Hidrológiai tájékoztató, 1961

2. szám, augusztus - Láng Gábor: Új melegvízű fúrt kút Csepelen

A hazai termális vizet feltáró kútfúrás helyzete 1961-ben BÉLTEKY LAJOS, Országos Földtani Főigazgatóság Az utóbbi években mind nagyobb érdeklődés nyilvánult meg hazánkban a termális vizek 1ránt. Ennek egyik oka az, hogy a lakosság igénye a zárt és szabad fürdési lehetőségeknek lakóhelyén való biztosítása iránt igen megnövekedett, másik oka pedig arra vezethető vissza, hogy a termális vizek hőenergiájának hasznosítása számos esetben*feltűnően gazdaságosnak bizonyult, s a beruházási költség rövid idő alatt amortizálódott, A szakszervezeti üdültetések széles körben megismertették és megkedveltették a dolgozókkal a fürdőkultúra gyógyító és szórakoztató hatását, az úszósport iránti érdeklődés pedig az úszómedence építésének kérdését vetette fel a legtöbb vidéki városban, A lakáskultúra fejlődése a központi fűtés és az un, használati melegvízellátás biztosítását kivánja meg a most épülő korszerű lakóépületek tervezőitől. Ezek az igények igen gazdaságosan kielégithetők, ha a hőenergiát termálvizes kut szolgáltatja, A korszerű mezőgazdasági nagyüzem szintén sokoldalúan fel tudja használni a melegviz hőenergiáját és már eddig is számos helyen igazolódott be, hogy pl. talajfütésre, keltetőés melegházak fűtésére nagyon gyorsan visszatérülő, tehát jó befektetés egy-egy termálkút létesitese és vizének felhasználása. A melegvizfeltárásl főcéllal kezdett fúrások sorát a kutfuróipar államosítása utáni években a gyopárosi fürdő részére fúrt 52o m-es fúrás nyitotta meg.Ezt követte még ugyanabban az évben, vagyis 1953-ban a hódmezővásárhelyi 1O96 m-es, 1954-ben pedig a szarvasi 800 m-es, 1955-ben a gyomai 880 m-es, az orosházai Diána fürdő részére készített 487 m-es kut. Ezeknek a kutaknak a készítésekor még nem lehetett kihasználni a Rotary rendszer nyújtotta előnyöket,a gyors fúrási haladást, a hosszabb C3övezetlen előfurást és ennek következtében a csőrakatok számának csökkentését, mert lyukszelvényezés nélkül bizonytalan volt a rétegek települési sorrendjének megállapítása és mélységbeli elhatárolása.A sok csőrakat viszont feleslegesen drágitotta a nagymélységü kutakat. A hazai termálvizes kutak fúrásánál a geofizikai műszeres vizsgálat, a lyukszelvényezés és a jet-perforátor alkalmazása jelentette a döntő fordulatot, mert ezek segítségével vált lehetővé a Rotary fúrási módszer alkalmazása esetében mutatkozó mintavételi nehézségek és rétegészlelési hibák, továbbá a béléscsövek mögötti palástcementezéssel, a különböző nyomású vizvezető rétegek összekapcsolódásának kiküszöbölése. A termálvizes kutak létesítése akkor vált gazdaságossá,amikor a kutfuróipar felügyeleti szervének, az Országos Földtani Főigazgatóságnak irányításával és segítségével, a kivitelező rendelkezésére bocsátott nagyteljesítményű, korszerű furóberendezesekkel, a geofizikai műszeres vizsgálatokkal, továbbá az olajfurások kivitelezésekor használatos technológia megfelelő és észszerű alkalmazásával sikerült olyan kutkiképzési módot kialakítani, amely lehetővé tette nagymélységü kutaknak hazai gyártású béléscsövekkel rövid idő alatt való elkészítését,a rétegeszlelési hibákból folyó kockázat kiküszöbölését, Igy lehetett a kutak fm költségét fokozatosan annyira mérsékelni, hogy az közel azonos lehessen, vagy alig haladja meg a 2-3oo méteres nagyteljesítményű,^ nagyátmérőjű ivóviztermelő kutak fm-árat. A gyopárosi kut fúrása után i960. dec.3l-ig 54 db átlagosan 923 fm mélységű, 3o C -nál magasabb hőmérsékletű vizet szolgáltató kutat furt az állami kutfuróipar,összesen 47.526 liter/perc vízhozammal. Az átlagos vízhozam tehát 880 liter/perc. Az 54 db kut vizének hőmérséklete igy oszlik megs 5 db kuté 3o-35 C ; 39 db kuté 35-6o C ; lo db kuté 60-80 C. Az 54 kut összes vízhozama naponta 68.3oo m3-nek felel meg, melynek szénegyenértéke évenkint 43.925 vagon. A szénegyenérték számításánál lo C -ról történő felmelegítést és 4ooo kalóriás szenet vettem számításba 60 %-OB kazánhatásfok mellett. A feltárt termálvizeknek nemcsak a hőenergiája hasznosítható,hanem gyógyhatása is, mivel a vizek nagyobbik része ásványvíz. Az eddigi vegyvizsgálat szerint 22 kut vize alkalihidrokarbonátos, 11 kuté pedig jódos és brómos. A fenti kutak közül 14 db-ot 1959-ben, 2o db-ot 196o-ban készített az országos kutfuróipar. Jelenleg az Országos Vízkutató és Furó Vállalatnak 6 nagy teherbírású furóberendezése dolgozik termálvizes kutak létesítésén, a berendezések foglalkoztatottsága azonban a beruházási hitelek csökkentés« következtében csak az év közepéig biztosított. Minthogy a berendezések közül egy 12oo m-nél, 3' pedig 800 m-nél kisebb mélységű fúrásokra gazdaságosan nem használható,leállításuk pedig - akárcsak ideiglenesen is - nagy veszteséget jelentene az országos kutfuróipar számára, ajánlatos volna az 1962. évi beruházások közül ennyit előre hozni az 1961. év második felére, hogy e berendezések foglalkoztatottsága biztosítva legyen. A meddő szénhldrogénkutató fúrások hasznosítása. Köztudomasu, hogy a Kőolajipari Tröszt szénhidrogénkutatás céljából évente nagyszámú nagymélységü kutatófúrást mélyit le az országban. E furatok közül azokat, amelyek szénhidrogénkutatás szempontjából meddőnek, eredménytelennek bizonyultak, a kutatási terület lehatárolása és a kutatásnak az illető területen törtónt befejezése után felajánlja a népgazdaság valamelyik másik ágának hasznosítás céljára. Ezekben a furatokban a béléscsövezést bent hagyják és a furatot szakszerűen ugy zárják le, hogy azt később bármikor ki lehessen képezni melegviztermelő kúttá. A furatot hasznosítás céljából átadják az Országos Földtani Főigazgatóságnak. Az átadás a NIM, PM és OT 1958. év április havában 1/1958 sz.a. kiadott együttes utasításának megfelelően történik. Ennek értelmében az Országos Földtani Főigazgatósag könyvjó28