20-an nyerték el, ebből 3 limnológus: dr. Hortobágyi Tibor (1955), dr. Kolosváry Gábor (1965), dr. Entz Béla (1967). A limnológusok számára alapított ifj. Entz Géza emléklapot 7, a Vásárhelyi emléklapot pedig 8 tagtársunk kapta meg. 3 tagtársunkat a közgyűlés tiszteleti tagjai sorába emelt: dr. Maucha Rezső (1959), dr. Sebestyén Olga (1964), dr. Dudich Endre (1965). Az akkori szakosztályi vezetőség javaslatára 1962-ben Umberto D'Ancona professzort, Pádua), a SIL azóta elhunyt, volt elnökét a Társaság külföldi tiszteletbeli tagjai sorába iktatta. A szakosztályi munka egészét a közgyűlések főtitkári beszámolói is mindenkor pozitívan értékelik. Sok esetben más vonatkozásban is (külföldi kiküldetés stb.) segítségünkre siet a Társaság. E helyen emlékezem meg Társaságunk titkárságának mindenkor szíves ügyszeretettől áthatott munkájáról is, amely a szakosztályi tevékenység minden formáját gyakorlatilag lehetővé teszi, s ezzel munkánk sikerességéhez jelentős mértékben hozzájárul. Itt említem meg, hogy a magyar limnológusok szakterületük nemzetközi fórumain is jelentős elismerést vívtak ki. Kezdettől fogva élénken vettek részt a Nemzetközi Limnológiai Szövetség (SIL) munkájában, melynek egyik alelnöki tisztjét előbb Maucha Rezső professzor, majd 1962 óta dr. Sebestyén Olga tiszteletbeli tagunk tölti be. A hazai limnológusok nagy elismerése volt dr. Umberto D'Ancona professzor, a SIL akkori elnökének Társaságunkban és Szakosztályunkban tett 1961. évi látogatása. * A Limnológiai Szakosztály munkáját, helyzetét Társaságunkban még sok adattal jellemezhetném — aligha hiszem, hogy ezekre azonban a legfontosabbak levonásához szükségünk lenne. Mi az hát, amit e rövid — igen vázlatos — visszapillantásból, saját emlékezéseinkből kiolvashatunk? Talán úgy lehetne ezt megfogalmazni: A Magyar Hidrológiai Társaságban a hazai limnológusok eszményi keretre találtak a Limnológiai Szakosztályban, ahol a szaktudományon belül éppen úgy, mint a társtudományokkal karöltve kiváló lehetőség van önképzésre, továbbképzésre, szűkebb és tágabbkörű együttműködésre. Eddigi munkánk a Társaságban elismerést aratott, s ez nem csak további lehetőséget, hanem kötelességet is jelent. A Hidrológiai Társaság széles látókörű, megfontolt vezetése, a különféle szaktudományokat képviselő szakosztályok kollégiális összhangja a ránk váró feladatok végrehajtásának eredményességét a jövőben is növelheti. Rajtunk áll, hogy e lehetőséget hogyan tudjuk legjobban gyümölcsöztetni szaktudományunk fejlődése a magyar limnológia, hidrobiológia javára. Dr. Bérezik Árpád IRODALOM 1. BERCZIK A.: Prof. Dr. Umberto d'Ancona (HIDR. KÖZL., 1965. 45, p. 308.) 2. BERCZIK A.: A llmnológiáról szóló rész HOLLO I.: \ vizek tisztaságának védelme c. dolgozatában. (HIDR. KÖZL., 1967. 47, p. 200—201.) 3. VITALIS S.: A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves. (HIDR. KÖZL., 1967. 47, p. 149—155.) Iß