Hidrológiai tájékoztató, 1961

2. szám, augusztus - Láng Gábor: Új melegvízű fúrt kút Csepelen

Új melegvizű fúrt kút Csepelen LÁNG GÁBOR, Magyar Állami Földtani Intézet A Csepeli Vas- és Fémművek 1958-ban elhatározta, hogy Hollandi-uti vizitelepén nagyobb melegvizű strandfürdőt létesit,a strand melegvíz szükségletét pedig mélyfuratu kútból kivánta biztositani. Budapest déli részének vizföldtani viszonyaival foglalkozó irodalom a jó melegvizet szolgáltató triász alaphegység várható mélységét kb. looo m-ben valószinüsiti /Schmidt Eligius R. 1935/. A,

Ii. All. Földtani Intézet Vizföldtani Osztályának szakvéleményei szerint /Schmidt E.R. 1949, 1954, Ferencz K. 1958/, a mélykarsztviz 12oo m körüli mélységben remélhető, a várható vízhőmérséklet 5o-7o C . Az 1.sz.kut fúrásá

t 1959.111.4-én kezdték meg, s a munkálatokat VIII.29-én fejezték be. Az 114-),9 m mely melegvizű kutat B.U.-4o tipusu berendezéssel a Mecseki Földtani Kutató és Furó Vállalat mélyítette, végig jobb öblitóses rotary fúrással, 8 szintben történt magvétellel.A furadék és magminták, valamint a geofizikai szelvények alapján az egyes földtani korokat viszonylag biztonságosan el lehetett határolni. A rétegsor szerint a fúrás az oligocéneocén vagy az oligocén-triász réteghatár közelében állhatott meg.A továbbhaladást az 113o mben bekövetkezett teljes iszapveszteség és előre nem látható műszaki okok akadályozták,a kutat végül is az emlitett iszapveszteseges szintre képezték ki. A béléscsövezéshez 5 rakatot használtak /3l8/3o2 mm kezdő és 114/lo2 mm befejező átmérő/. A víztermelést 1959. VII.22-én dugattyuzás

sal inditották meg, a kezdeti 12oo l/p vízmennyiség 7 ora alatt 9oo l/p—re, majd 1959. VIII.19-ig llo 1/p-re csökkent. Kompresszorozás és hasitott cső beépitése után 1959. VIII. 29-én a vízhozam 7oo l/p lett, azóta ismét fokozatosan csökken, 1961. V.6—án 12o l/p volt. A víz hőmérséklete 46 C -ra esett vissza. Mivel a strand vízigénye looo l/p 45 C° hőmérsékletű melegvi

z, uj kut fúrását határozták el, amelyhez a Földtani Intez

et Vízföldtani Osztálya ugyancsak adott szakvéleményt /Schmidt E.R. 1960/. A fúrás földtani tervjavaslata, /készitette Alföldi László, M.Áll.Földtani Intézet/a várható rétegsor pontos előrejelzése mellett a Földtani Tanács határozata érteiméhen, részletes furadék, magminta, furat, valamint rétegvizsgálatokat irt elő és célul tűzte ki az alaphegység elérését.Tekintettel a feladat sürgősségére és kényes voltára az Országos Földtani Főigazgatóság a szakértői munkákba több intézmény szakemberét vonta be /műszaki ellenőr: Bélteky Lajos, hidrogeológus: Vehkovits István, geológus: Láng Gábor/. 1961.

III.hó 7-én az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt "URALMAS 5-D" tipusu berendezése az előzőtől kb. 2oo m-re É-ra megkezdte az uj termális kut fúrását. A fúrás lemélyítése a felső méterekben települt teraszkavics átcsövezését kivéve nagyobb műszaki nehézség nélkül történt. A fúrási eljárás jobb öblitéses rotary és turbina rendszerű volt, magmintavétel 7 szintben törtónt, ebből 6 a középsőoligocén aljától a talpig. Miután a fúrás lo m-ig negyedkori, 15o m-ig pannóniai, 366 m-ig miocén, majd 1126 m-ig oligocén rétegeket harántolt, 1961 IV. hó 14-én a felsőeocén lithothamniumos mészkőbe ért. 113o,83 m-ben telges iszapveszteség következett be, a terhelésmérő, de a geofizikai szelvényezés is nagyobb meretü üreget mutatott ki. Később öblítés nélküli magfurássál elérték a kut végleges talpmélységét /1135,5 m/. A kut kiképzése,vagy továbbmélyítése sokáig vitatott kérdés volt, végül az eocén karszt megnyitása mellett döntöttek az esetleges továbbfurás lehetőségének fenntartása mellett. A furat béléscsövezéséhez összesen 3 rakatot használtak fel /377/355 mm kezdő és 168,3/15o,4 mm befejező 0/, az utolsó sarut kisebb nehézségek után a felsőeocén mészkőre, a kimutatott üreg fölé ültették. Ez a tény a későbbi eliszapolódás lehetőségét valószínűtlenné teszi. A kut víztermelését ugyancsak dugattyuzással 1961.V. 4-én inditották meg, a vízhozam aznap este 733 l/p,V.5-én 94o l/p, V.9-en a termelőcső kiépítése után 12oo l/p volt. VI.l-ig a kb. 16oo l/p mennyiséget érte el, 46 C vízhőmérséklet mellett. A rétegvizsgálatok során a nyugalmi vizszint +7,85 m volt. A 2.sz.kut földtani eredménye

i elsősorban rétegtani vonatkozásúak.Kiemelhető az oligocén összlet mikropaleontológlai alapon való szintezése /N.Gellai Ágnes, M.Áll.Földtani Intézet/. Kár, hogy a szintbeosztás nagyrészt a furadékminták vizsgálatán alapszik. Érdekességként megemlíthető az a megfigyelésünk, hogy a 2. sz. fúrásban a szarmata emeletnél idősebb réteghatárok az 1. sz. fúráshoz képest 4o-5o m-rel magasabban jelentkeztek. A szintkülönbséget a szarmatánál idősebb hegységszerkezeti mozgásokkal lehet magyarázni.Kétségtelen negatívum, hogy a fúrás nem érte el az alaphegységet. Vizföldtani szempontbó

l a 2.sz.kut eredményesnek tekinthető /ez nagymértékben a berendezés személyzetének és Lefkanics János főfurómester érdeme/. A viz mennyisége és hőmérséklete kielégítő, a vízhozam tartósnak igézkezik, sőt eddig irányzata növekvő. A viz feltételezhetően a mélykarsztból származik, az eocén mészkő a Budai-hegységi települési helyzethez hasonlóan a triász összlettel valószinüleg közös vizföldtani egységbe tartozik. A viz vegyi jelleg

e az OKI. elemzése szerint "kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos,szulfátos, kloridos", tehát a budapesti termális vizekkel azonos. Megoldatlan kérdés a nagy vastartalom, amely a viz agresszivitásának következménye. A vizsgálatok eredményeit és az időközben elkészült strand megnyitásának sürgősségét mérlegelve elhatározták, hogy a kutat a nyári hónapokra üzembehelyezik, az esetleges - bár valószínűtlen vizhozamcsökkenés esetén a furatot továbbmélyitik. A kut műszakilag helyes kiképzése és a befejező csőátmérő ezt mindenesetre lehetővé teszi. 27