Hidrológiai tájékoztató, 1962

1. szám, április - Bözsöny Dénes: Az országos Vízgazdálkodási Keretterv

Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1. ábra. A Vízgazdálkodási Keretterv területi felosztása BÖZSÖNY DÉNES Országos Vízügyi Főigazgatóság Az 1961. év elején megkezdődött a vízgazdálkodásnak a természeti feltételeitkel, valamint a szocialista társadalmi és kulturális fejlődésével összhangban álló tervszerű fejlesztése érdekében az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítése. A Keretterv időbeli ütemezés nélkül tartalmazza az. ez időszerint számba vehető jelentősebb vízgazdálkodási feladatokat ezek megoldási lehetőségeit, tekintet nélkül arra, hogy a tervezés, a beruházás, az üzemelés, mely szerv hatáskörébe tartozik, összhangban fog állni a népgazdaság fejlesztésének 20 éves távlati iránytervével. A Keretterv figyelembe veszi az ipar, és a mezőgazdaság termelő erőinek fejlődéséből, továbbá a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből, az ipar decentralizálásából, valamint a települések és a közlekedési hálózat fejlesztéséből és a lakásépítési programból keletkező igények hatását a vízgazdálkodásra, úgyszintén a kielégítésük lehetőségét, végül a tudomány, a technika, valamint a gazdasági fejlődés hatásait. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv térképmellékletei 500 000-es méretarányú alaptérképen készülnek. Az alaptérkép 3 színnyomatú és községekig bezárólag tartalmazza a közigazgatási határokat, a TVK határokat, a vízfolyásokat és a közlekedési hálózatot. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv térképmelléklete 100 000-es méretarányú alaptérképen készül, mely szintén 3 színnyomatú és tartalmazza a közigazgatási határokat, a települések belsőségének körvonalait, a vízfolyásokat és a csatornákat, a közlekedési utakat, valamint az erdőket. Az OVK és TVK 19 fejezetből áll, melynek címei a következők: I. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban. II. Természeti adottságok. Területi vízkészlet. III. Árvízmentesítés, árvízvédelem. Folyók és tavak szabályozása. IV. Belvízgazdálkodás, belvízvédelem. V. Kisvízfolyások és vízgyűjtőterületeik rendezése. A tervezés kiindulási alapja az 1960. december 30-i állapot. A Keretterv a műszakilag célszerű megoldásokkal és a gazdaságosság mérlegelésével készül, mert iránytervül fog szolgálni mind a vízgazdálkodás, mind az egyes népgazdasági ágak távlati és éves terveiben előirányzott vízgazdálkodási feladatok kidolgozásához. A Keretterv a következő részekből fog állni: a) az Országos Vízgazdálkodási Kerettervből (OVK), amely az egész ország egész területére összefoglalva tartalmazza, a vízgazdálkodás fejlődési lehetőségeit. b) a Területi Vízgazdálkodási Kerettervekből (TVK), amelyek az 1. ábrán bemutatott vízgazdálkodási egységekre tartalmazza a vízgazdálkodás fejlesztési lehetőségeit. összesen 13 területi vízgazdálkodási keretterv, készül. VII. Halászati vízhasznosítás. VIII. Ivó-, és ipari vízellátás. IX. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme. X. Vízerőhasznosítás. XI. Viziutak és kikötők. XII. Víztározás és annak többcélú hasznosítása. XIII. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása. IV. öntözés. XIV. Vízparti üdülés, fürdés, vizisportok és természetvédelem. XV. Vízgazdálkodási nagylétesítmények. XVI. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai. XVII. Területi vízmérleg. XVIII. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok. 5