Hidrológiai tájékoztató, 1962

1. szám, április - Rövid hírek

XIX. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kölcsönhatása. összefoglalás. A Keretterv kidolgozását az OVF Műszaki Tervezési és Tudományos Kutatási önálló osztálya, az OVF illetékes műszaki főosztályával együttműködve irányítja. A Keretterv generáltervezője a Vízügyi Tervező Iroda, társtervezője a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervet a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok, mint altervezők készítik. Az OVK kidolgozásánál jelentkező nagyobb jelentőségű műszaki elvi kérdések megtárgyalása a Vízgazdálkodási Keretterv Kormánybizottság (KKB) feladata. A területen felmerülő nagyobb jelentőségű műszaki elvi kérdések megtárgyalása és a tervek bírálata a Területi Vízgazdálkodási Keretterv Bizottságok (TVKB) feladata. Az 1961. évben feldolgozásra került a 13 vízgazdálkodási területegység vízgazdálkodásának múltja és jelenje. Az 1962. évben befejeződik a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek összeállítása. Az 1963. évben az Országos Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozása után az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1963. Öecember 31-ig az Országos Vízgazdálkodási Kerettervet és a Területi Vízgazdálkodási Keretterveket jóváhagyásra a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elé terjeszti. Országos vízügyi értekezlet Szolnokon Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1962. március hó 15 és 16-án Szolnokon, a SZOT megyei tanácsának székházában országos vízügyi értekezletet tartott. A kétnapos értekezleten a vízügyi szolgálat vezető dolgozói vízgazdálkodásunk előtt álló időszerű feladatokat tárgyalták meg. Az értekezletet Oláh György, a megyei tanács vb. elnöke nyitotta meg, köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Bégen Imrének, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének. Dégen elvtárs bevezetőjében megállapította, hogy e legutóbbi országos tanácskozás fő célkitűzését — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és termelési színvonala emelésének elősegítését — a vízügyi dolgozók eredményesen hatjották végre. A továbbiakban Dégen elvtárs utalt a népgazdaságban bekövetkezett hatalmas változásokra, elemezte azokat és megállapította, hogy a magyar vízgazdálkodás történetében új fejlődési szakasz nyílt. Ezt a szakaszt a korábbinál nagyobb méretek, jobb anyagi, műszaki lehetőségek, az anyagi eszközök tervszerűbb, koncentráltabb felhasználása, a népgazdasagi és vízgazdálkodási célkitűzések szoros összhangja, a vízgazdálkodás átfogott és tervszerűbb irányítása jellemzik. Az elmúlt időszak eredményeinek elemzése után Dégen elvtárs a fejlődés általános törekvéseire, jellemző sajátosságaira, a társadalmi és termelési viszonyokban bekövetkezett mélyreható változásokra (mezőgazdaság átszervezése, vízigényes iparágak nagyarányú fejlődése, településszerkezet megváltozása, a Kormány lakásépítési programja, vízfogyasztás rohamos növekedése, vizeink fokozott szennyezettsége, gépi technológia uralkodóvá válása) majd azoknak a vízgazdálkodásra gyakorölt hatásaira mutatott rá. A vízgazdálkodásra kiható változásokból, — amelyek a népgazdaság szerkezetében, a termelőerők fejlődésében végbementek — Dégen elvtárs az alábbi következtetéseket vonta le, illetve az alábbiakban határozta meg a vízgazdálkodásunk előtt álló legfontosabb feladatokat: — Az egységes, átfogó, komplex vízgazdálkodási irányító munka kialakítása, mely a népgazdasági és helyi érdekek, a műszaki, a természettudományi és közgazdasági szemlélet összhangja, a vízgazdálkodás valamennyi ágazatának és népgazdasági kapcsolatainak szerves egységét valósítja meg. — A szocialista mezőgazdaság vízgazdálkodási kérdéseinek alkotó megoldása az öntözés nagyarányú kiterjesztésével, a belvízrendezésnek, a nagyüzemi mezőgazdaság belterjes fejlesztésével összekapcsolt, hatékonyabb gyorsabbütemű megvalósításával. — A második ötéves terv iparfejlesztése során jelentkező ipari vízgazdálkodási feladatok megoldása. — A Kormány lakásépítési programja keretében létesülő 250 000 lakás közművesítése, a falvak vízellátási feladatainak gyors és gyökeres megoldása. — A vízépítőipar és a vízgépészet területén a termelés gazdaságosságának állandó javítása mellett a műszaki haladás meggyorsítása. — A beruházásoknál a gazdaságosság, a komplex regionális vízgazdálkodás elvének fokozott érvényesítése, hogy azok hatása minél hamarabb és minél hatékonyabban jelentkezzék a nemzeti jövedelemben. Dégen elvtárs beszámolója után a tanácskozás délelőtti szakaszát Fock Jenő elvtárs felszólalása zárta be. Fock elvtárs megemlékezett arról, hogy Kádár elvtárs mennyire helyeselte, hogy részt vesz a vízügyi dolgozók tanácskozásán, majd megállapította, hogy a vízügyi szolgálat dolgozóinak mind felkészültsége, mind lelkesedése elegendő ahhoz, hogy a növekvő feladatokat elláthassák. Ezután hangsúlyozta a komplex vízgazdálkodás fontosságát, majd javasolta a csőkútakból öntözött területnek a tervezettnél nagyobbmérvű növelését. Az értekezlet második napján Vajda József, az országos vízügyi főigazgató helyettese »az ipari vízgazdálkodás helyzetéről« és Szászhelyi Pál, főosztályvezető a »vízgyűjtőterületek komplex hasznosításáról-« tar' tott előadást. Vajda elvtárs ismertette az ipari vízgazdálkodás jelenlegi helyzetét, értékelte az egyes vízügyi igazgatóságok munkáját, majd ismertette a vízügyi szervekre háruló feladatokat az ipar egyre növekvő vízigényének /kielégítésében illetve a vizek tisztaságának megóvásában. Szászhelyi elvtárs előadásában a vízgyűjtő területek komplex hasznosításának fontosságát ismertette. Ráirányította a figyelmet a talajvédelem fontosságára, ezen belül az FM, OEF és az OVF munkája koordinálásának szükségességére. Ismertette azokat a károkat, amelyeket a víz és a szél a termőtalaj pusztításával végez, majd megjelölte a talajvédelem terén előttünk álló legfontosabb feladatokat. Az előadásokat számos hozzászólás, javaslat követte, majd a "kétnapos értekezlet Dégen Imre főigazgató elvtárs zárszavával ért véget, hadházi lasziö Nemzetközi Hidrológiai Dekád. — Érdekes kezdeményezésről adott hírt a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Bulletin közelmúltban megjelent 21. 6záma. A Szövetség intézőbizottsága — az athéni szimpóziumon beterjesztett amerikai javaslatra — foglalkozik egy mintegy 10 évre szóló széleskörű nemzetközi együttműködés tervezésével, amely elsősorban a Föld vízkészletének egységes szemléletű felméréséhez szükséges kutatásokra és operatív munkákra irányulna. A Szövetség Nemzeti Bizottságaihoz intézett körlevélre adandó válasz kapcsán a Magyar Nemzeti Bizottságnak a Társaságunk keretében működő munkabizottsága február 8-án foglalkozott a tervezettel. Válasz-tervezetében a bizottság hangsúlyozza, hogy a kis országok számára a nagyobb vízrendszereket egybefogó tudományos munkaközösségek nyújtanának a legmegfelelőbb bekapcsolódási lehetőségét a nemzetközi e^vüttműködésre. Magyar részről a múlt év áprilisában a hidrológiai előrejelzések tárgykörében történt is kezdeményezés a dunai országok első ilyen tárgyú konferenciájának egybehí•vásával. Dr. Sz. K. 6