Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám - Sümegi György: Thorma János Petőfi-képei (A Talpra magyar! először)
53 gében rejlő alapja a református családjában hagyományosan öröklődő Habsburgellenessége,2 a levert forradalom dicsőséges eseményeinek piedesztálra állítása és a Petőfi halálának 50. évfordulójára, 1899-re való fölkészülés egyaránt jelenthetett szellemi motivációt, ösztönzőerőt a számára. Bizonyos, hogy a Feszty-szalonban Jókait is megkérdezte 1848. március 15-e napi eseményeiről és a forradalomról,3 s persze Petőfi személyéről, akinek a verseit olvasta, s egész életében rajongott értük.4 Thorma gondosan és körültekintően járt el. A Talpra magyar! 5 kép alkotási folyamatában a koncipiálással párhuzamosan rajzokat készített,6 s a helyszínen, különböző fényviszonyok mellett színvázlatokat.7 Legelőször a Nemzeti Múzeum lépcsőjére helyezte a jelenetet. Ugyan évekig (1898–1903) dolgozott a kb. 2x6 m nagyságú vásznon,8 de az építészeti környezet (oszlopok stb.) túlsúlya miatt elége detlen volt vele, s bizonyosan sok töprengés, önemésztő tépelődés után: megsemmisítette az addig kész művet. Erre a cselekedetére sem tudunk hasonló példát művészettörténetünkből. Hogy egy ilyen monumentális, sok erőt, energiát, s tegyük hozzá az igazság kedvéért, festői anyagot, pénzt fölemésztő alkotás egyszer csak az enyészeté legyen. Ez Thormánál erős önbírálatra s kíméletlen önreflexióra, fontos személyiségjegyeire mutat. Ám az imént emlegetett építészeti rész túltengését nem mutatja az egyetlen, az első verzióról fönnmaradt fénykép. Ezen az ugyancsak nagyméretű fölvázolt képen az arányok érzékeltetése miatt bekockázott háttér előtt kavarog az izgatott, forradalmi tömeg, de markáns építészeti elem(ek)re még csak töredékes utalás sincs a kompozíción. A gomolygó, indulatos tömeg középtengelyében Jókai (?) és Vasvári (?), egyikőjük kezében a szabad sajtó első nyomtatványa, a Nemzeti dal . A kép cent rumában Petőfit a „vállukra veszik”9 a márciusi ifjak. Fölmerülhet a kérdés, hogy a fényképen (Thorma is rajta van, a bal sarokban áll) megrögzített festmény volt-e a kompozíció első, nagyméretű és megsemmisített kezdeménye, vagy volt még egy, amelyen a költőt valóban a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, jól artikulált építészeti környezetben próbálta bemutatni. Nyitott, ma (még?) megválaszolhatatlan kérdés. ▼ 2 Berki Viola festőművész jegyezte föl, hogy nagyanyja, Berki Antalné szül. Bulcsú Etelka nővére, Bulcsú Viola „vitrinben őrizte a negyvennyolcas ereklyéket”. Berki Viola képíró művészete . Szerk.: Furkó Zoltán. Bp., 1997. 6., 8. 3 Császtvay Tünde: Szalon-Garnitúra. Az epreskerti Jókai-szalon és Feszty-szalon . Buda Pesti Negyed, 2004. tél, 46. sz. 405–434. 4 Thorma középiskolásként „rajzot készített Petőfiről” (Dévényi Iván: Thorma János. Bp., 1977. 16.). 1902-ben festette Szeptember végén című festményét, amely „Thorma legkiválóbb munkái közé tartozik”. Lyka Károly: Új képek és rajzok . Új Idők, 1902. január 1. 5 A Talpra magyar! mellett ugyanerre a műre gyakorta használják az 1848. március 15 . címet is. 6 Kiskunhalastól Nagybányáig 2. Dokumentumok Thorma János munkásságához és a nagybányai művésztelephez. Válogatta, a jegyze teket és az utószót írta: Sümegi György. Kiskunhalas, 2016. Thorma János rajzainak jegyzéke: 13., 14., 35., 45., 103. 7 Kovács Zita – Büki Barbara: Thorma János . Kiskunhalas, 2015. Műjegyzék: 38–48. 8 Uaz, mint az előző jegyzet, 38. 9 Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei . Thorma János Múzeum – Halasi Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas, 1998. 28.
