Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2023 / 2. szám - Sümegi György: Thorma János Petőfi-képei (A Talpra magyar! először)

52 Sümegi György Thorma János Petőfi-képei A Talpra magyar! először A Műcsarnokot fölavató nagy millenniumi kiállításról Thorma kénytelen volt visszavonni és egyéni módon bemutatni az Aradi vértanúk képét, ám ez nem kedvetlenítette el annyira, hogy ne kezdett volna hasonlóan nagy festészeti vállal­kozásba, az ugyancsak nagyméretű kompozíciója, a Talpra magyar! megfestésébe. Még az Aradi vértanúk elismerő fogadtatásának a lendületében, 1898-ban kezdett hozzá az egész festői munkásságát végigkísérő Talpra magyar! című monumentális festmény megalkotásához. Címéül Petőfi Sándor 1848. március 13-án fogalmazott Nemzeti dalának, a pesti forradalom szimbólumává vált versének a két első, mozgó ­sító erejű, dinamizáló kifejezéspárját választotta, amit gyakran műcímként is hasz­nálnak: Talpra magyar! – így, eltérve a fogalompárnak az eredeti, versszövetbeni beágyazottságától. Thorma felkiáltójellel megtoldva nyomósítja, erőteljesebbé teszi a jelentését. 1898-tól egészen 1937-ig, majd negyven évig foglalkoztatta, gon­dolatait lekötötte, szándékait befolyásolta, munkarendjét gyakorta meghatározta ennek a műnek – és vázlatainak, újabb és újabb képi megoldásainak a kutatása, formába öntése. Nincs még egy ilyen mű a magyar művészettörténetben, s annak a történeti festészeti műfajában sem, amely ennyire összeforrt volna Petőfi alakjá­val és a forradalom nagy, kezdő napjával, 1848. március 15-tel. Vajda János szerint 1848. március 15. „Petőfi napja”, „világváltoztató pillanat, olyan nap, amikor kor­szakváltás, a korábban rendíthetetlennek látszó falak omlottak le”.1 Másnap, 1848. március 16-án maga Petőfi így fogalmazott a 15-dik március, 1848 című versében: Magyar történet múzsája, [...] Nem vagyunk már többé rabok, Szét szabad már szállani. [...] Szabad sajtó!... már ezentúl Nem féltelek, nemzetem, [...] Föl a szabadság nevében. 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékének a megidézéséhez a kulcsjele­netet, a 12 pont fölolvasását tervezte megjeleníteni Thorma. Ennek a személyisé­▼ 1 Kalla Zsuzsa: Petőfi politikusi képe 1848–1849-ben . In: A márciusi ifjak nemzed éke . „Nem küzdénk mi sem dicsőség- sem díjért”. Szerk.: Körmöczi Katalin. Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 2000. 83.

Next

/
Oldalképek
Tartalom